Megyei kerékpárút-fejlesztési egyeztetésen képviseltük a helyi bringások érdekeit

Pilisborosjenőnek már van Kerékpárhálózati Terve 2021 májusa óta, és próbáljuk elérni, hogy az abban szereplő utak megjelenjenek a megyei tervekben is

Mihálffy Attila, a Fenntartható Fejlődés és Településfejlesztési Bizottság külső tagja Pilisvörösváron járt egyeztetésen az egész Pest megyét érintő kerékpáros úthálózat stratégiai tervezése kapcsán. A projektben az agglomeráció kerékpáros munkába járási lehetőségeit vizsgálják, illetve ezekre adnak útvonal javaslatot. Egyaránt vizsgálják a budapesti ingázás lehetőségét, a tömegközlekedési csomópontok elérhetőségét, illetve a települések egymás közötti forgalmát is. A 10-es út menti régió specialitása, hogy független szálon, a Magyar Közút megrendelésére már folyik egy biciklis főhálózat tervezése, a megyei stratégiában ezt figyelembe veszik, de alternatív nyomvonalak használatát is megvizsgálják. A megbeszélésen főként Solymár, Piliscsaba, Tinnye, Csobánka és Jászfalu problémáinak megvitatására került sor. Pilisborosjenő a Budai és a Fő utakon keresztül, az ürömi körforgalomnál csatlakozna be a kerékpárútba, nincs igazából nyomvonalat érintő kérdés. Mihálffy Attila javasolta, hogy szükség lenne a Kövesbérci út vonalában egy bekötő útra a pataknál vezetett bicikliútig, ami a meglévő földút rendbetételével megoldható. A stratégia még nem végleges, minden javaslatot, észrevételt szívesen fogadnak és megvizsgálnak. A stratégiai tervezés célja, hogy 2022 végére összeálljon a koncepcióterv, 2023 második felére tanulmánytervek készüljenek el és 2023 év végére az engedélyezési terv.

A stratégiáról

Budapest és térségének fenntartható közlekedés fejlesztése érdekében versenyképes, kényelmes és biztonságos megoldásokat kell kínálni az agglomerációból ingázók számára. Mindez nem csak a ingázók utazási körülményeinek javítását, a fenntarthatóbb közlekedési módok elterjedését, de a klímavédelmi célokat, valamint az aktív és egészséges életmód elterjedését is szolgálja.

A szuburbanizációs folyamatok és a motorizáció növekedésének eredményeképp Budapesten és környékén is tapasztalhatók a világ számos nagyvárosában ismert negatív következmények, a város szétterülése, a megnövekedő ingázó forgalom, az állandósult forgalmi dugók. Az agglomerációs lakosok a késéstől, a stressztől, az időveszteségtől szenvednek, a budapestiek a rossz levegőtől és a mindenütt parkoló kocsiktól. A tendencia megállítása és visszafordítása érdekében a meglévő mobilitási igényeket szükséges a hatékonyabb és fenntartható közösségi kötöttpályás és egyéni kerékpáros közlekedés irányába terelni. Lehetővé kell tenni több közlekedő számára, hogy autóról vasútra váltson. A közösségi közlekedéssel ingázók aránya növelhető a kerékpáros ráhordás feltételeinek megteremtésével, azaz akkor, ha a vasútállomások, hév megállók, autóbusz állomások kényelmesen és biztonságosan megközelíthetővé válnak kerékpárral, és ott megfelelő számú biztonságos kerékpárparkoló áll rendelkezésre.

Szükséges a ma még hiányzó KERÉKPÁROS KERTVÁROS kerékpárutak kialakítása, a kerékpáros útvonalhálózat „töredezettségének” orvoslása. Ilyen hálózati szintű fejlesztések eredményeképpen a kerékpározás, mint aktív közlekedési mód a jelenleginél jóval nagyobb arányt képviselhet mind a napi közlekedésben, mind a szabadidős célú utazásokban.

FINANSZÍROZÁS: nettó 42,5 millió forint hazai forrás

Forrás: bfk.hu