Szerdán – 2026. június 10. – lakossági fórumot tartottunk a településünket érintő zöld és kék infrastruktúra-fejlesztésekről, különös tekintettel a Mózer-árok és a Lovarda utcai árok környezetbarát rendezésére. Az eseményt Antonovits Bence képviselő – projekt koordinátor, Ádám Gergely tervező (a természetes víz revitalizáció országosan elismert szakembere), valamint Herbály Attila műszaki ellenőr tartotta.

A fórum célja az volt, hogy első kézből mutassuk be a folyamatban lévő és tervezett munkákat, tisztázzuk a projektek egymásra épülését, és közvetlenül válaszoljunk a felmerülő lakossági kérdésekre, aggályokra.

Hol tartunk most? – A vizes projektek összefoglalása

A pilisborosjenői vízgazdálkodás fejlesztése több, egymással szorosan összefüggő projektből áll, amelyek célja a vízvisszatartás, a helyi talajvízszint süllyedésének megállítása, valamint a villámárvizek okozta eróziós károk enyhítése.

1. Települési Vízgazdálkodási Terv (ITVT)

Ez az átfogó alapdokumentum már elkészült a TOP Plusz „Élhető települések” pályázat keretében. Erre épül minden jelenlegi és jövőbeli fejlesztés (közüzemi hálózat, csatorna, csapadékvíz).

2. Övárok-rendszer és csillapító tározó (TOP Plusz projekt)

Helyszín: Az Ezüsthegyi utcától a Lazaretig terjedő övárok-rendszer, valamint a Tücsök utcai vízelvezetés folytatása és egy csillapító tározó.

Cél: A hegyoldalról lezúduló víz visszatartása

Státusz: Bár mostanra szerettük volna már kivitelezve megmutatni, a Közbeszerzési Hatóság döntése miatt a közbeszerzési folyamat két év munka után sajnos a startvonalra került vissza. A kiírást most véglegesítjük, és a rövidesen újraindítjuk.

3. Interreg Montgreenfra projekt – A Mózer-árok és a Lovarda-árok fókuszban

A szlovák–magyar partnerségi program ( Interreg HUSK/2302/1.2/060 #mountgreenfra) a XII. kerület koordinálásával, a Kassai Műszaki Egyetem és a Via Carpatia EGTC részvételével valósul meg. A projekt fő elemei:

LiDAR felmérés: a pályázat keretében elkészült el a teljes település lézer alapú távérzékeléssel végzett nagy pontosságú felmérése az Envirosense Hungary Kft által. A létrejött térinformatikai állomány 5 centiméter pontosan ábrázolja a település teljes domborzatát, illetve valamennyi objektumát, építményét. A felmérésből létrejött a település digitális domborzatmodellje, 3D tetőkatasztere, inagtaln-szintű vízmegtartás-kapacitás adatbázis, illetve egy korszerű lefolyásmodell és erre alapuló csapadékvíz- és villámárvíz management terv. ,

Cigány-patak forráskutatása: A GEO-SIVO Kft. szakértői kutatóárkokkal, talajvízkutak vízszintmérésével és geofizikai mérésekkel l, vizsgálták a forrás újraformálásának lehetőségét. Megállapítást nyert, hogy a vizsgálatok időpontjában a talajvíz szintje, amely a forrást is táplálná, több mint -6,5 m mélységben húzódott. A talajvízszint süllyedés miatt a forrás újrafoglalása nem lehetséges – ez egy komoly felkiáltójel mindannyiunk számára a vízmegtartás fontosságáról.

Tervezési munkák: A projekt keretében a 4stream kft. elkészítette a Mózer árok és a Lovardai árok vízmegtartás szem előtt tartó rendezési tervét, valamint a Trunk-híd környéki meder természetes stabilizációjának tervét.

Vízmegtartást célzó beavatkozások: A projekt keretében elkészült terveknek megfelelően beavatkozásokat végzünk a Mózer árok egyes szakaszain és a Lovardai árokban. A beavatkozás eredményeként jelentős mennyiségű szemetet távolítottunk el a Mózer árok középső szakaszáról, rendeztük, és erózióvédetté tettük a megtisztított mederszakaszt. A következő beavatkozási ütemben rendezzük a Mózer-árok alsó szakaszát, helyreállítjuk a Mózer-árok és a Lovardai árok összeköttetését, illetve kialakítjuk a Lovardai árokban a vízvisszatartáshoz szükséges fenékküszöböket.

Környezeti nevelés: A program keretében vízmegtartás és természetvédelem tematikájú programok valósulnak meg gyermekek és felnőttek részére.

Milyen konkrét beavatkozások történnek a mederben?

A klímaváltozás miatt a csapadék eloszlása megváltozott: ritkán, de hirtelen zúdul le hatalmas mennyiségű eső, amit aszályos időszakok követnek. A cél az, hogy a vizet ne elvezessük és betonba zárjuk, hanem helyben tartsuk és elszivárogtassuk, ezzel javítva a kritikus talajvíz-háztartást.

A Mózer-árok alsó 90 méteres szakasza: Itt végleges, természetközeli mederkialakítás történik.

Összekötés a Lovarda-árokkal: Jelenleg a Mózer-ároknak a Bessenyei-ház mellett nincs befogadója, a víz ott elterülne. Egy meglévő akna átalakításával és a hiányzó mederszakasz kiépítésével a vizet bevezetjük a Lovarda-árokba. Ez a beavatkozás egyben védi a műemlék Bessenyei-házat is a szivárgó vizektől.

Lovarda-árok átalakítása csillapító tározóvá: A Lovarda-árokban olyan fenékküszöbök (vízáteresztő gátak) épülnek, amelyek átlagos időszakban kb. félméteres vízszintet képesek visszatartani. Aszály idején ez a víz kiszáradhat, de esőzések után sokáig nedvesen tartja a környezetet, segítve a talajvíz visszapótlását.

Természetalapú megoldások: Ahol a rézsűfalak meredeksége statikailag bizonytalan, ott beton helyett rönk- és kőszerkezetekkel támasztjuk meg a partfalat, ami a felette lévő magántelkek állékonyságát és védelmét szolgálja.

Lakossági észrevételek és válaszok

A fórumon a jelenlévő lakosok számos kritikai észrevételt tettek és kérdést fogalmaztak meg. Az önkormányzat és a szakemberek az alábbi válaszokat és vállalásokat tették:

Kivágott fák és természetrombolás kérdése: A lakosok kifogásolták a láncfűrészek zaját és a fák (pl. diófák, fűzfák), cserjék kivágását, féltve a helyi élővilágot (mókusok, vadállatok ivóhelyei).

Szakmai válasz: Az ilyen beavatkozás a kivitelezés fázisában sajnos sosem esztétikus, de a tervező és a kivitelező ügyelt arra, hogy csak a feltétlenül szükséges növényzetet távolítsák el, hiszen a gyökérzet a rézsű megtartásában is fontos. Hasonló hazai projektek (pl. Kőérberki szikesek) tapasztalatai azt mutatják, hogy a természetes zöldfelület a beavatkozás után fél-egy éven belül teljesen rehabilitálódik és benövi a területet. Az egész projekt a természet védelmében jött létre.

A magánterületek határai és a geodéziai kimérés: Több lakó aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a munkagépek vagy a rézsű kialakítása érinti-e a magánterületüket, és hogy pontosan hol húzódnak a telekhatárok az árok mentén.

Szakmai válasz: A kivitelezés szigorúan csak önkormányzati tulajdonú területen zajlik, magánterületet (a felső szomszédok előzetes, írásos hozzájárulásán kívül) nem érintett. A kitűzés a hivatalos földhivatali alaptérkép és az 5 centiméter-pontos LIDAR adatok alapján történt, helyi geodéta által. Az önkormányzat javasolja, hogy akinek aggálya van, nyugodtan ellenőriztesse a határokat földmérővel – a kihelyezett karók a helyszínen most is megtekinthetők.

A lakosság előzetes tájékoztatása: Elhangzott a lakók részéről, hogy miért a munkák megkezdése után, és miért nem a kerítések tövében végzett fakivágások előtt történt a részletes tájékoztatás. Sokan nem olvassák a Pilisborosjenői Hírmondót a munkabeosztásuk miatt, és egyszerűbb, emberközelibb bemutatást hiányoltak.

Önkormányzati válasz: Bár a projektről 2023 óta rendszeresen, több mint hat alkalommal jelent meg részletes beszámoló a postaládákba bedobott Hírmondó újság „Zöld-kék hírek” rovatában, megértjük, hogy a papíralapú cikkek és a technikai tervrajzok nem mindenkinek követhetők.

Vállalás: A jövőre nézve az önkormányzat vállalja, hogy a következő kivitelezési ütemek megkezdése előtt külön helyszíni bejárást és egyeztetést szervez az érintett lakókkal közvetlenül a kitűzés után, egy munkanapot biztosítva arra, hogy a lakók a helyszínen, a szakemberekkel együtt nézhessék meg a telekhatárokat még a gépek felvonulása előtt.

Köszönjük a fórumon megjelentek aktív részvételét és észrevételeit! Célunk, hogy a beruházás a lakossággal partnerségben, a falu hosszú távú biztonságát és a talajvíz megóvását szolgálva valósuljon meg.