Pilisborosjenő a fővároshoz legközelebb eső pilisi település, mely emiatt és zsákfalu jellege okán is úgy igyekszik ápolni hagyományait, képviselni az összetartó közösségi és a természetvédő értékeket, hogy közben nyitott az új trendekre is. Az itt lakóknak egyre inkább fontos a helyi gazdaság élénkítése is, hogy egyre több mindent lehessen helyben vásárolni, szórakozni se kelljen a városba menni és hogy ügyeikről lehetőleg közösen döntsenek, mint például arról is, hogy miként lehetne az egyre erősebb turista érdeklődést a lakosokra és természetre nézve kevésbé megterhelővé tenni.
Pilisborosjenő fekvése vadregényes, Budapesttől északra, a Pilis hegység délkeleti vonulatai mentén, a hegyek ölelésében (az egyik oldalon a Nagy-Kevély, Kis-Kevély, Ezüst-hegy, Kő-hegy, szemben pedig a Fehér-hegy, és a Köves-bérc) fekszik egy völgyben, a közigazgatásilag hozzátartozó külterületek pedig a forgalmas 10-es út mentén és a kies Malomdűlőn a Háziréti-tónál húzódnak meg.
A település barlangjaiban jégkorszak óta laktak, ugyanis őskori leleteken kívül bronz-, római és Árpád-kori leletek is előkerültek az ásatások során. A II. világháború után az itt élő svábok nagy részét – a kollektív bűnösségre elfogadhatatlanul hivatkozva – kitelepítették. Az 1941-es népszámlálás során magát német nemzetiségűnek valló lakosokat 1949-ben marhavagonokban szállították el a faluból. Házaikba a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről és Erdélyből jöttek magyar családok, de az országon belülről is érkeztek, például Mezőkövesdről. Egy idő után a fővárosból is egyre többen költöztek ki, a jelenleg 4300 fős település úgy próbálja megállítani ezt a trendet, hogy újabb területeket már nem vonnak belterületbe. A falu német nemzetiségi település, ahol a legkülönbözőbb hátterű emberek próbálnak meg összecsiszolódni és új közös identitást találni.
Testvértelepülésünk: A II. világháború után kitelepített svábok leszármazottainak zöme németországi Steinheim am Albuchban és környékén él. Az évtizedekig szoros kapcsolat idővel meglazult, a kapcsolatfelvétel 2023-ban történt meg.
A közösség sokszínű, számtalan kézműves és neves művész is itt telepedett le, a klasszikus és népzenészek egész sora lelte meg itt otthonát. A civil élet is igen erős, a jelenlegi vezetést is az egyik egyesület jelölte a választások idején. Főznek itt kézműves sört, közösség fogadott örökbe szőlőket, nívós jazzfeszt zajlik évente a helyi pékség hátsó udvarában, komatálat visznek a lakosok gyermekágyas anyukáknak, közösen szépítik a zöldfelületeket vagy gyűjtenek adományokat rászorulóknak, közösen írnak civil újságot…, hogy csak párat említsünk.
Az igen színes lakosság közös nevezője a falut övező természet szeretete. Itt magasodik a Teve-szikla, itt vezet a Országos Kéktúra és a Mária út egy része, itt van az ország egyik legszebb levendula mezője. Egy várat is adott Pilisborosjenőnek a történelem, hiszen ezt a csodálatos völgyet találta megfelelő helyszínnek az egri vár makettjének felépítéséhez Várkonyi Zoltán rendező, amely már olyannyira a táj részévé vált, hogy nem is tűnik fel, hogy nem egy igazi vár romjain állunk. A környék számos védett növénynek is otthonául szolgál, a lakosok a vezetéssel illetve a Pilisi Bioszféra Rezervátum keretein belül a Duna Ipoly Nemzeti Parkkal és a Pilisi Parkerdővel közösen keresik a minél hatékonyabb védelmüket. Egyre nagyobb a lovas élet is és sokan mások lehetőséget látnak a csodás környezetben, ezért a lakók közösen ültek le megalkotni azt a jövőképet, melyben ember, természeti és régi épített értékek is védelmet kapnak úgy, hogy a hozzánk érkezőknek is jó vendéglátói lehessünk.
Tömöri Balázs polgármester
Fotó: Frivaldszky Bernadett és Kádár Viktor
