2024. november 4 és 5-én Tömöri Balázs és Antonovits Bence a Közösségek a Klímáért (C4C) európai uniós pályázat keretében tanulmányúton vett részt hazai és osztrák energetikai jó példák megismerése céljából.

A tanulmányút célja

A tanulmányút tervezése során világos célkitűzésünk volt, hogy működő energiaközösségeket ismerjünk meg. Elsődleges úti célunk az ausztriai Németújvár (Güssing) volt, mivel a település a régió egyik úttörője a közösségi megújuló energia kezdeményezések terén. Güssing közvetlenül a határ mellett található, így ideális helyszín a közösségi, önkormányzati illetve szövetkezeti tulajdonú fűtőművek működésének, és azok más megújuló energiaforrásokkal való integrálási lehetőségeinek megismerésére, megértésére.

Güssing mellett további útba eső hazai kezdeményezéseket is meglátogattunk, mivel ezek a projektek szintén értékes tapasztalatokkat hordoznak. Azokat a helyszíneket választottuk, ahol már megvalósítottak innovatív energia megoldásokat. Güssing és a magyar települések hasonló célt tűztek ki: a hosszú távú energia önellátást. A látogatáson a másik magyarországi C4C támogatásban részesülő közösség, a Tiszamente Energia Közösséggel, valamint a projektben szakértőként részt vevő Szolidáris Gazdaság Központ tagjaival közösen vettünk részt, így az út remek kapcsolatépítési illetve tapasztalatcsere lehetőséget is biztosított.

 

Tapasztalatok

Forrás: BFH Európa

Utunk első állomásaként Pornóapáti település fűtőművét látogattuk meg, amely 2005 óta működik, fa pelletet használva, 2×600 kW teljesítménnyel. A látogatás legfőbb tanulsága, hogy a fűtőmű fenntartása hosszútávon kihívás elé állítja a települést, mivel az országos távfűtési tarifák évek óta nem emelkedtek, így csak az állami támogatás teszi lehetővé a működését. A rendszer jövőbeni fenntarthatósága ezért komoly kérdéseket vet fel.

Kép forrása: nyugat.hu – Mészáros D. Zsolt

Ezt követően Vép közösségi szélturbináját tekintettük meg, amely 2005 óta üzemel. A projekt eredetileg egy 20 turbinás szélturbinapark felépítéseként indult, de a nemzeti szélerőmű-tilalom miatt végül csak egy turbina épült meg. A megtermelt elektromos áramot a hálózatba táplálják. A szélturbinaparkot egy elkötelezett csoport birtokolja. A jelenlegi energiatarifák miatt a vállalkozás nem nyereséges, és azzal a benyomással távoztunk, hogy a tagok belefáradtak a küzdelembe.

Kép forrása: nagypali.hu

A második nap délelőttjét Nagypálin töltöttük, amely az egyik vezető hazai település a megújuló energia alkalmazásában. A község 2007-ben egy öko-központot alakított ki, amely 85%-ban megújuló energiát használ, többek között napelemes rendszereket, napkollektorokat, geotermikus rendszereket és fa pellet fűtést. A településen számos innovatív pilot projektet valósult meg, például egy napkövető napelemes erőmű, egy hidrogén energiatároló létesítmény és egy energia park, amely a megújuló technológiák bemutatására szolgál.

Kép forrása: http://www.guessing.co.at

A tanulmányút utolsó állomása az ausztriai Güssing volt. Az osztrák település energia rendszere nagyrészt a helyi erdőgazdálkodásra épít, a távhőt a fűtőművek pelletkazánokkal állítják elő. A település célja a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése, munkahelyek teremtése és a regionális értékek növelése, mely a település energiafüggetlenségéhez vezet. A Güssing Ökoenergieland modell régiója nemcsak energiában önellátó, hanem fenntarthatósági mintaként is szolgál.

Jó gyakorlatok

Güssingben figyelemre méltó volt látni, hogyan működhet egy önkormányzati tulajdonú fűtőmű egy településen. A közigazgatási terület távolabbi pontján a helyiek egy kisebb szövetkezeti alapú fűtőművet hoztak létre. A két rendszer jól kiegészíti egymást, innovatív és fenntartható megoldást biztosítva a lakosság energiaellátásához. A fűtőmű mellett a közösség egy helyi gazdálkodókra alapozó biogáz üzemet is működtet.

Vép és Pornoapáti példájában közös, hogy mindkét kezdeményezés hasonló időpontban indult, és erős helyi támogatottság mellett innovatív módon valósultak meg. Pornoapátiban a lakosság jelentős része csatlakozott a helyi távfűtési rendszerhez, ami azt mutatja, hogy a modell vonzó volt a közösség számára. Ez rávilágít arra, hogy rendkívül fontos egy fűtőmű tervezésénél a lakosok széleskörű bevonása. Vép esetében is nagy erőfeszítéseket tettek a helyiek tájékoztatására, és lehetőséget biztosítottak számukra a projektbe való bekapcsolódásra. A projekt sikeres elindítása révén az első szélturbina egy rendkívül támogató helyi légkörben épült fel, mára azonban csökkent a közösség lendülete.

Nagypáliban különösen figyelemre méltó, hogy a hosszú távú stratégia sikeresnek bizonyult, és egy viszonylag komplex energetikai rendszer alakult ki. A kísérletező megközelítés az innováció motorja. A település nagy hangsúlyt fektetett sikereik bemutatására. Ez a hozzáállás Magyarországon ritka, így Nagypáli vezető szerepet játszik a megújuló energia kezdeményezések terén.

Eredmények

A tanulmányút során értékes tapasztalatokat szereztünk a közösségi alapú energia kezdeményezésekről. Az egyik legfontosabb tanulság, hogy kulcsfontosságú a közösség aktív bevonása az alapoktól kezdve, hiszen az infrastruktúra közvetlen hatással van a helyi lakosokra. Magyarországon az energiaközösségek jogi háttere még kidolgozatlan, így a teljes mértékben közösség-vezérelt modellek megvalósítása jelenleg kihívások elé állítja az innovatív kezdeményezőket. Azonban a sikeres példák – még ha nem is hivatalosan regisztrált energia közösségekről van szó – világosan mutatják, hogy a közösségi szemlélet kulcsfontosságú.

A magyar helyszíneken szerzett tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy az ilyen kezdeményezések sikerét gyakran egy eltökélt, motivált vezető, tipikusan egy polgármester személye határozza meg. A jövőbeli modellek kialakításánál érdemes az ilyen proaktív személyekkel együttműködni, akik kulcsszerepet játszanak a helyi közösség összefogásában. Ráláttunk azújszerű, hagyományoktól eltérő modellek kipróbálásának fontosságára, mivel ezek az innovatív kezdeményezések jelentős szerepet játszhatnak az energiaátmenetben.

Antonovits Bence