Költségvetés-tervezés 2022-ben

Minden év eleje a költségvetési tervezéssel telik az Önkormányzatnál. Listák születnek a hasznos fejlesztésekről, a fontos igényekről, majd kiderül, hogy mi tud mindebből megvalósulni az idei bevételekből. Hogyan lehet egyszerre megfelelni a merev költségvetési előírásoknak és rugalmasnak maradni az egyre gyakrabban változó körülmények miatt? Interjú Bubik Szabolccsal, a Pénzügyi Bizottság elnökével.

Frivaldszky Bernadett: Félidőben vagyunk: hogyan látod, mennyire sikerült elérni, hogy a képviselők képben legyenek a költségvetéssel, hisz ez is egy cél volt. Mennyire sikerült otthonossá válni az államháztartási költségvetésben és mennyire követitek év közben a pénzügyek alakulását?

Ebben évről-évre fejlődünk! Bár egyrészt viszonylag egyszerű a falu költségvetése, mert a normatívák és az adók képzik a bevételt, míg a különböző üzemeltetési feladatok és a fejlesztések teszik ki a kiadási oldalt, de a hivatalos költségvetés szerkezete szerintem tapasztalt pénzügyeseken is ki tud fogni!

A képviselőtestületben arra törekszünk, hogy átlássuk az egyes intézmények alapszintű költségvetését, illetve, hogy jól priorizáljuk a fejlesztéseket. Ez utóbbi listáját a januári közös évtervező alkalmon állítjuk össze, és az év során többször újraértékeljük: bizonyos ügyek mégsem indulnak el, mások gyorsabban haladnak vagy hirtelen, év közben merülnek fel.

Egyszerre kell struktuáltnak és rugalmasnak lennünk.

Bubik Szabolcs: Kampány időszakban sokszor volt szó a bevonásról: mennyire sikerült a költségvetésre is értelmezni ezt?

Ez lesz az első év, ahol konkrét összeget különítettünk el a lakossági ötletek támogatására! Olyan ötleteket várunk majd, ahol egy-egy önszerződő csoport lelkesedéséhez és faluszépítő céljaihoz az önkormányzat anyagi segítsége hozzá tudja tenni azt a pluszt, amitől megvalósulhatnak olyan kezdeményezések, mint a Júlia lépcső volt idén. 

Ígéret volt az átláthatóság fokozása is, az üvegzseb működés a pénzügyekben. Hogyan látod? Hol tart ez most?

Szerintem ha ma egy falunkbelit érdekel, hogy mire is költi az Önkormányzat az adóforintjait, akkor kis erőfeszítéssel hozzájut ezekhez az információkhoz: minden szerződést megtalál a honlapon, évente többször publikálunk a költségvetésről a Hírmondóban, ha pedig konkrét kérdése van, nyugodtan bemehet a Hivatalba, és felteheti a kérdését, biztosan választ fog rá kapni.

Amit idén szeretnénk erősíteni, hogy évközben is közérthetően elmagyarázzuk, hogy miként alakultak a fejlesztések, és hogy összességében milyen a pénzügyi környezetünk, az örömtelien növekvő bérek és az elszabaduló energiaárak mellett.

Milyen kapcsolatot sikerült kiépíteni a hivatali kollégákkal?

Szerencsére nagyon erős gazdasági és adócsoport alakult ki az elmúlt években, két rátermett vezetővel, Poros Anikóval és Lapusnyik Judittal az élen. Emlékszem, hogy 2019-ben, az önkormányzati munkára készülőben elmentünk Pázmándra, ahol egy agilis polgármester-asszony mutatta be a falu 10 éves fejlődését sok-sok olyan programponttal, amit mi is szívesen láttunk volna Pilisborosjenőn. Ugyanakkor jelezte, hogy 10 évbe telt, mire a dokumentáció, az adónyilvántartások, az utcanevek mind a helyére kerültek az előtte uralkodó lazaság, káosz után. 

Én hasonlónak érzem a mostani hivatali állapotokat. Egy teljes állású kollégának az idei munkaidejét le fogja kötni, hogy az utcaneveink és a számozások végre rendben legyenek. Az adócsoportnak két évébe került, hogy elmondhassuk, az Önkormányzat mindenkire kivetette azt az adót, amiből fenntartjuk a falu működését. Százával kellett régi ügyeket kibogozniuk, és százával találtak olyan HRSZ-eket, amire még soha ki sem vetették az adót, azaz a tulajdonosaik eddig kimaradtak a közös teherviselésből.

Ezek a folyamatok nem olyan látványosak, mint egy utca burkolása, de évi több tízmillió forinttal növelik a fejlesztésre költhető pénzeket, illetve szerintem mindenki könnyebb szívvel fizeti be a saját adóját, ha tudja, hogy mindenkire egyformán érvényesek a szabályok.

Milyen évet zárt tavaly az Önkormányzat? Megéreztétek-e valahogy a járvány hatását? Volt-e vagyongyarapodás, hogyan alakult az önkormányzati telkek sorsa? Mennyi pénzt sikerült nyerni pályázaton?

Tavaly év elején 33 fejlesztési feladatot állítottunk össze, aminek majd mindegyikében történtek előrelépések: van, ami teljesen elkészült, és van, ami átnyúlik az idei évre. 2021-ben végül 31 projekt keretében, összesen 483 millió forintot fordítottunk a falu fejlesztésére, pályázati pénzekből és saját forrásból, közülük a legfontosabbak:

  • Várvölgyi kártalanítás – a korábbi, átgondolatlan HÉSZ módosítás peren kívüli egyezsége, egyben 1,5 hektár szántó megvétele
  • Lazareth közvilágítás – a közvilágítás újratervezése és kivitelezése
  • Településfejlesztési koncepció elindítása a Völgyzugoly Műhellyel
  • Parkolás – ideiglenes parkolási rend kialakítás
  • A kétcsoportos bölcsőde kivitelezése
  • Faluház átalakítási munkái – földszinti termek felújítása
  • Három csoportos óvoda kiviteli terv
  • Könyvtár átköltözése
  • Önálló fogorvosi rendelő kialakítási költségei
  • Szociális térkép és egészségterv készítése
  • Borosjenői patak – meder megerősítés és átfolyó bővítés
  • Bor utca teljes útfelújítása
  • Útkarbantartások: a saját kátyúzás mellett a nagyobb sérülések szolgáltató általi kezelése
  • Tűzoltószertár feletti telek megvásárlása
  • Iskolai csatornaépítés

Sajnos voltak olyan projektek is, melyeket pénzhiány, az engedélyezés elhúzódása vagy a járvány miatt az idei évre halasztottuk, esetleg elengedtük őket. Így 2022-re került át a Falugondnokság átköltöztetése, a Hivatal felújítása vagy például a Tücsök utca visszaépítése.

Az idei költségvetést hogyan jellemeznéd? Lesz pénz a több mint 40 idei ötletre, amit idénre terveztetek?

Az idei év tervezésekor már tapasztaltuk, hogy egyre nehezebb a megemelt bérek, a dráguló eszközök, anyagok és az elszállt közüzemi díjak mellett kigazdálkodni a falu üzemeltetését, úgy, hogy közben az adó mértéke változatlan maradt és a normatíva növekedése sem követi még a hivatalos inflációt sem. 

Természetesen idén is összeállítottuk a fejlesztések listáját is, és a megvalósítást egyrészt pályázati pénzekre, másrészt a saját vagyonunk felhasználására alapoztuk. 

A 40 projekt nem mindegyike igényel elkülönített költségvetési összeget, van ami “csak” humán munkaerőt és odafigyelést kíván, esetleg a pályázati pénzek teljes egészében fedezik a költségeket, például a következők:

  • Településfejlesztési Koncepció 2. szakasza
  • Óvoda bővítés – pályázati forrásból
  • VEKOP – 300 milliós elnyert pályázati forrásból
  • Fitness park – elnyert pályázati forrásból
  • Focipálya környék fejlesztése – folyamatban lévő pályázati források
  • Ifjúsági koncepció
  • Szociális háló és rendelet újragondolása
  • Kerékpárút fejlesztés – tervezés, pályázat esetén kivitelezés
  • Házszám projekt
  • Épített helyi örökség feltérképezése
  • Zöldterület program
  • Egészségügyi szolgáltatás bővítés

A projektek nagyobbik része költségvetési forrást is igényel, összesen (nem számítva a VEKOP önmagában 300 milliós projektjét) 302 millió forint értékben. A közvetlen finanszírozást igénylő nagyobb projektek:

  • Csatorna rákötés a budapesti hálózatra – előkészítési díj
  • Bölcsőde befejezése – pályázati forrásból
  • Tücsök utca visszaépítése – részben pályázati forrásból
  • Pálos projekt – Gesztenyés pihenőpark a várvölgyi út mellett, pályázati forrásból
  • Steinheim utca burkolása – részben pályázati forrásból
  • Falugondnokság költöztetése és felszerelés vásárlás – saját forrás
  • Kövesbérci pihenőpark kialakítása – saját forrás
  • Úttervek készítése – saját forrás
  • Falunap, kulturális program – saját forrás
  • Parkolás végleges kialakítása – saját forrás
  • Faluszépítő pályázat – saját forrás
  • Energetikai fejlesztések tervezése – saját forrás

A projekteket 2 kategóriába soroltuk: a már most erős kötelezettséget, folyamatban lévő pályázatot, ügyeket érintő és a nagyon fontos, de ütemezhető kategóriára.

Az első kategóriát már most beterveztük a költségvetésbe, a másodikról az áprilisi első helyzetértékelés után fogunk dönteni a pályázatok állása, egyéb ügyek előtérbe kerülése és az adóbevételek alakulását vizsgálva.

Bevált a tavalyi metódus a pályázatok terén? Sikerült elég pénzt félretenni, hogy indulni tudjunk minden kiíráson? Idén is lehet még számítani pályázatok kiírására?

Igen, úgy tűnik bevált az a módszer, hogy aktívan terveztetünk, és ezekkel a tervekkel nyerni tudunk a pályázatokon. Erre jó példa a megnyert 300 milliós VEKOP pályázat, és remélem, hamarosan a csapadékvíz elvezetéshez kapcsolódó másik 300 milliós pályázatunkról is ilyen kedvező hírt kapunk. Ugyanígy, mivel kiviteli szintű tervekkel rendelkezünk az óvodabővítés kapcsán, így nagyobb eséllyel pályázunk a 700 milliós kivitelezésre! Közben készülnek a tervek a kerékpárút hálózat kialakítására és az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére is.

Covidnak vége, viszont épp kitört egy háború, ki tudja hol áll meg és milyen hatással lesz a gazdaságra. Erről ugyan nem lehetett még tudni a költségvetés elfogadásakor, de ilyen váratlan helyzetekre is tud reagálni jól a falu?

Azt fontos tudni, hogy az önkormányzati szektor ma nagyon sebezhető pénzügyileg: bármilyen költségvetési normatíva elvonás, adóelengedés, központosítás érzékenyen érint egy ekkora méretű települést is. Arra készülünk, hogy az év során több alkalommal újrapriorizáljuk a fejlesztési feladatokat az éppen aktuális helyzet alapján. A mostani világhelyzet és energiaárak mellett az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése például biztosan magasabb prioritást kap majd idén, hiszen csak a rezsiköltségekre idén háromszoros szorzóval kellett, hogy terveznünk a kiadásokat.

Bubik Szabolcs

a Pénzügyi Bizottság elnöke