A hideg téli napokon volt a tollfosztás ideje. A házaknál sok szárnyas állatot tartottak, és ezért sok volt a toll, ami a lányok stafírungjához kellett. Az asszonyok délutánonként a házaknál összeültek és fosztották a tollat. Ilyenkor mindenféléről beszélgettek, de leginkább vidám történeteket meséltek egymásnak. A tollfosztás általában több napig tartott, és a befejezéskor a háziasszony kuglóffal, teával és forralt borral kínálta az asszonyokat. Ez volt az áldomás.

Perlinger Györgyi

A cikk megjelent: Pilisborosjenői Hírmondó, 2003. február, utánközölve a 2024. december-januári Pilisborosjenői Hírmondóban

2024. november 29. – Német Nemzetiségi Tájház
Honismereti óra keretében a „Federschleissen damals in Weindorf”. A tollfosztás régi hagyományát jártuk körbe iskolánk 3-os diákjaival, szóban, képekkel is illusztrálva és a gyakorlatban. A diákok érdeklődőek és ügyesek voltak, több kérdést tettek fel a témával kapcsolatosan. Mindannyiunk számára élmény volt a találkozás.