Pilisborosjenő és környéke geológiája
A Pilisborosjenői Medence
Pilisborosjenő Ófalu a Nagykevély (534), Kiskevély, Ezüsthegy, Kőhegy, szemben a Kövesbérc és más dombok ölelésében fekszik, kőzetszerkezetében a dolomit, mészkő, pannonüledék homokkő breccsa és lösz 200 millió év időrendjében mutatható ki. A felszíni talaj agyagos, vagy meszes. Utóbbi évmilliók földmozgásai ÉNY-DK Nagy Kevély vonulatot és lezökkenéssel ugyanilyen irányú, mély medencét hoztak létre, ebben alakult ki Pilisborosjenő község.
Pilisborosjenő a fővárostól ÉNY-ra, a „0” km kőtől 13 km-re, erdős hegyekkel övezett, a völgy mélyén csordogáló, hajdan bővizű patak két oldalán fekszik, mára házaival felkúszva az erdőkig. Hozzá tartozik hosszan a Bécsi út egyik oldala. Látképét ma is uralja a templom, s a Nagykevély csúcsáról csodás panoráma nyílik hegy-völgyekre, kis falukra, a Duna szalagjára.
Pilisborosjenő ófalu részének látképét ma is uralja a templom. A Nagy-Kevély csúcsáról csodás panoráma nyílik hegy-völgyekre, környező falvakra, a Duna szalagjára.