Az „És te mivel foglalkozol?” podcast legújabb adásában a műsorvezető  Suskó Niki pilisborosjenői lakos, pszichológus – Szűcsné Mércse Adrienn-nel, az Ürömi Állatotthon és a Duhajdombi Kutyaiskola vezetőjével beszélgetett. 

Mint az adásból kiderült, a kutyaiskola története nem egy hirtelen ötletből, hanem mélyen gyökerező családi elhivatottságból született. Adrienn nagymamája még a hatvanas években szeretett bele egy rendkívül intelligens, munkavizsgás német juhászkutyába, akinek a kölykére hónapokat várólistázott. A kutyával óriási alázattal foglalkozott – az állat 60–80 szót megértett –, majd kiképzői és munkabírói tanfolyamot végzett. A kutyaiskolát 1968-ban nyitotta meg Üröm alsó részén, majd 1972-ben költöztek fel a jelenlegi, külterületi helyszínre, ahol ma is működnek.

„Én már 10 éves koromtól kezdve mellette voltam. Általános iskolásként a hétvégéket töltöttem ott vele, középiskolában meg minden délután itt voltam, délelőtt meg innen mentem iskolába. A halála után, 1998-ban vettem át az iskolát. Kismaugliként belenevelkedtem ebbe a világba, és megtanultam azt, amit minden kutyával foglalkozó embernek meg kell tanulnia: ne csak nézzünk, hanem lássunk is! Látni kell a szeme állásán, a fülén, a farkán, hogy boldog, feszült, vagy éppen gondolkodik és támadni fog” – idézte fel Adrienn.

Adrienn határozottan eloszlatta az adásban a kutyás köztudatban élő egyik legnagyobb tévhitet, a fizikai elnyomásra épülő „falkavezérség” mítoszát. Falkavezér ugyanis kizárólag azonos fajon belül létezik (farkas a farkast nyomja le). A gazdának nem „falkavezérré”, hanem tisztelt vezetővé kell válnia. A tiszteletet pedig határozottsággal, következetességgel és kötődéssel lehet kiérdemelni – erőszakra csak nagyon ritkán, kivételesen domináns fajtáknál van szükség a határok meghúzására.

Amikor új kiképzőjelölt érkezik a Duhajdombi Kutyaiskolába, Adrienn nem engedi őket azonnal csoportot vezetni. Első lépésként be kell menniük a kennelsorra kutyát takarítani. „Nem azért kell kitakarítani a kutyát, hogy munkát adjak nekik, hanem mert ott ismeri meg igazán a kutya jelzéseit! Hogy tud hozzá bemenni, miként jöjjön ki, mit csináljon vele, hogy ne ugráljon a fején. Nálam soha nem lehetett egy oktató sem erőszakos vagy agresszív. Határozottságot elvárok, de ugyanazt meg lehet oldani egy jól időzített jutalomfalattal is” – hangsúlyozta.

A beszélgetés során a pszichológus végzettségű műsorvezető, Suskó Niki fontos párhuzamot vont a gyermeknevelés és a kutyakiképzés között: az agressziónak egyik területen sincs értelme, mert az nem fejleszt és nem tanít, csupán a félelem eszközeivel korlátoz. „Aki jó szülő, abból jó kiképző lesz, és aki jó kiképző, abból jó szülő! Nem lehet minden kutyára ugyanazt a ruhát ráhúzni. Meg kell találni a megfelelő motivációt: van, akinél a labda a mindenség, másnál a jutalomfalat. Az elején a jutalomfalattal megvezetjük a kutyát, később átfordítjuk: ha megcsináltad, megkapod. De a fokozatosság elvét mindig be kell tartani” – magyarázta Adrienn.

A felelős gazdivá válásra kiváló példa az a sikeres ügyvéd hölgy, aki nyolchetes maltipoo kiskutyájához hívta ki Adriennt az otthonába, hogy segítsen kijelölni a fekhelyét, a szabályokat és a szobatisztaságra szoktatás lépéseit. Arra a kérdésre pedig, hogy meddig kell iskolába járni, a pilisborosjenői Zsuzsika néni és kutyája, Panka a válasz. A 10 éve befogadott utcai kiskutyával Zsuzsika néni a mai napig hétről hétre jár a haladó órákra. A kutyának már rég nem kell újat tanulnia, de a heti rendszeres mozgás megmentette az idős hölgyet egy térdműtét után, a közösség pedig lelki támaszt nyújt számára. „Mi soha senkit nem tanácsolunk el a kutyaiskolából! Szeretjük a kihívásokat, és minden kutyából ki lehet hozni valamit” – tette hozzá.

Bár a kutyaiskola már évtizedek óta működött, a rendszeres állatmentés 2012-ben indult el, az Ürömi Menhely Alapítvány pedig 2016 óta működik hivatalos formában. A menhelyen fixen két gondozó, két segédgondozó, egy marketinges, egy irodai munkatárs és Adrienn dolgozik. Munkájukat egy 72 fős aktív önkéntes csapat segíti, akik rendezvényeken segítőként, pakolóként, felügyelőként vagy plakátterjesztőként tevékenykednek. A mentés hőskorában még utcai plakátolással és az iWiW-en keresgélték a gazdikat. Ma a közösségi média elengedhetetlen, de ezt a hatalmas feladatot az önkéntesek működtetik: ellenőrzik a posztokat, pótolják a hiányzó képeket és megosztják a gazdikeresőket.

Kiemelt szerepe van a kutyasétáltató programnak is. A sétáltatóknak nem kell fix időpontban jelentkezniük: van, aki az ebédidejében ugrik be egy órára lefárasztani egy kutyát. A szakemberek mindig gondosan párosítják a kutyát a sétáltató fizikai erejéhez és tapasztalatához (pl. erős pitbullt vagy staffordshire terriert csak tapasztalt ember kaphat). A menhely örömmel fogadja a középiskolásokat is a kötelező 50 órás közösségi szolgálat keretében. A cél nem a bürokratikus igazolás kiadása, hanem a fiatalok érzékenyítése és felelősségre nevelése. 

Adrienn elmondta, hogy a környező 7 településen (köztük Pilisborosjenőn és Ürömön) a társadalmi szemléletformálás hatására a kutyákra ma már túlnyomórészt családtagként tekintenek. Ezzel szemben a távolabbi, vidéki régiókban még mindig sok helyen riasztóként, láncra verve tartják az állatokat. Ezért az ürömi menhelyen gondozott átlagosan 65–70 kutya mintegy 75%-a vidéki, nehéz sorsú településekről érkezik mentéssel. 

Adrienn határozottan tisztázta a menhellyel kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket: Ez nem „sintértelep”! A törvényi előírásoknak megfelelően a bekerülő kóbor kutyák először a 14 napos karanténba kerülnek megfigyelésre, féreghajtásra, oltásokra és egészségügyi tesztekre (parvo, szopornyica). A 14 nap letelte után az állat átkerül a menhelyi státuszba, ahonnan megkezdődik a rehabilitációja és a gazdásítása. Adrienn és több kollégája is hivatalos ebrendészeti végzettséggel rendelkezik, ami a szakszerű és legális intézkedések alapja.

Pilisborosjenőn is gyakori probléma a kerítésen kiszökő kutyák esete. Adrienn hangsúlyozta: a megoldás nem a kutya megverése hazavitelt követően (ezzel csak azt érjük el, hogy legközelebb nem mer hazajönni)! Helyette betonhálóval, csirkehálóval, gyorskötözővel meg kell szüntetni a réseket! A szökési ösztönök jelentős részét pedig az ivartalanítás megszünteti. Az állatvédők feladata pedig nem a megbélyegzés, hanem a segítségnyújtás – ha kell, kerítést javítanak vagy tápadományt visznek az idős gazdáknak, hogy a kutya a megszokott otthonában maradhasson.

Adrienn józan figyelmeztetést fogalmazott meg azok felé, akik romantikus elképzelésekből vezetnének menhelyet, mert nem gondolnánk ugyan, de napi 4 óra a papírmunka: szigorú hatósági elszámolások, feletetési engedélyek, bürokrácia. Ötévente átfogó ellenőrzésen kell átmenni: egészségügyi és hatósági auditokon. Fizikai és lelki megterhelés is számottevő, közte a Facebookon bekiabáló „fotelhuszárok” és rosszindulatú kommentelők kezelése.

„Ha valakinek sok pénze van és úgy gondolja, hogy menhelyet nyit, inkább menjen el bármelyik menhelyre kutyát sétáltatni, és támogassa azt a menhelyet, amelyik kőkeményen megizzad érte! Ne fotelhuszárként a Facebookon nyomjuk az okosságokat, hanem kérdezzük meg a szomszédot, hogy miben segíthetünk. Aki az embert bántja, az a kutyát is bántani fogja. Nálunk jókedv és vidámság van, egy mogorva ember nem is érzi jól magát ebben a közegben” – jelentette ki.*

 

Az állatotthon fenntartása óriási erőfeszítés. Az 1%-os adófelajánlásokon túl a lakosok az alábbi konkrét adományokkal segíthetik a napi működést:

  • Élelmiszer: Napi 5 kg rizs fixen elfogy! A menhelyen egy hatalmas üstben naponta főznek a kutyáknak a helyi áruházaktól (Spar, Auchan) kapott húsokból. Emellett jó minőségű tápokat és konzerveket is fogadnak.
  • Tisztítószerek: 120 literes erős szemeteszsákok, mosószer, öblítő, mosogatószer, fertőtlenítők.
  • Textíliák: levehető huzatok, ágyneműk, pokrócok, lepedők (Fontos: tollpaplant, szivacsos párnát NE vigyünk, mert a kutyák szétszedik, és a szél hordja szét a tollat!)
  • Gyógyászat és felszerelés: Kullancs, bolha és szívféreg elleni készítmények (spot-onok), használt, de jó állapotú pórázok, nyakörvek, megmaradt kutyagyógyszerek (szívgyógyszer, vízhajtó, epilepszia elleni szerek, melyeket vidéki szegényebb menhelyeknek továbbítanak).
  • Mosógép: A folyamatos fertőtlenítő mosások miatt a mosógépek rendkívül gyorsan tönkremennek – a működőképes mosógép-felajánlást mindig hálásan fogadják.

 

FONTOS INFÓ: 

  • Kóbor kutya esetén kit kell hívni?

Ha Pilisborosjenő területén kóborló, gazdátlan vagy bajba jutott kutyát lát, az önkormányzat hivatalos szerződéses partnereként közvetlenül az Ürömi Állatotthont / Szűcsné Mércse Adriennt kell értesíteni! Közvetlen telefonszám: +36 70 619 9311 (Szűcsné Mércse Adrienn)

  • Azonnali életveszély / fizikai bántalmazás esetén: Hívja a 112-es rendőrségi segélyhívót (az állatkínzás bűncselekmény)!
  • Rossz tartási körülmények (lánc, éheztetés, bántalmazás) esetén: Tegyen írásos bejelentést a települési jegyzőnél, aki mint állatvédelmi hatóság köteles eljárni.

Az Ürömi Állatotthon és a Duhajdombi Kutyaiskola munkája, lakossági rendezvényei és az örökbe fogadható kutyák köre nyomon követhető a szervezet hivatalos weboldalán és Facebook-oldalán.

 

f.b.