Az elmúlt hetekben a falu határában kihelyezett, a kutyák pórázon történő sétáltatására figyelmeztető táblák sokakban vetettek fel kérdéseket. Szeretnénk ezért részletesen elmagyarázni, miért elengedhetetlen ez az intézkedés, és miért kiemelten fontos a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel kötött háromoldalú megállapodásunk keretében, hogy támogassuk a természetvédelmi céljaikat.

A természetvédelem ereje – A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Pilisi Parkerdő Zrt. szemszöge

A Pilisborosjenő körüli területek rendkívül gazdagok természeti értékekben, és számos védett, sőt fokozottan védett növény- és állatfajnak adnak otthont. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Pilisi Parkerdő Zrt. elsődleges feladata ezen egyedi ökoszisztémák megőrzése a jövő generációi számára.

Póráz nélkül kószáló kutyák jelentős zavaró hatással lehetnek a vadon élő állatokra. Egy szabadon futó kutya már pusztán a jelenlétével is stresszt okozhat a vadaknak, különösen a költési és szaporodási időszakban. A kutyák ösztönösen üldözhetik az állatokat, ami energiát von el tőlük, megzavarja táplálkozásukat vagy akár elmenekülésre kényszerítheti őket a búvóhelyükről. Ez súlyos következményekkel járhat, különösen a fiókákra, vagy a fiatal állatokra nézve. Nem ritka, hogy egy kutya által felvert állat elmenekülve véletlenül útra téved, vagy akár ragadozó áldozatává válik.

Kisróka az Ezüsthegyen: a kép készülte után közvetlenül póráz nélkül vezetett kutyák jelentek meg a helyszínen

Fontos megérteni, hogy a kutyák még akkor is zavarhatják a vadállatokat, ha nincsenek tudatában annak. A szaguk, a mozgásuk, de még a játékos ugatásuk is riadalmat kelthet. A pórázon sétáltatás tehát nem csupán egy szabály, hanem egy felelősségteljes cselekedet, amellyel közvetlenül hozzájárulunk a helyi élővilág nyugalmának és biztonságának megőrzéséhez.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának és a Pilisi Parkerdő Zrt. logója a táblákon azt jelzi, hogy ez egy közös, összehangolt erőfeszítés a természet védelme érdekében, amelyhez Pilisborosjenő is partnerként csatlakozott.

Pilisborosjenő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park, valamint a Pilisi Parkerdő közötti háromoldalú megállapodásunk túlmutat a puszta szabályozáson. Mi abban vállaltunk szerepet, hogy támogatjuk a természetvédelmi céljaikat, beleértve a lakossági kommunikációt is, annak érdekében, hogy a lakosság minél inkább megértse a természetvédelem fontosságát.

Cserébe mi is rendkívül sokat kapunk tőlük. Ennek egyik kiemelkedő példája az örökerdő program a falu határában. Ez az együttműködés mindannyiunk javát szolgálja, egy élhetőbb és harmonikusabb környezetet teremtve.

Négylábú barátaink védelmében: A póráz a kutyát is védi

Sokan gondolják, hogy a kutyájuknak tesznek jót a szabad mozgással, de a póráz elhagyása komoly veszélyeket rejt a kedvencünkre nézve is:

Vadon élő állatokkal való találkozás: Egy találkozás egy vaddisznóval, rókával vagy borzzal súlyos, akár végzetes sérülésekkel is járhat a kutya számára.

A kutya az erdei állatokkal vagy azok ürülékével, tetemével való találkozáskor súlyos, akár emberre is veszélyes betegségeket kaphat el, ezeket esetlegesen átviheti gazdáira, más személyekre is. Ilyen például a kisragadozók által terjesztett veszettség, számos parazitás megbetegedés vagy a vaddisznó által terjesztett, a kutyára nézve halálos Aujelszky-kór.

Balesetek: A kutya egy árokba, gödörbe eshet, vagy kiszaladhat egy forgalmas útra.

A kutyák elől szakadékba ugrott lóról készült fotó Pilisborosjenőn – Forrás: Facebook/Farkas László

Korábban sajnos már történt a faluban lovas baleset is egy elszabadult kutya miatt, ami mind a lovasra, mind a kutyára nézve tragédiával végződhetett volna.

Konfliktusok megelőzése: Ahogy azt több lakossági panasz is jelezte, a szabadon engedett kutyák gyakran támadnak más kutyákra vagy akár emberekre is. A póráz használata ezeket a konfliktusokat is segít elkerülni.

Kisgyerekekre nézve kifejezetten veszélyesek a kutyák

Muflont támadtak meg kutyák a Börzsönyben, ott volt a gazda is (Forrás: DINPI)

Tájékoztatás önkéntes munkában

Tóth Tamás, helyi lakos önkéntes munkában tájékoztató táblákat helyezett ki több helyre a falu környékén. Trénerként “bennem van egy olyan attitűd, hogy ha valami nem jó, akkor azon változtassunk. Szóljunk, jelezzük, kommunikáljuk. … Gyerekkorom óta járom az erdőt. Nekem az erdő és a vadállatok előrébb van, mint a háziállatok. Az vagyok aki szeret a természettel együtt élni. …amikor látom, hogy kutyák szabadon rohangálnak le és fel az erdőben, akkor úgy gondolom hogy ez gond.” Tamás emellett túravezető és az Ürömi Menhely önkéntese is, ennek keretében kutyákat is sétáltat, és gyakran találkoznak póráz nélküli kutyákkal és ebből fakadó mindenféle problémás helyzetekkel. De az is motiválta, hogy a szomszédjának a pórázon sétáltatott kutyáját megtámadta egy póráz nélkül sétáltatott kutya. Úgy kellett lerángatni ezt a kutyát a másikról, a gazda pedig félvárról vette a dolgot, hogy hát a kutyák már csak ilyenek. “Az is bennem volt alapvetően, hogy zavarnak a szabálytalanságok.” Sajnos Tamás a kezdeményezésért heves támadások kereszttüzébe került és a táblák közül többet szinte azonnal eltávolítottak illetve megrongáltak, úgyhogy kihelyezésük félbeszakadt.

Szűcsné Mércse Adrienn gyepmester elmondta, hogy fontos a lakosság szemléletformálása, ennek köszönhetően már alig vannak olyanok, akik például láncon tartják vagy önsétáltatják a kutyát. 2012-2013-ban, amikor a környéken dolgozni kezdett, ezek még gyakori helyzetek voltak. Bízik benne, hogy a lakosok is be fogják látni a póráz szükségességét és ezen a téren is szabálykövetőek lesznek a közeljövőben.

Gondolkodjunk együtt a jövőn!

Megértjük, hogy a póráz használata korlátozásnak tűnhet, de reméljük, hogy a fentiekben bemutatott érvek rávilágítanak a mélyebb összefüggésekre. A pórázon sétáltatás nem csupán egy szabály betartása, hanem egy felelősségteljes döntés, amellyel hozzájárulunk a Pilisborosjenő körüli természeti értékek megőrzéséhez, a vadállatok védelméhez, és nem utolsósorban, a lakótársak és saját kedvenceink biztonságához.

Kérjük Önöket, gondolkodjunk együtt a jövőn! A közös erőfeszítéssel és a szabályok betartásával biztosíthatjuk, hogy Pilisborosjenő továbbra is egy olyan hely maradjon, ahol a természet és az ember harmonikusan él együtt. Ezért a témában lakossági fórumot szeretnénk szervezni.

Köszönjük megértésüket és együttműködésüket!

A jogszabályi háttér: Nem döntés, hanem kötelesség

A kutyák pórázon vezetése nem csupán ajánlás, hanem törvényi kötelezettség. A legfontosabb vonatkozó jogszabályok:

➡️ 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről

Ez a törvény valóban nem tartalmaz konkrét, név szerinti rendelkezést kutyasétáltatásra.

A szabályozás általános természetvédelmi elvek mentén vonatkozik az erdőt használók magatartására.

Például:

9. § (1):

„Az erdő rendeltetésszerű használata során (…) a természetes életközösségek, a vadállomány és az erdő életfolyamatai nem zavarhatók meg.”

Ebből közvetetten levezethető, hogy szabadon engedett kutya az erdőben zavarhatja a vadállományt és a természetes életközösséget, ami ellentétes a törvény szellemével.

➡️ 1. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény — pontos tények

43. § (1):

_„Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása […]”_

74. § (1):

A védett állatfajok kártételének megelőzése az ingatlan használójának feladata

Ezek általános előírások, amelyek nem nevesítenek konkrét fajokat vagy tevékenységeket, de a kóborló kutya egyértelműen „vadon élő állatfaj zavarója” lehet.

➡️ 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről (17. § (1))

Ez viszont konkrétan kimondja, hogy:

„Kutyát közterületen csak pórázon szabad vezetni, kivéve a külön jogszabályban meghatározott kutyafuttatásra kijelölt helyet.”

A közterület fogalmába pedig beletartozik minden nem magánterület, így a nem védett, de szabadon látogatható külterületi erdő, mező is.

Továbbá A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet:

17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

➡️ 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről (Szabs. tv.)

193. § (1):

„Aki a felügyelete alatt álló kutyát természeti vagy védett természeti területen, illetve vadászterületen úgy engedi el, hogy az a terület élővilágát zavarja, szabálysértést követ el.”

Ez a szabályozás már konkrétan kapcsolódik ahhoz a gyakorlathoz, ami vadon élő állatok zavarásához vezet, amit egy szabadon engedett kutya könnyen okozhat.

Tehát az erdőkben is kötelező a póráz, még akkor is, ha az erdő nem része védett területnek vagy nemzeti parknak!

Fontos leszögezni tehát, hogy ez nem egy új, helyi szinten kitalált rendelet. Az önkormányzatnak nincs jogköre felülbírálni a magasabb szintű, országos jogszabályokat, amelyek egyértelműen rendelkeznek a kutyatartás szabályairól. Hasznos tudni, hogy Nyugat-Európában a pórázon sétáltatás sokkal szigorúbb szabályokhoz kötött a természetes élőhelyeken.

Összeállította: Frivaldszky Bernadett 

Fekete-fehér fotók: Frivaldszky Bernadett