Új tudományos eredmények falunkból – vadvirágos parcellák beporzókra gyakorolt hatása
A falunkban élő Bihaly Áron egy rendkívül aktuális témából doktorált idén júniusban.
Disszertációjában a HUN-REN Ökológiai Kutatóközponttal és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel közösen végzett nagyszabású kutatási munka eredményeit mutatta be. A kutatás azt vizsgálja, hogy milyen hatása van a termőföldek szegélyébe vetett vadvirágos parcelláknak a beporzó rovarokra (pl. vadméhek, lepkék, zengőlegyek).
Kutatásuk fő eredményeként elmondható, hogy 1) a természetesebb tájakon is pozitív hatást gyakoroltak a vadvirágos parcellák a beporzókra, 2) a virágmennyiség mellett a virágkínálat sokszínűsége is növeli a beporzók számát, és hogy 3) a vadvirágos parcellák nyár közepén (július–-augusztus) szó szerint a túlélést biztosítják a beporzóknak, ilyenkorra ugyanis nagyon lecsökken a virágzó növények száma.
Amit ezen tudományos eredményekből gyakorlati tanácsként megfogadhatunk, az az, hogy ha saját kertünkben hatékonyan akarjuk támogatni a beporzókat és a biodiverzitást, akkor
- vessünk őshonos virágos növényeket,
- a lehető legdiverzebb magkeveréket válasszuk,
- tavasztól őszig mindig legyen virágzó növény,
- különösen a nyár közepi virágszegény időszakban.
Szúnyoggyérítés
A csapadékos nyár eleji időszakban ismét aktuális témává vált a szúnyoggyérítés kérdése. Ilyenkor könnyen kiáltunk kémiai szúnyogirtásért, nem is gondolván, milyen súlyos hatása van egy ilyen beavatkozásnak. A kémiai szúnyoggyérítést valamilyen piretroid vegyülettel végzik, melyek olyan nem specifikus idegmérgek, amelyek a csípőszúnyogokon túl a többi hasznos rovarfajra is mérgezőek, de felhalmozódnak a vízi gerincesekben is, így tömeges halpusztulást is okozhatnak. Egy darab elhullott csípőszúnyogra átlagosan 50 elhullott egyéb rovarfaj esik. Mivel minden rovarfaj érintett, és a légi permetezés esetében a beavatkozási terület nem lehatárolható, ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, gyakorlatilag a teljes táplálékláncra hatással van. Néhány évtized alatt az európai rovárpopuláció 70-80%-a elpusztult. Ezt követi a madárpopuláció összeomlása: az 1980–2015 közti időszakban 55%-os állománycsökkenést figyelhetünk meg.
A piretrodiok közvetlenül is veszélyesek az emberre. Túlérzékenyek számára húszperces kint tartózkodás után lábzsibbadása, gyengeség- illetve izomlázszerű érzete keletkezhet, de asztmás roham is jelentkezhet.
A szúnyogok elleni védekezés a klímakatasztrófával egyre fontosabb üggyé válik. A kérdés tehát nem az, hogy szükség van-e szúnyogirtásra, hanem az, hogy ez miként történjen. Legfontosabb a szúnyogkeltetők felszámolása a ház körül: az ereszben, hordókban, gumiabroncsokban pangó víz ideális szúnyogbölcső. Ha az esővízgyűjtő edényeink nyílására szúnyoghálót feszítünk, megakadályozzuk, hogy a rovarok szaporodóhelyéül szolgáljon. A szúnyogszelektív mikrobiológiai védekezés a Bacillus nembe tartozó talajlakó baktériumok pangóvízbe juttatásával történik, ezt alkalmazhatjuk kerti tavakban is. A legtöbbet azzal tehetünk, ha törekszünk az ökológiai egyensúlyra, és segítjük a rovarevő madarak, denevérek megtelepedését lakókörnyezetünkben.
Mindenekelőtt azonban meg kell értenünk, hogy az esti és hajnali szürkület, illetve részben az éjszaka nem csak a miénk, hanem a szúnyogoké és a rájuk vadászó, tőlük függő élőlényeké is. Ne várjunk el tehát teljesen szúnyogmentes környezetet! A táplálékláncban betöltött szerepük miatt a szúnyogok teljes kiirtása ökológiai katasztrófához, fajok tömegeinek kipusztulásához vezetne!
Pilisborosjenőn több, mint hat éve nem végeztet az önkormányzat kémiai szúnyoggyérítést, ezzel is óvva a lakosság és a környezet egészségét.
Újabb közvetlen uniós pályázatot nyert falunk
Sikeresen pályáztunk az idén első alkalommal kiírt Communities for Climate (C4C) pályázatra, melynek keretében hazai és nemzetközi szakértői segítséget, illetve jó példákat bemutató tanulmányutat nyertünk. A pályázat keretében a település Energia és Klímastratégiájának kidolgozásához kapunk szakértői támogatást.
