A kellemes nyári szünidő nem teljesen telt tétlenül. Az NNÖ meghívást kapott Budakalászra a Schmidt házba „Sütögessünk együtt sváb hangulatban” programra, melyet örömmel elfogadott és viszonoz a jövőben, melyre falunk lakosait is szeretettel invitáljuk. Perlinger Györgyi elnök a Budakalász TV-nek adott interjújában beszámolt a két település nemzetiségi önkormányzatai között régóta jól működő kapcsolatról, úgy kultúra, mint az általunk képviselt csoport összefogásáról, érdekeinek képviseletéről.

Gondoskodtunk az „Ich liebe Weindorf” pólók újabb beszerzéséről, melyek korábban nagyon kedveltek voltak a lakosság körében.

  1. szeptember 13-án, lapzárta után fog a Weindorfer Spätlese tánccsoport fellépni a “VIII. Pesthidegkúti Sörfesztivál 2024” rendezvényen a Klebergsberg Kultúrkúriában.

A sikeres pályázat révén önkormányzatunk „Dorfkalendar  Weindorf 2025”, azaz „Falunaptár Pilisborosjenő 2025” falinaptárt ad ki. A pólókat és a falinaptárt is „támogatói jegy” ellenében lehet megvásárolni már a 2024. szeptember 28-i szüreti rendezvény alkalmával, ezért ezt itt is jelezzük, mivel lesznek, akik már előtte kézhez kapják az újságot. Egy kis előzetes a programokból: a szüreti felvonuláson a Takser Spatzen sváb zenekar közreműködik, valamint fellép a Leányvári Német Nemzetiségi tánccsoport, majd a Deutschklub és a Weindorfer Spätlese műsorát láthatják. Természetesen további fellépők műsorát is élvezhetik majd az érdeklődők. Immár hagyományosan remek gasztronómiai kínálat vár mindenkit a Sváb Tájház udvarában. 

  1. október 5-re a Deutschklub meghívást kapott Budakalászra a Lustige Schwaben énekkar fennállásának 25-dik jubileumi rendezvényére.
  2. október 9-én kerül sor az újonnan megválasztott német nemzetiségi képviselők eskütételére és az alakuló ülésre.
  3. november 10-én Dalkörünk a Soroksári Férfikórus hagyományőrző rendezvényén ad műsort.

Úgy a dalkörbe, mint a tánccsoportba örömmel  hívunk énekelni illetve táncolni vágyó és szerető egyéneket.

Összeállította Perlinger Györgyi

NNÖ és Deutschklub elnök

 

Vendégek Brunner Ferenc présháza előtt

Múltunkból

Sok elfoglaltsággal járt az őszi betakarítás. Régen a szőlőpusztulás előtt nagyjelentőségű, mindenkit megmozgató munka volt a szüret. Ez mára elvesztette jelentőségét. Több esetben rendeztek felvonulást, szüreti mulatságot. Pihentető, kedves színfoltja volt az őszi munkáknak a kukoricafosztás. Nappal az asszonyok jártak házakhoz. Ilyenkor nem napszámba, pénzért, hanem azért mert szükség volt a finom puha kukoricalevélre, évenként ezzel töltötték újra a szalmazsákokat. A munka vidám beszélgetés és éneklés közben folyt. Este a fiatalság gyűlt össze vidám nótaszó mellett. A legények, férfiak fonták a kukoricafonatokat. Gyakran ijesztgették a lányokat, asszonyokat tökből vájt lámpásokkal és félelmetes történetekkel — amelyek a mai krimik mellett gyerekmesének tűnnek. A gazdaasszonyok nem feledkeztek meg a szorgalmas kínálásról.

Októberi estéken rózsafűzér ájtatosságra gyülekeztek a hívek a templomba.

Sietni kellett a betakarítással, mert elérkezett a november elseje, Mindenszentek ünnepe és a halottak napja. Erre az alkalomra mindenki rendbehozta és feldíszítette szerettei sírját. A munka miatt elhalasztott nagytakarítás is elkészült az ünnepi sütés-főzéssel együtt. Litánia után a körmenet ment a feldíszített temetőbe. A pap megáldotta a halottakat, a hívek imádkoztak, énekeltek, majd mindenki gyertyát égetett az elhalt rokonok sírjánál és a hősök szobránál. Másnap többnyire a szomszéd falukban eltemetett rokonok sírját keresték fel. Otthon szokás volt, este minden elhunyt családtag számára 1-1 gyertyát gyújtani és imádkozni.

A ködös, hideg ősz gyors munkára serkentett a határban, mindent befejezni a tél beállta előtt. Katalin napjához legközelebbi szombaton megtartották a „Katalin bál”-t az év utolsó vigasságát. Ez általában legénybál volt. Ezzel lezárult az év a falu életében.

Az élet jelentős eseményei is vallásos szemlélettel, vallásos ünnepléssel zajlottak. A község vallási és nyelvi tekintetben teljesen homogén lakossága lehetővé tette, hogy senki sem képezett kivételt.

Forrás: Gröschl György – Gröschl Györgyné Götz Mária: Szülőföldünk Pilisborosjenő 2000 (Pilisborosjenő Község Önkormányzata kiadásában, 2001)

Megmaradt prés 1901-ből