A megbeszélésen Kovács András tervezőt fogadtuk, aki anno koordinálta a lazareth-i úthálózat és csapadékvíz elvezetés tervezését. Igyekeztünk minden releváns kérdést feltenni neki, amik eddig felmerültek. Az ezekre adott válaszokat vagy megállapításokat olvashatják cikkünkben.
A gyógyszergyár melletti kihajtó területe nincs per alatt, így nincs akadálya a kihajtó megépítésének.
A kihajtó és a Széchenyi I. utca közötti 512-es elkerülő út építésének szükségesség vizsgálatára kérjük fel az utak tervezőjét, mert esetleges elhagyása jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. A Széchenyi I. utca és Kántor utca közötti útszakasz felújítása kikerül a Lazareth útépítési feladataiból.
A zárt csapadékvíz elvezetés kiváltása nyílt árokkal nem megoldható. Lazareth jelentős része – ahogy Pilisborosjenő jelentős része is -, vízmű vízbázis hidrogeológiai A, és vízmű vízbázis hidrogeológiai B védőterületbe esik. Ezeken a területeken többek között a csapadékvizet is zárt rendszerben kell elvezetni. A domborzati viszonyok sem kedveznek egy felszíni ároknak, mert a terep hullámos, és néhol több méter mély árokra lenne szükség. A felszín egyenetlenségei felszín alatti csővezetékkel áthidalhatók. Továbbá a nyílt árokrendszer miatt várhatóan módosítani kellene az összes telek összes közmű bekötését, mely további költségeket jelenete.
A vízelvezetés megtervezése óta módosultak a szabályok, követelmények, ezért újra kell tervezni a rendszert. Erre legalább 3 tervező cégtől kérünk ajánlatot és tervezési időpontot.
Szóba került, hogy költségcsökkentés érdekében épüljenek keskenyebb utak. A keskenyebb utak építése azonban hosszútávú kényelmetlenséget okozna az utcák közlekedésében, és a burkolandó felületet a kialakítandó parkolóhelyek nem csökkentenék érdemben, ezért a többség nem támogatta az ötletet.
Amíg nincsenek megfelelő geodéziai felmérésen alapuló friss tervek, problémás a közvilágítás kiépítése, tekintve, hogy az eredeti úttervek néhol jelentős feltöltéssel számoltak (a mélyedésekben). Abban maradtunk, hogy a közvilágítás tervezője megkapja az útterveket és azokat figyelembe véve kell majd eljárnia. Ezzel együtt számolni kell azzal, hogy idővel egyes kandelábereket magasabb szintre kell majd emelni (változatlan pozícióban), de ez önmagában nem akadálya a közvilágítás kiépítésének, viszont utólag némi költséggel járhat. További alternatíva, hogy a jelentős szintemelkedéssel érintett mélyedések kritikus pontjain kimarad néhány kandeláber megépítése, amelyeket az útépítés befejezése után, végleges helyükön lehet majd felállítani.
Lazareth-en jelenleg végleges, burkolt, szegélyezett autóbeállók építése nem javasolt, mivel nincsen fix magassági pontok. A csatorna fedőlapok nem tekinthetők megfelelő referencia pontnak, azok a leendő út szintjéhez lesznek majd igazítva. A végleges úttervek birtokában lehet majd végleges gépkocsi bejárókat kialakítani.
Parkolást tekintve a fő cél az, hogy Pilisborosjenő lakói telkeiken belül parkoljanak, ez igaz Lazareth-re is, az önkormányzat nem változtat ezen a célon.
A különféle útburkolatok közti árkülönbségről egy, a témában jártas közlekedési mérnököt kérdeztem, a következő választ kaptam:
„A térkő akkor lehet jó választás, ha lakó-, és pihenőövezet kerül kijelölésre, egy pár éves építési forgalmat az is kibír. Minden egyéb esetben aszfaltot érdemes használni. Ami a költségeket illeti, a térkő anyagára olcsóbb, mint az aszfalté, viszont az élőmunka igénye magasabb, szóval összességében nagyjából egy árban van a kettő. Ami az üzemeltetést illeti, szintén a fenti séma áll fenn, térkövet olcsóbb javítani szépre, mint aszfaltot, viszont az élőmunka igénye miatt a munkaköltség magasabb.”
Golmitz Ádám
2021.01.22
