Tavaly novemberben, mikor fogadtuk Steinheim am Albuch német testvértelepülésünk delegációját, már éreztük, hogy nem ez volt a két település kapcsolatának vége. Sőt, egy régi barátság megújítása, új barátságok kezdete volt! De arra álmunkban sem gondoltunk Képviselőtársaimmal, hogy ilyen hamar folytatódhat a kapcsolatépítés! Pár napja értek haza ugyanis gyerekeink Németországból, fiatal focisták az U15 (15 év alatti) és U13 (13 év alatti) korosztályokból: összesen 42 játékos, 3 edző és 5 kísérő egy nagy, 50 fős busszal éltek a lehetőséggel és felfedezték Steinheimet és környékét, összemérték tudásukat a helyiekkel és a baden-württembergi település francia testvértelepülésének, Colombelles korosztályos csapataival. Erik, Tamás, Pilisborosjenő USC, köszönöm, hogy belevágtatok!
Hálás vagyok testvértelepülésünk vezetőinek és szervezőinek, hogy fogadtak minket és példát mutattak a szívélyes vendéglátásból! Fontosnak tartom, hogy a testvértelepülési kapcsolatunkat a fiatalok is megértsék, élvezzék és értékeljék! Tanuljanak e találkozásokból testvértelepülésünkről, a világról, egymásról és saját magukról is. A sport nagyszerű kapocs: segít az ismerkedésben és segít a kommunikációs, a nyelvi nehézségek áthidalásában is, ezért madarat lehetett velem fogatni, mikor év elején Holger Weise, Guido Rieberger és Peter Adler uraktól megérkezett a hivatalos meghívó a 3 csapatos testvértelepülési utánpótlás labdarúgó torna májusi eseményére. Remélem, hogy hagyománnyá válik az esemény és innentől évente találkoznak majd fiataljaink – akár minden évben más településen! Steinheim am Albuch , Colombelles, köszönjük a nagy élményt, amivel fiaink hazatértek!
Személyesen volt szerencsém megélni a korfball sportágnak köszönthetően, hogy a sport összeköt. 18 éves koromtól közel egy évtizeden át volt szerencsém egy különleges holland falu családjait megismerni, akik befogadták az Ifjúsági Világ Kupára érkező magyar korfball válogatott tagjait – első években játékosként, majd csapat kísérőjeként, majd egyre többet privát utaztam hozzájuk. Első alkalommal családoknál laktunk, egy holland falusi családnál 2-3 magyar sportoló és sportvezető. Velük ettünk, ők vittek az edzésre, meccsekre, kijöttek szurkolni nekünk, de a sporteseményt lezáró közösségi eseményekre is. Hamar összebarátkoztunk velük! Alig vártuk a következő év februárjának első hétvégéjét, amikor az ifjúsági világkupa újra megrendezésre került! A családdal, akik ott és akkor befogadtak, illetve szervezték, hogy legyenek befogadó családok, nagyon jó viszonyba kerültem. Jártak nálunk nyaralni, körbevittük őket az országban, mi is voltunk ott családostól, nagyokat nevettünk a nyelvi nehézségeket és furcsaságokon, megismertük a helyi jellegzetességeket, ételeiket, elámultunk az érdekességeken, a szokásokon, megtapasztaltuk, hogy ki miben és miért más és mi a közös, láttunk holland Mikulásozást, voltunk családi eseményeken, temetésen, esküvőn, baba születésénél.
Először talán még inkább a sport miatt / ürügyén találkoztunk, később már egyre inkább személyessé váló baráti kapcsolatok miatt. Rengeteget tanultam tőlük! Rengeteget a sportágról, de ennél sokkal többről is: emberségről, baráti kapcsolatokról, Hollandiáról, az ottani életfelfogásról, a kerékpáros közlekedésről, oktatási rendszerről, kultúráról. Gyakoroltam az angol nyelvet, egyre többet értettem a holland nyelvből is, tanítottam magyarra őket. 🙂 Olyan szerencsém volt és nyitott is voltam erre, hogy ezt megélhettem! Azt szeretném, hogy a családom, a barátaim, a pilisborosjenői családok gyermekei is élhessenek meg hasonlót – bármely sportággal, bármilyen apropóból!
Nekünk, pilisborosjenőieknek nem nagyon kell keresgélni kiinduló pontot, hiszen falunknak van egy testvértelepülése, Steinheim am Albuch, ahol – fantasztikus egybeesés – az aktuális településvezetésnek éppen az az álláspontja, hogy a testvértelepülési viszony nem két képviselő-testület hivatalos, formális találkozóit kell jelentse, hanem annál mélyebbről, a társadalmi csoportokból kell erednie, az igénynek onnan is kell kiindulnia. Mélységesen egyetértek és kívánom, hogy következő években a steinheimi és pilisborosjenői fiataljaink lakják be – és tágítsák akár – a testvértelepülési kapcsolat nyújtotta kereteket!
Szeretném megköszönni a szülőknek és az utazást támogató Raiffeisen Banknak az utazási költségek vállalását, a kísérőknek és az edzőknek a felelősségvállalást, minden segítő falubelinek és – nem is mindig falubelinek – a lelkes támogatását!
Biztos vagyok benne: folytatás következik!
Tömöri Balázs polgármester