Milyen turizmusban hiszünk?

Világméretű tendencia, hogy a tömegturizmus terhessé válik a helyben lakók számára és kárt okoz a természetben. Erre születtek meg olyan javaslatok, melyek a hedonizmus helyett más értékeket helyeznek előtérbe helyi turisztikai stratégiák kialakításához. Sokféleképpen nevezhetjük ezeket az elképzeléseket: zöld, öko, szelíd, fenntartható, stb. Ez az alternatív turizmus a környezeti-gazdasági-társadalmi szempontokat is figyelembe veszi. 

Olyan attrakciókat kínál, mely az unokák számára is fennmaradnak, minimalizálva a negatív természeti, társadalmi és kulturális hatásokat. Míg a tömegturizmusra a zsúfoltság, átlagosság, felszínesség, sekélyesség és másolhatóság jellemző, addig az “alternatív turizmushoz inkább pozitív tartalom társul az alábbi fogalmakkal: egyediség, elmélyülés, minőség, felelősség, fenntarthatóság, stb. … Ennek a célnak az elérése érdekében szélesebb körű gazdasági bevételt generál a helyi lakosság számára, és munkakörülményeik javításával segíti jólétük fokozását oly módon,  hogy közben bevonja őket az életükről és lehetőségeiről szóló döntésekbe. A felelősségteljes turizmus pozitívan járul hozzá a természeti és a kulturális örökség, valamint a világ sokszínűségének megőrzéséhez. A helyiekkel történő mélyebb kapcsolatteremtésen keresztül valódibb élményeket ad, és előmozdítja, hogy az utazók jobban megértsék a turizmus okozta kulturális és környezetvédelmi problémák fontosságát, valamint hozzájárul a turisták és a vendéglátók egymással szembeni tiszteletének kialakulásához.”(1)

Pilisborosjenő új vezetése a lakossággal együtt, közösségi tervezéssel fogja azt a jövőképet és településfejlesztési koncepciót megalkotni, melynek részeként megálmodja a turizmus arculatát és konkrét fejlesztéseket tervez.

(1) Gonda Tibor (2016): A turisztikai termékfejlesztés elméleti alapjai, 2020. 02. 11-i megtekintés, PTE KPVK, http://lib.igyk.pte.hu/libletoltes/karikiadvanyok/Gonda%20Tibor_A_turisztikai_termekfejlesztes_elmeleti_alapjai.pdf