A helyi adózásunk rendjének észszerűsítésére, és egyúttal a közös bevételeink, pénzügyi stabilitásunk minél többféle módon történő növelésére van szüksége a falunak az elmúlt évek kormányzati elvonásait követően, illetve a régi feladatok növekvő költségei és a bővülő szolgáltatások minél jobb szintű ellátása érdekében.

Múlt

A rendszerváltás után a tanácsrendszert felváltotta a nagy helyi önállósággal rendelkező önkormányzatiság, ahol helyben lehetett a legtöbb dolgot elintézni, és helyben biztosították a legtöbb közszolgáltatást a hulladékszállítástól kezdve az oktatásig. A fenti feladatokat nagyrészt helyben beszedett, vagy helyben maradó központi adókból lehetett finanszírozni, így a települések pénzügyi önállósága is nagyon kiterjedt volt. 

A helyi önkormányzatok megkapták a településen bejelentett személyek után a személyi jövedelemadó (SZJA) egy részét, a helyi lakosok által befizetett gépjárműadót, illetve behajtási díjat is szedhettek az önkormányzati utakra behajtó nehéz-tehergépjárművek után. Ingatlan- és telekadót, valamint iparűzési és idegenforgalmi adót vethettek ki saját hatáskörben.

Ezt a helyzetet váltotta fel egy egyre fokozódó (vissza)centralizálás, melyben a bevételek, a feladatok és a jogkörök is elkerültek az önkormányzatoktól.

Mára a bevételek nagyobb részét az államtól kapott feladatfinanszírozás adja, mely valójában nem fedi le az összes önkormányzati szolgáltatás biztosításának teljes költségét. Megszűnt a személyi jövedelemadó helybeni visszaosztása, nem a helyi önkormányzatok kapják a gépjárműadót és nem lehet behajtási díjat sem szedni. Sőt, extra teherként a Helyi Iparűzési Adó egy részét elvonják, (ún. szolidaritási adó), mert ebből finanszírozza az állam az erősebben támogatásra szoruló településeket. 

A fenti ábrán is jól látható, hogy a gépjárműadó és a behajtási díjak bevételei miként tűntek el a település költségvetéséből, illetve hogy a “szolidaritási adó” révén mekkora helyben beszedett adót kell befizetnünk a központi költségvetésbe. Az SZJA helyben maradó részét 2013-ra 0%-ra csökkentették.

Bár a kötött felhasználású és egyedi döntésekkel elosztott támogatások köre bővült, ez azonban tovább erősítette a központi költségvetésre utaltságot (pl: Vis Major program, Magyar Falu program).

Jelen

A fenti változások hatására az Önkormányzatok hatáskörében az alábbi bevételszerzési lehetőségek maradtak: 

  1. pályázatok segítségével szerezni fejlesztési forrásokat,
  2. növelni a helyi cégek által fizetett HIPA (Helyi Iparűzési Adó) nagyságát,
  3. növelni a telek- és építményadót, illetve
  4. belterületbe vonással és ingatlanvagyon eladással jutni forráshoz.

Az utolsó pont csapdáját már sok éve bizonyították (belterületbe vonás – gyors lakosságszám növekedés – növekvő intézményi és ellátási feladatok – növekvő költségek), illetve a jelenlegi Képviselő Testület programjának is az alapját képezte a falu méretének és lakosságszámának jelenlegi szinten tartása, így kijelenthetjük, hogy Pilisborosjenő ezzel a rövidtávú bevételnöveléssel nem kíván élni.

Az első pont mentén az Önkormányzat az előző ciklusban is minden lehetőséget kihasznált, így összesen az öt év alatt 2,572  milliárd forint pályázati pénz érkezett a településre. Fontos tudni azonban, hogy ezen források csak új fejlesztésekre fordíthatóak (bölcsőde, óvoda, utak, eszközök stb.), amik jellemzően utána üzemeltetési, fenntartási költségeket vonnak maguk után, azaz az üzemeltetési költségvetésre inkább további terheket rónak.

A helyi cégek által fizetett HIPA növelésének egyik módja, ha több gazdasági szereplő működik a településen, de erre falunkban az Önkormányzatnak csak közvetett ráhatása van, mert Pilisborosjenőn az erre kijelölt területek magántulajdonban vannak. A másik lehetőség, a törvényileg engedett maximális 2%-ban meghatározni a HIPA nagyságát, amit Pilisborosjenő Önkormányzata 2023-ban már rendeletbe foglalt (az addigi 1,5% helyett), így ebben további mozgástér nem mutatkozik.

A telek- és építményadó nagyságát és a hozzájuk kapcsolódó kedvezményeket tartalmazó rendelet 2012.01.01-én lépett hatályba (11/2011 számú rendelet), ami 2017-től kismértékben módosításra került (11/2016 számú rendelet). A rendelet viszonylag magas nominális adómértéket állapított meg (200 forint/m2 telekadó és 1.000 forint/m2 építményadó), de rengeteg kedvezményt is felsorolt, aminek következtében egy helyben lakó háztulajdonos például akár 0(!) forint telekadót és 350 forint/m2 építményadót fizetett. Ráadásul ezek az összegek egyáltalán nem követték az infláció okozta pénzérték romlást, (2017-2023 között 66%). 

A fenti ábrán jól látható, hogy azóta, hogy 2017-ben először fizettünk adót a jelenlegi rendszerben, az építményadó még nominálisan sem nőtt, sőt, az inflációt is belekalkulálva (2017-2024: 66%) a 2017-es összeg 60%-a folyik be jelenleg, miközben a településünk népessége minden évben emelkedik, és a beköltöző lakosok egyre fokozódó feladatokat jelentenek az Önkormányzatnak.
A telekadó 2020 körüli megugrása egyrészt a Budai Tégla Zrt.-vel kötött megállapodásnak, másrészt a hivatali adócsoport egyre hatékonyabb munkájának köszönhető. Mára a Polgármesteri Hivatal adócsoportja elérte, hogy az adókivetés közel 100%-os legyen a településünkön, azzal együtt, hogy több területen még vita, per alatt áll az adó befizetése, azaz a ténylegesen befolyó összegek még nem érik el a teljes kivetett állományt.

Jövő

Mivel mindeközben az Önkormányzat kiadásai a lakosságszám és a gyerekszám növekedésével, az infláció okozta drágulások és a munkaerő elvándorlása miatt is folyamatosan nőnek, mára elkerülhetetlenné vált a telek és építményadó rendeletének módosítása.

A Képviselő Testület a jelenlegi szabályozás átalakításánál az alábbi alapelveket rögzítette:

  1. Könnyű áttekinthetőség: a jelenlegi adórendeletünkben rengeteg nehezen nyomon követhető, idejétmúlt kedvezmény szerepel, így alakult ki az a helyzet, hogy bár 1000 forint a hivatalos építményadó, valójában 350 forintot fizetünk átlagosan az épületeink m2-e után. Ezt javasoljuk egyszerűsíteni és a telek-, illetve építményadó normatív értékét pedig csökkenteni.
  2. Pénzügyi biztonság: fontos alapelv, hogy a településünk üzemeltetés szintű költségei fedezhetőek legyenek az ingatlanvagyonunk felélése nélkül.
  3. Egységesség: mivel a telek- és építményadó vagyoni típusú adó, ezért a közös teherviselést erősíti, ha leginkább a telek és az építmények mérete alapján egységesen adózunk, minden más szempont helyett.
  4. Egyszerűsített ügymenet: olyan változásokat szeretnénk, ami a jelenleg már a rendszerben lévő adatokkal kiszámolható, hogy ne kelljen új adóbevallást benyújtani, illetve ne kelljen évente minden háztartástól adatokat bekérni (pl. gyerekek száma, nyugdíjas lakók, jövedelmek).
  5. Szociális helyzet kezelése: az adózók szociális helyzetét a jövőben is figyelembe kívánjuk venni az adóteher megfizetésekor, de ezt a Szociális rendeleten belüli támogatási lehetőségek bővítésével akarjuk megoldani.

A fenti alapelvek mentén a Polgármesteri Hivatal és a Képviselő Testület október közepéig dolgozza ki az új adórendeletet, amit a honlapon fogunk közzétenni, illetve 2024.október 21-én egy tematikus lakossági fórum keretében tudnak az érdeklődők személyesen is megismerni.

A tervek szerint ezzel a változással – bár a helyben lakók egy részének nőni fognak az adóterhei – a település üzemeltetése középtávon is egy fenntartható pályára kerül, azaz az elmúlt évek forráshiányos állapotát meg lehet szüntetni, miközben egy igazságosabb és egyszerűbb adórendszer alakul ki a településünkön.