Jelen írásban először összefoglaljuk a településfejlesztési koncepció készítésének jogszabályi hátterét, alkotásának helyi folyamatát, majd beszélgetőtársakkal – Jámbor László főépítész, Dr. habil. Vass László Fenntartható Fejlődés és Településfejlesztési Bizottság külső tagja, a projekt koordinátora – szót ejtünk annak tartalmáról és használhatóságáról a döntési folyamatokban. 

Pilisborosjenő hatályos településfejlesztési koncepcióját 1998-ban fogadták el az 5/1998. (II.04.) számú határozattal. A koncepciót azóta az 51/2001. (VIII.14.) Kt. határozattal módosították, valamint 2010-ben kiegészítették. Integrált Településfejlesztési Stratégiát Pilisborosjenőn eddig nem hagytak jóvá. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírta a négyévenkénti felülvizsgálatot. 2017-ben el is indult egy közösségi tervezési folyamat Gauder Péterrel és Bojár Ivánnal, melynek eredményeképpen nem született új dokumentum több ok miatt. (A folyamatot a 2097 Egyesület folytatta 2018 novembere–decembere során több alkalommal mintegy hatvan lakos aktív részvételével; mindenki számára nyitottan műhelymunkát folytattunk Pilisborosjenő új településfejlesztési koncepciójának megalkotásáért, az ebből született anyagot a lakossággal megosztották.) A hatályos koncepció óta eltelt sok idő, és a megváltozott vezetés döntéseinek lakossági konszenzussal való alátámasztás igénye is indokolta új koncepció megalkotását, melynek elkészítésével az önkormányzat a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. 

2021. július 1-től életbe lépett a 2021. évi XXXIX. törvény a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról. Részletesebben a 419/2021. (VII. 15.) kormányrendelet rendelkezik a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. Az eddigi szabályozás szerint a településtervezésnél külön el kellett készíteni a településfejlesztési eszközöket (településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia), valamint a településrendezési eszközöket (pl. a helyi építési szabályzatok, településszerkezeti és -rendezési tervek). Erre készült az önkormányzat is az elmúlt években. A fent említett négy dokumentumot a jövőben két terv váltja majd fel, a településfejlesztési terv, illetve a településrendezési terv. Ezek közös neve településterv lesz, melyet 2027. július 1-ig el kell készíteni. A 2021-es (újabb) jogszabályi háttér változása miatt jelen eljárásban stratégia elkészítésével már nem bízták meg a tervezőket. A középtávra szóló stratégiai dokumentum az újabb jogszabályi elvárásoknak megfelelően készül majd a jelen koncepció eredményeinek felhasználásával.

A tervezési folyamat (Forrás: Pilisborosjenő Településfejlesztési koncepció tervezete)

A településfejlesztési koncepció (továbbiakban: TFK) a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum. A TFK a település jövőbeni alakítását, fejlesztését tartalmazza: Pilisborosjenő jövőképét és célrendszerét (átfogó célokat, részcélokat), melyek hosszú távra szólnak. A koncepció a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távra meghatározó dokumentum. A koncepció jogszabályi előírás alapján 10 évet meghaladó időtávra, jelen esetben 15–20 évre szól. 

Pilisborosjenő község koncepciója különböző tervezési szintekből (rétegekből) tevődik össze Forrás: Pilisborosjenő Településfejlesztési koncepció tervezete)

“Pilisborosjenő Önkormányzata lakossági fórumként ún. nyitott közösségi fórumot tartott négy alkalommal: 2021. szeptember 20-án, 27-én, október 4-én és 25-én 18.00-tól kezdődően. A nyitott fórumokat képzett mediátorok vezették. A nyitott fórum alkalmas tér volt mindenki számára, hogy elmondhassa a véleményét. A közösségi fórumok célja volt, hogy a jövőkép megalkotásába és a fejlesztési irányok meghatározásában a településen élők minél szélesebb körét bevonják. Hatékony munka zajlott a négyórás fórumokon, a lakosság és a gazdasági szereplők tevékenyen részt vettek minden alkalommal. A jelen TFK készítéséhez tartozó közösségi fórumokat megelőzően (a pandémia előtti időszakban) is zajlott közösségi tervezés Pilisborosjenőn a koncepcióalkotás megalapozásaként Gauder Péter szakmai vezetésével. Jelen tervezési folyamat következő állomása, hogy a TFK tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi az egyeztetésben résztvevőknek, akik a tervezetet 21 napon belül véleményezhetik. A polgármester az előterjesztésben ismerteti az esetlegesen el nem fogadott véleményeket és azok indokolását. Az elfogadott TFK-t az önkormányzat honlapján teszi majd közzé.” (Forrás: Pilisborosjenő Településfejlesztési koncepció tervezete) 

Pilisborosjenő jövőképe ábrán (Forrás: Pilisborosjenő Településfejlesztési koncepció tervezete)

Frivaldszky Bernadett: A várakozásoknak megfelelő dokumentum született?

Jámbor László: Nem csalódtam, mert a koncepció a településrendezés (a településrendezés a település egyes részeinek felhasználását és az építés helyi rendjének szabályozását szolgálja – a szerk.) vonatkozásában nem mond sok újat, de megerősítette azt, amit eddig is gondolt a testület vagy jómagam is egy konkrét területről. De azon kívül, hogy már megtörtént belterületbevonásokat nem vehetünk el és hogy újabbakat már nem engedélyezünk, több érvet nem tudtunk mondani. Volt, hogy jöttek lakosok konkrét ötletekkel, hogy mit csináljunk egy adott területtel, mit építsünk oda. Tisztában voltunk vele, hogy ez nem ilyen egyszerű, mert minden mindennel összefügg. De most a kezünkben lesz egy koncepció, amely összefüggéseiben mutat rá dolgokra.

Vass László: Két dimmenziója van a dolognak: egy közösségi és egy szakmai. Szakmai szempontból ez kiváló sorvezető, de nyilván nincs heti feladatokra lebontva. A közösség számára pedig ebben formázódott meg jó színvonalon és nagy részletességgel az, amit már elkezdtünk 2019 előtt Gauder Péterrel összerakni. Akkor volt egy társadalmi folyamat, amiben tartalmilag nagyon sok minden megjelent, de a végeredmény egy eléggé rendezetlen, nem igazán jól strukturált anyag lett. Kimondtunk már akkor sok mindent, de nem lett rendesen priorizálva, hogy mi mivel függ össze, mik a pillérek. Ott elmondtunk csomó dolgot, hogy milyenek szeretnénk lenni, de nem fogalmaztuk meg ezeket eléggé pontosan. Viszont az ott kimondott dolgokat bele lehetett vinni a mostani tervezési folyamatba, a közösségi gondolkodási alkalmakba. Jó kis muníció volt az elején. Akik eljöttek, azok konkrétan értelmezhették, hozzátehettek, és ahogyan haladtunk előre, még konkretizálhatták is egészen odáig eljutva, hogy az egyes témakörökhöz egészen konkrét feladatokat is megfogalmaztak. 

Átfogó célok (Forrás: Pilisborosjenő Településfejlesztési koncepció tervezete)

F.B.: Mennyire kötelező minden ott szereplő ötlet az önkormányzatra nézve?

V.L.: Az ötletlista csak lehetséges javaslatként jelenik meg és nem kötelező feladatként. Az önkormányzatnak megvan az a szabadsága, hogy ezekből válasszon a megfogalmazott jövőkép és célok alapján. Hisz a lakosság összetétele, a külső szabályozási/gazdasági környezet is állandóan változik. Az adott pillanatban kell meghozni mindig a szakszerű döntéseket a lehetőségekhez képest, hisz ők a felelősek jogilag, ők hozzák a döntéseket, az ő nyakukban van az, hogy a legjobb tudásuk szerint és nyilván a küldetésüknek megfelelően az adott konkrét ügyekben meghozzák a döntést. Egészen konkrét cheklistet nyomni a kezükbe azért sem lenne reális – hogy konkrétan ezt meg ezt kéne csinálni, egyébként is hibás lenne –, mert Magyarországon nem így zajlik az élet. 

F.B.: Úgy tudom, hogy a testület rögtön a megválasztásuk után el akarta kezdeni a közös jövőkép és koncepció megalkotását, de a Covid közbeszólt.

V.L.: A Covid nagyon megakasztotta ezt a tervezési folyamatot. Az emberek rendelkezésre állása teljesen más volt így, később tudtunk csak hozzákezdeni, és amikor lehetővé vált, akkor is csak maszkban. Normál békeidőben sokkal többen eljöttek volna, sokkal többféleképpen lehetett volna megmozdítani a közösséget. De a lehetősége mindenkinek megvolt rá így is, hogy részt vegyen benne és elmondja a falu jövőjéről a véleményét konkrét témák mentén. Nagyon hálásak vagyunk annak a 70–80 embernek, aki ősszel eljött ezekre az alkalmakra.

F.B.: A vezetőjük, Ferik Tünde azt mondta nekem, hogy igazából így is többen vettek részt ebben nálunk, mint amennyien máshol meg szoktak jelenni.

V.L.: Igen, nekem is azt mondták, hogy őket nagyon meglepte, hogy milyen nagy aktivitás van, mert száznál több ilyen alkalmon vannak túl az országban, és az a tapasztalatuk, hogy nem szokott ekkora érdeklődés lenni. Ez a létrejött anyagnak a legitimitását nagyon erősíti.

Célrendszer (Forrás: Pilisborosjenő Településfejlesztési koncepció tervezete)

F.B.: Mennyire bevett a közösségi tervezés koncepció alkotásnál az országban, vagy ez egy új, alternatív módszer, amellyel vagy élnek a testületek vagy nem? 

J.L.: A jogszabály előírja a partnerségi egyeztetést, de ennek több formája, módszertana is létezik. A Belügyminisztériumnak is vannak erre módszertani füzetei például. A Völgyzugoly Műhely eszköztára speciális és igen jól működik közösségben, a szakmában is igen elismertek.

A megvalósítást szolgáló eszköz és intézményrendszer (Forrás: Pilisborosjenő Településfejlesztési koncepció tervezete)

F.B.: Ha valaki nem vett részt ebben a közösségi gondolkodásban, akkor hogyan olvassa majd a megszületett dokumentumot? Mik ebben a lakosok gondolatai, és mit tettek hozzá a Völgyzugoly Műhely szakemberei?

V.L.: A Völgyzugoly tartalmilag semmit nem tett bele, nem módosított rajta, nem terelt semmilyen irányba. A módszerük az volt – és ez volt a cél is –, hogy kibányásszák az elhangzottakból azt, amire tényleg koncepciót lehet építeni. Az ő szakértelmük abban fejeződött ki, hogy a mi gondolatainkat fogalmazták meg szakszerűen. Ha valaki a kezébe veszi a koncepciót, akkor jó, ha tudja, hogy ebben a lakosok gondolatai jelennek meg. Minden tervezésben résztvevő megtalálja benne a saját gondolatait. A tervezők a mi meglátásainknak adtak formát, struktúrát. Volt, hogy kértük, hogy hozzanak be jó gyakorlatokat az országból, világból, de tartózkodtak ettől, nem engedtek a nyomásnak, mert azt szeretnék, ha mi találnánk meg a saját megoldásainkat. Persze az önkormányzásban gyakorlatlan új vezetésnek jól jött volna, ha ezt megspórolhatja, de nem lehet. 

A dokumentum a fejlesztési célokat településszerkezeti egységenként is megvizsgálja (Forrás: Pilisborosjenő Településfejlesztési koncepció tervezete)

F.B.: A koncepció a jelenlegi vezetés félidejére készült csak el a Covid miatt, és addigra már kényszerűen rengeteg döntést meg kellett hozni. Hogyan látjátok utólag, nem ütnek el ezek a döntések a most megfogalmazódott jövőképtől?

V.L.: Igen, menet közben egy csomó gyakorlati, konkrét ügy zuhant elő és azokkal foglalkozni kellett, nem lehetett őket tovább halasztani. És tényleg nagyon örültek volna egy konkrét kézikönyvnek. Én azt gondolom, hogy egy egészséges türelmetlenség volt a testületben amiatt, hogy újoncok voltak és nagyon súlyos örökséggel szembesültek. Egyébként egyetemi tanárként a közigazgatásról elmondhatom, hogy 3300 településből csak 100-200 olyan van, ahol profinak mondható már a közigazgatási menedzsment, és itt helyben nagyon súlyos örökséggel is szembesült a vezetés. Ezt mindenhol ki kell izzadni, ki kell szenvedni a lakossággal való együttműködésben, szakértő körök meghallgatásával. És igen, úgy gondolom, hogy az eddig meghozott döntések mind jól passzolnak a közösen most kialakított jövőképbe. És mindenki, aki hozzá szeretne tenni a faluhoz – és nemcsak a Facebookon poénkodni, beszólni –, azoknak nagyon tudom ajánlani, hogy legelőször is olvassák el ezt a most megszületett anyagot.

Frivaldszky Bernadett