Igazgatási ügyek
Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység
Igazgatási ügyek
Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység
Tartalom
Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységek nyilvántartásba vétele, adatmódosítás, törlés
Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységek nyilvántartásba vétele, adatmódosítás, törlés
Ügyleírás
Az a kereskedő, aki engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az adott formanyomtatványon, elektronikus úton a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni, melyhez a jogszabály által előírt dokumentumokat csatolni kell.
A kereskedelmi tevékenység formái lehetnek:
- üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység
- bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység,
- vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység,
- közterületi értékesítés,
- közvetlen értékesítés,
- csomagküldő kereskedelem
- automatából történő értékesítés
- mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység
- üzleten kívüli kereskedelem
- közlekedési eszközön folytatott értékesítés
Az üzlet az üzletköteles termékek forgalmazása esetén a kereskedelmi hatóság által kiadott határozattal, egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően üzemeltethető.
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza a kereskedő által forgalmazható termékköröket, a 3. sz. melléklet a kizárólag üzletben forgalmazható – ezáltal működési engedélyköteles – termékek felsorolását tartalmazza.
A jegyző mind a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységekről, mind a működési engedéllyel rendelkező üzletekről nyilvántartást vezet. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, megtekinthető a pilisborosjenői honlap „Hivatal >> Kereskedelem és szállás” menüpont alatt.
Benyújtás módja
Benyújtás módja
Kereskedelmi tevékenység bejelentése
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerint nyújthatják be az ügyfelek kérelmeiket/beadványaikat. A kereskedelmi tevékenység bejelentését elektronikus úton kell megtenni.
Hatóságunk az Önkormányzati Hivatali Portál oldalon keresztül biztosítja az elektronikus ügyintézés lehetőségét ügyfelei számára az alábbi ügyek indítására:
Ipar-kereskedelem ágazat – üzleti tevékenység ügytípus
- bejelentés nem üzletköteles termék forgalmazásáról
- működési engedély iránti kérelem üzletköteles termék forgalmazásához
- működési engedély visszavonási kérelem
(oldal használatához segédlet) + az E-önkormányzat portállal kapcsolatos tájékoztatót ITT tekintheti meg.
Adatokban bekövetkezett változás bejelentése
A kereskedő a rendelet 1. mellékletének A) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitvatartási idő változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.
A nyitvatartási idő rövidebb ideig fennálló, egy hetet el nem érő változása esetén bejelentési kötelezettség nem terheli a kereskedőt. A nyitvatartási idő rövidebb ideig fennálló, egy hetet el nem érő változása a nyilvántartásban feltüntetett nyitvatartási időnél csak rövidebb lehet. A kereskedő a nyitvatartási idő rövidebb ideig fennálló, egy hetet el nem érő változásáról a nyitvatartási idő kifüggesztésével köteles tájékoztatni a vásárlót
Kereskedelmi tevékenység megszűnésének bejelentése
Amennyiben a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenység gyakorlását a kereskedő megszünteti, azt a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 24. § (3) bekezdése szerint a megszűnést követően haladéktalanul köteles bejelenteni.
Ha a hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a kereskedő bejelentésköteles tevékenységet végez bejelentés nélkül, ill. az adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, az adott szolgáltatási tevékenység bejelentésére előírt igazgatási szolgáltatási díj hússzorosának megfelelő összeget, de legfeljebb ötvenezer forint bírságot szab ki a 186/2009. (IX. 10.) Kormányrendelet alapján.
Szükséges okiratok, dokumentumok
A „Kereskedelmi tevékenység bejelentése” nyomtatványt kitöltve, a csatolandó mellékletekkel együtt elektronikus úton (gazdálkodó szervezetek esetén cégkapun, egyéni vállalkozók esetén ügyfélkapun keresztül) a Hivatal részére megküldeni
- nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetén az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okiratot (a tulajdoni lap kivételével);
- haszonélvezet esetén – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,
- közös tulajdonban álló üzlet esetén, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot;
- Aláírásminta
- Meghatalmazott eljárása esetén a képviseleti jogosultságot igazoló okiratot, ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza
- Vendéglátás esetén mellékelni kell a környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határértéket megállapító határozatát.
- Azon vendéglátó üzletek esetén, amelyek kötelesek vendéglátó szoftver alkalmazására – nyilatkozata arról, hogy rendelkezik, vagy az adatszolgáltatási kötelezettsége kezdő időpontjában rendelkezni fog a 28. § g) pontja szerinti vendéglátó szoftverrel.
Illetékességi terület
A Kormány kereskedelmi hatóságként
- az üzletben,
- bevásárlóközpontban,
- vásáron vagy
- piacon
folytatott kereskedelmi tevékenység, továbbá a közterületi és közvetlen értékesítés esetén a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét,
- a csomagküldő kereskedelem,
- az automatából történő értékesítés,
- a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység,
- az üzleten kívüli kereskedelem valamint a
- közlekedési eszközön folytatott értékesítés
esetén a kereskedő székhelye szerinti település önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.
Eljáró szervezeti egység:
Pilisborosjenői Polgármesteri Hivatal, Igazgatási Osztály
Vonatkozó jogszabályok
- 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről,
- 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól,
- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról,
- 531/2017. (XII.29.) Kormányrendelet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indokok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről,
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,
- 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről,
- 186/2009. (IX. 10.) Kormányrendelet a bejelentés-köteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről.
- A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X. 29.) Kormányrendelet
Egyéb információ
Eljárási illeték
A kereskedelmi tevékenység bejelentése, a kereskedelmi tevékenység adataiban történt változás és a tevékenység megszüntetésének bejelentése is illetékmentes. Az engedélyezési eljárásban a szakhatóságok közreműködése igazgatási szolgáltatási díjköteles lehet.
Egyéb fontos tudnivalók
Kereskedelmi tevékenység kizárólag üzletben folytatható, az üzemeltetésére irányuló szándék kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 27. pontja szerint üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenység folytatnak.
A kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles igazolni, hogy eleget tett a kereskedelmi tevékenység bejelentési kötelezettségének, továbbá megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
Az üzletben működő biztonsági szolgálat nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni kell.
A kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék – saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék – eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal.
A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát ellenőrizhesse az üzletben vagy – egyéb kereskedelmi formák esetében – ha a termék, rendelkezésre bocsátásakor mind a kereskedő vagy annak képviselője, mind pedig a vásárló jelen van.
Egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.
Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók könyveként nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó nyomtatvány alkalmazható.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016.(XII. 19.) Korm. rendelet kötelezővé tette a gazdálkodó szervezetek, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyfelei számára az elektronikus kapcsolattartást.
Önkormányzatunk a hatályos jogszabályi előírásoknak eleget téve az elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén kizárólag cégkapun keresztül érintkezik az fenti előírások szerinti gazdálkodó szervezetekkel.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7.§ (1) bekezdés 6. pontja szerint gazdálkodó szervezetnek minősül: „a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó (…) az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány”.