Pilisborosjenő Önkormányzata a község sajátos településképének társadalmi
bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása céljából
Építészeti-műszaki Tervtanács felállításáról döntött. Jámbor László
okl. városépítési-városgazdasági egyetemi szakmérnök, települési főépítész írása.

Miért is van szükség a tervtanács felállítására ? – kérdezik sokan a faluban. Az előzmények megismerése nélkül válaszom érthetetlen volna. Az Országgyűlés négy és fél évvel ezelőtt alkotott törvényt a településkép védelméről azzal a céllal, hogy a hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által történjen. Kormányrendeletben felhatalmazást kaptak a települési önkormányzatok, hogy a széleskörű társadalmi bevonás és a nyilvánosság biztosítása érdekében, a helyi adottságoknak megfelelően rendeletben állapítsa meg a lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel történő egyeztetés részletes szabályait. Ez a szemlélet visszafogottabb állami szerepvállalás mellett erősítette az önkormányzatok önrendelkezési lehetőségét. Maguk dönthettek a településképi követelményekről, a kézikönyvben bemutathatták a helyi építészet és természet arculati jellegzetességeit és ajánlásokat tehettek.

A helyi Településképi Arculati Kézikönyv és a Településkép-védelmi rendelet e szabályok betartásával elkészült és 2018. október 1-én hatályba lépett. A kézikönyv nem kizárólag szakembereknek készült. A települési döntéshozók és a lakosság tájékoztatását segítő, szemléletformáló kiadvány. A jogszabályok útvesztője helyett röviden, lényegretörően, és mindenki számára érthető módon mutatja be Pilisborosjenő környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. A rendelet előírásait nem lehet máról-holnapra betartani, betartatni. Az ismerős képekkel teli ,,képes könyvet” elsősorban az iskolás gyermekek oktatásában tankönyvként ajánlom hasznosítani, továbbá a tervezők helyi ismeretének gyarapítására, a szabályok elfogadtatására felhasználni.
Az építési, beruházási szándék növekedése érzékelhetővé vált Pilisborosjenőn is. Az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületekhez 2019-ben 54 esetben kértek településképi szakmai konzultációt, további 5 építkezéshez településképi véleményt adtunk, három esetben pedig településképi bejelentést bíráltunk el. A fejlesztés-előkészítés alatt álló területek méretéből következik, hogy az építkezések száma tovább fog növekedni. Az önkormányzat rendeletben kimondott szándéka Pilisborosjenő sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása. Meggyőződésem, hogy e szándéknak eleget tenni csak úgy lehet, hogyha nem csak a kézikönyv és a rendelet megalkotásába, hanem az egyes beruházások megvalósításába is bevonjuk az érintett társadalmat. Ennek az egyetlen eszköze az önkormányzati Építészeti-műszaki Tervtanács felállítása, melyben a szakemberek mellett a helyi társadalom különböző szerveződéseiből választott tagok, polgárok, civil szervezetek, lokálpatrióták is részt vesznek. A tervtanács tagjainak kiválasztása, kinevezése folyamatban van.
Az építészet sokszínűségét adja a változatos utcák, terek, épületek sokasága, mint egy zenekarban a sokféle hangszer. Ha ezek egymásra való tekintet nélkül zenélnek, lehet külön-külön még szép dallam is, amit összességében hallunk, az hamis lesz. Ugyanígy a házak is lehetnek eltérőek egymástól, lehetnek más rendeltetésűek, de ha nem illeszkednek egymáshoz, zavaros, élhetetlen környezetet alakítanak ki.
Az Építészeti-műszaki Tervtanács feladata tehát a megvalósítani tervezett beavatkozások dokumentációjának bírálata által a meglévő településszerkezet, táj- és településkép értékeinek védelme, a településkép rendezett, esztétikus, és nívós alakításának elősegítése, az építészeti örökség és a helyi jelleg védelme, a településfejlesztési és településrendezési döntések szakmai megalapozása, az előzőekkel ellentétes hatások mérséklése, a 37/2020. (III. 13.) határozattal hatáskörébe adott eszközökkel. Ennek alapján a 15 §. szerint egy tervről a tervtanács eldöntheti, hogy ajánlja vagy nem ajánlja.
Ahogy a kézikönyv nem egy merev, lezárt egész dokumentum, hanem nyílt, folyamatos hozzászólást és változtatást lehetővé tevő ismeretanyag, úgy a település története sem befejezett, hanem folyamatosan tovább íródik. Ugyanígy a tervtanács sem egy ,,kőbe vésett” szervezet, ülései nyilvánosak, ahol szívesen látunk mindenkit, akit érdekel a bírálat alatt lévő dokumentáció és az elhangzó vélemények.