“ lakossági visszajelzések figyelembevételével készült”

A költségvetésről Dr. Zádor Istvánt, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnökét és Dr. Nagy Ernő alpolgármestert kérdeztük.

Frivaldszky Bernadett, kommunikációs vezető: A tavalyi év költségvetését az óvatosság jellemezte egyrészt a bizonytalan bevételek, másrészt a több hónapos önkormányzati választási interregnum miatt. Ezt a mostanit milyen jelzővel illetnétek? 

Dr. Zádor István: A mostani költségvetés alapvetően a 2024-es évben megvalósított adórendelet módosítását övező lakossági visszajelzések figyelembevételével készült. Ebből egyértelműen kiderült, hogy bár 12 éve nem volt adóemelés a faluban, továbbra sem szeretne a lakosság az önkormányzat jelenlegi működési színvonalának ellátásához szükséges többletköltségeken felül hozzájárulni a finanszírozáshoz. Ennek megfelelően az önkormányzat működési költségvetése a bevételeinkből egyértelműen kiadódott. Pontosan láttuk, hogy a bevételeink mekkora intézményi költségekre és esetleges fejlesztésekre lesznek elegendők. Azt is figyelembe vettük, hogy a beruházásokra az önkormányzati belső folyamatok hatékonyságnöveléséből és az önkormányzati vagyon értékesítéséből lehet fedezet.

Dr. Nagy Ernő: Sajnos a 2025. évi költségvetést érintő bizonytalanságok inkább még meghaladják az előző évit. Elég a gazdasági növekedést és inflációt érintő bizonytalanságot, vagy az újonnan bevezetett HIPA növekedés elvonást említeni.

B.: Az előző ciklusban cél volt, hogy minden képviselő képben lehessen az alakuló költségvetéssel. Mi volt idén a munkamódszer?

I.: Az idén átláthatóbbá tettük a költségvetés tervezését. Összeraktuk a működéshez kapcsolódó összes költséget, illetve az összes várható bevételt. A célunk továbbra is az volt, hogy a működési egyenleget nulla közelébe hozzuk. Ezután egy másik táblában összeírtuk az összes fejlesztési igényt, amit szintén közösen priorizáltunk. Ehhez hozzávettük az idei évben a futó pályázatokhoz szükséges önerő költségét és az ingatlan vagyon eladásából eredő ÁFA-költségeket (mint fix költségek). A beruházásoknál a korlátot főként a műszaki osztály leterheltsége jelentette, így kiadódott a beruházási összeg is, amit egyedi bevételekből és egy önkormányzati telek eladásból kívánunk finanszírozni.  

E.: A költségvetés tervezését illető folyamatokat 2025 során is szeretnénk tovább javítani. A bizonytalanságra a jobb áttekinthetőség az egyik szükséges válasz.

B.: A működési bevételi oldal hogyan alakul az idén? Közismert, hogy nőttek az adók, viszont az iparűzési adó növekményét elvonják, és majd a járás kapja vissza valamilyen közös projektre. 

I.: A 2024 évi HIPA-bevétellel számolunk, hiszen várható az új Állami rendeletek jogszabályok miatt, hogy az önkormányzatok HIPA-növekményét elveszik. Az adóemelésnek köszönhetően +15M építményadóval és + 19,5M Ft telekadóval számoltunk. A közhatalmi bevételeket és a működési bevételeket az infláció mértékével növelten terveztük, míg a normatíva értéke pontosan meghatározható.

B.: Szintén bevétel, ha önkormányzati vagyon értékesítése történik. Van ilyen tervetek? És milyen más bevételekre számítotok a tervezett fejlesztési költségek fedezeteiként?

I.: Idén a behajtott kintlévőségeinkből 106M Ft-os bevételt, a különböző megállapodásokból 8,7 M Ft-ot, míg telekértékesítésből (egy teljes és több kisebb) 100,8 M Ft-os  bevételt remélünk (sajnos ennek egy része ÁFA-költséget is eredményez). A jelentős ÁFA-terhek csökkentésén folyamatosan dolgozunk, és keressük a megoldásokat. A 2025. évi tervezett fejlesztések fedezete tehát 215,5M Ft körül várható.

E.: Jegyző úr korábbi tapasztalata és javaslata alapján vizsgáljuk, hogyan lehetne az építési telek eladását terhelő ÁFÁ-t csökkenteni. Tehát a telek eladása mellett azokon történő valamilyen előzetes ingatlanfejlesztés jöhet szóba. 

B.: Ingatlanok bérbeadása is bevételi lehetőség. Itt milyen fejlesztéseket, módosításokat terveztek? Sok kritika érkezett a volt iskolaépület bérbeadása kapcsán. Átnézve a helyzetet, mit találtatok? 

I. Elkezdtük az összes bérbeadott épületünk szerződéseinek felülvizsgálatát, és ahol a bérleti díjakban vagy más feltételekben elmaradást tapasztaltunk, ott szerződésmódosítást kezdeményezünk. Egyik ilyen a volt iskolaépület, ahol a Waldorf iskola működik az emeleten, és terveink szerint jelentős bérleti díj emelést tudunk elérni, és a Nappali kávézó a földszinten, ahol egy bevételarányos díjjal tudunk az önkormányzat számára magasabb bevételt elérni. Ugyanígy elkezdtük a Fő utca 59. alatti lakások szerződéseit megújítani, esetleges hátralékait is felszámolni, és haladunk tovább, hogy az év során az összes önkormányzati bérlemény sorra kerüljön. 

Ezekben a helyzetekben fontos, hogy nem csak pénzügyi szempontokat kell figyelembe vennünk, hanem a falu életéhez hozzájáruló kulturális, szociális, oktatási témákban megjelenő értékteremtést is. Így ezek nem vegytiszta, piaci helyzetek, de minden esetben igyekszünk a bevételnövelési szempontot is érvényesíteni. 

E.: 2025 augusztusában jár le a Waldorf iskola határozott idejű szerződése. Az iskola eddig jelentősen hozzájárult az épület fenntartásához. Az évek alatt több millió forint bérleti díjat fizetett, épületmegtartó fejlesztéseket végzett, illetve fizeti az épület rezsijének nagy részét. Olyan új megállapodást tervezünk, ahol egy több éves fix szerződés helyett éves felmondási időszakkal rugalmasabban tud mindkét fél reagálni. Azonban látni kell, hogy az az épület Pilisborosjenő törzsvagyonának része, eredeileg is iskolának épült. Így nincs szándékunk ennek teljesen kereskedelmi, irodai használatára. 

I.: Minden év elején megkapjuk a földhivataltól hivatalból a Pilisborosjenő területén lévő helyrajzi számok listáját. (Annak idején ebből szűrtük le az ASP-rendszerből hiányzó (nem adóztatott) ingatlanok listáját is.) Szóval most ezen lista alapján összenézzük az önkormányzat tulajdonában lévő összes ingatlanvagyont, ami forgalomképes, és átnézzük azokat, hogy mi a tervünk velük. A jelenleg bérbe adott területek szerződéseit és bérleti díjait felülvizsgáljuk, az eladásra szántakat pályázat útján értékesítjük és az újonnan bérbeadásra szánt ingatlanokat is pályáztatás útján kívánjuk majd bérbeadni.

B.: Nőnek-e az óvoda fenntartáshoz kapott normatív támogatások, és lehet-e számítani célzott támogatásokra, pályázatokra?

I.: Az óvoda fenntartásához a normatív támogatás csak kis mértékben növekszik, de az óvodapedagógusok bérének növekedését a normatíva fedezni fogja (a dadákét és egyéb alkalmazottakét nem, amit az intézményvezetőnek saját – önkormányzati – forrásból kell kigazdálkodnia).

E.: Minden lehetséges pályázatot árgus szemmel figyelünk, ahol lehet elindulunk. 

B.: A súlyadó önkormányzatokat érintő része a pandémia óta a kormányé. Viszont újra ki lehet vetni behajtási díjat. És bevétel lehetne a parkolási díj. Terveztek élni vele?

I.: Igen, amint a jogszabályok lehetővé tették, azonnal módosítottuk a behajtási rendeletünket és elkezdtük kivetni a behajtási díjakat. A közterület-felügyelőnk munkaidejének jelentős részét most pont arra fordítjuk, hogy ellenőrizze a faluba behajtó tehergépjárműveket, és újra rászoktassa a fuvarozókat a behajtási díj fizetésére.

E.: A parkolási rendszer várhatóan idén élesedik, de mivel még társadalmi egyeztetésre van szükség a különböző koncepciók közötti döntéshez, ezért nem egyértelmű az ebből származó bevétel nagysága.

B.: A kiadások működési és fejlesztési kiadások. A működéshez tartoznak a bérek és a rezsi, melyet erősen befolyásol az infláció. Az utak és épületek karbantartása szintén ide tartoznak, mint ahogy a nehéz helyzetben élők támogatása is, akik száma a nehéz gazdasági helyzet miatt akár növekedhet is. Idén milyennek látjátok a lehetőségeket? 

I.: Ahogy már említettem, a működési kiadások tekintetében a működési bevételeink jelentik a korlátot. A fix költségeken kívül az intézményi többletigényeket úgy kezeltük, hogy megvalósulhassanak a szükséges fejlesztések, és ne okozzunk az előző évekhez képest komoly törést, de az intézményvezetőkre így is komoly költséghatékonyságnövelési feladat hárul idén is. 

B.: Fejlesztési kiadások közé tartozik minden, amivel jobbá-szebbé tudtok tenni dolgokat. Épületbővítés, eszközvásárlás, utak komplett aszfaltozása. (Ez utóbbi egyébként nem kötelező feladat, de a karbantartás igen.) Van ezekre bármennyi mozgástér vagy csak akkor lesz, ha kiírnak rá pályázatot? És milyen elnyert pályázatok aktívak jelenleg, ebből melyik hazai és melyik közvetlen EU-s?

I.: A teljesség igénye nélkül az alábbiakat tervezzük (a többit megtalálják a honlapon az elfogadott költségvetés mellékletében):

  • Kátyúzáson/gödör kiegyenlítéseken – mint kötelező feladaton – felül is tervezünk állagmegóvási és vízelvezetési munkálatokat lakosságtól kapott információkat figyelembe véve.
  • Fő úti és Budai úti járdaszakaszok felújítása
  • Bécsi út járdaszakasz építése
  • Falugondnokság átköltözésének előkészületei
  • Kövesbérci pihenő, sportpark kivitelezésének elindítása
  • Újtelepi buszmegálló hídjának javítása, felújítása
  • Ilona utca – vízelvezetés és kopóréteg fejlesztés

E.: Jelenleg is több pályázatunk fut párhuzamosan pld.: TOP+ Élhető település; TOP+ Humán; Secap; Interreg 1 és Interreg 2. Ezek egy része hazai, egy része EU közvetlen pályázat. Ezek eredményei gyakran késleltetve, áttétellel láthatóak. De ez a jövő, minden lehetőséget meg kell ragadnunk.

B.: Az éves költségvetés a hosszabb távra, jellemzően egy választási ciklusra szóló gazdasági program költségvetési évre lebontott időarányos terve. Párhuzamosan az is készül tudtommal. Hol tartotok vele és milyen tervek árulhatóak el belőle? 

I.: A KT egységes abban, hogy az önkormányzati vagyonból értékesítésre kerüljenek azon elemek, amelyek hosszú távú hasznosítása nem megoldott és ezen bevételekből nekiugorjunk hosszabb távú fejlesztéseknek is. Ilyen a falu végi sportpark megvalósítása, a Szedmák-telek beépítése és közösségi birtokba vétele, a két fő útvonalon a járdák folytonossá tétele, a víz minél nagyobb mértékű faluban tartása, jelentős zöldítési projektek felkarolása és a fejlesztési területek nyitott ügyeinek együttműködésben történő lezárása is.

E.: Célunk, hogy meglévő vagyonelemekből csak beruházásokat, vagyongyarapodást finanszírozzunk. 

B.: A civil szervezetek támogatása nem kötelező feladat. Miért tartjátok mégis fontosnak?

I.: A civil keret 2019 óta fontos része a költségvetésnek, mert ezen keresztül tudjuk a helyi közösségeket és kezdeményezéseket támogatni. Idén – az infláció elmúlt évekbeli hatását korrigálandó – 12 millió forintra emeltük ezt a keretet. Ebből támogatja a falu a tűzoltók és a polgárőrök tevékenységét, illetve rengeteg kisebb kulturális programot, kezdeményezést.