Vadkár bejelentés

Mit tegyünk, ha vaddal találkozunk?

Pilisborosjenőn számos városrész közel van a vadak természetes élőhelyéhez, amiket gyakran vonz a komposztunk, a hulladék, a hullott gyümölcs és sok más dolog. Mit csináljunk, hogy elkerüljük a veszélyes helyzeteket, mi a teendő, ha vaddisznóval találkozhatunk? A Pilisvölgye Vadásztársaság összefoglalta a szükséges tudnivalókat.

Ha bejelentést kívánunk tenni, azt minden esetben írásban tegyük meg és a vadkar@pilisborosjeno.hu emailcímre küldjük el, mivel a hivatalból eljáró munkatársainknak írásos bejelentésre van szükségük az intézkedés elindításához.  Az emailnek mindenképpen tartalmaznia kell a bejelentő nevét, pontos címét és a telefonszámát. (vadtetem esetén hívja a +36 20 530 0003 számot)

Az alábbiakban a vadásztársaság tájékoztatását olvashatják:

A vaddisznó, az őz, a nyest, a borz, az aranysakál vagy a róka egyre aktívabb jelenléte figyelhető meg  főleg az erdőterülettel közvetlen határos utcákban, telkeken. Budakalász közigazgatási területén belül is egyre nagyobb számban fordul elő, hogy a lakosok vaddisznócsaládokkal, kisebb kondával, malacait vezető anyaállattal találkoznak. Ezek az állatok méreteiknél és habitusuknál fogva félelmet, akár sérülést is okozhatnak a velük kontaktusba kerülőkkel.

Pilisborosjenő külterületi részein a Pilisvölgye Vadásztársaság vadászterületén a természetes szelekción túl kilövéssel szabályozza az állományméretet, illetve etetőket, itatókat alakít ki az állatok részére az erdő mélyebb pontjain.

Belterületen szükséges, állategészségügyi, közegészségügyi, közbiztonsági, közrendvédelmi okokból a szakemberek kilövéssel tartják távol a problémás felnőtt egyedeket.

A Pilisvölgye Vadásztársaság kijelölt tagjai megfelelő végzettséggel, szakértelemmel, fegyvertartási engedéllyel, vadászvizsgával, egészségügyi vadhúsvizsgáló képesítéssel és a rendőrség által kiadott engedélyekkel rendelkeznek.

Néhány hasznos tanács az erdős területeken, vagy azok közelében élők számára

Az ingatlant határoló kerítésnek az építése, fenntartása, illetve gyommentesítése mindig az ingatlan tulajdonosának a feladata. Az elhanyagolt, rossz műszaki állapotú kerítés ilyen estekben is gondot okozhat, mert nem tudja megakadályozni a disznók betörését. Az állatok a territóriumukon belül ún. váltókon közlekednek. A váltók melletti bozótos, elhanyagolt, magas aljnövényzetű terület kiváló búvóhelyet jelent a konda számára, ezért ezeket a területeket karban kell tartani. Csapadékhiányos időszak miatt előfordulhat az is, hogy az állatok a kerti tavakban dagonyáznak, fürdenek. A megfelelő műszaki állapotú kerítés szükség esetén távol tudja tartani a szomjas jószágot.

Nem szabad a vadállatokat etetni sem konyhai, sem zöldhulladékokkal, sem száraz pékáruval, hiszen ezek az állatok gyorsan hozzászoknak a kevesebb energiával megszerezhető élelemhez. Azokról a területekről, ahova a lakosok etetéssel odaszoktatták őket, szinte lehetetlen természetes közegükbe visszaszoktatni a vaddisznókat.

A kertes ingatlanokon élők, illetve családi házas övezetben lakók, ahol közel van az erdőhatár a lakott részekhez, az ott kialakított komposztáló dombok, vagy kerítésen kívülre öntött összegyűjtött lehullott gyümölcsök, kerti hulladék természetes gyűjtőhelyei a földigilisztáknak, kisrágcsálóknak, amelyek a vaddisznó részére ízletes élelemforrást jelentenek. Mindkét deponáló megoldás erősen vonzza a vaddisznókat. A hulladék szakszerű kezelése segít az állatok távoltartásában.

Kérjük, megfelelő magatartással minden érintett lakos segítse környezetünk védelmét, és vegyen részt a probléma kezelésében, megoldásában.

A vaddisznók kondában élnek, egy idősebb koca vezeti a kondát. Az ellési időszak február végétől áprilisig tart. Szürkülettől pirkadatig mozognak. Főleg ebben az időszakban jönnek elő a vadrejtő sűrűből, ekkor néznek élelem után. Tehát, ha a turistaútakon járunk fényes nappal, kicsi a valószínűsége, hogy összefutunk velük, főleg, ha nem csendben lopakodunk.

Ha mégis találkozunk velük, például látjuk a kondát a gyalogúton átmenni, akkor meg kell állni, és megvárni, míg elmennek. Az anyakoca malacozó vackot készít a sűrűben, oda bújik két-három hétre a kicsinyeivel. A sűrűben gombázó, vagy agancsot kereső természetjáró veszélybe kerülhet akkor, ha közel merészkedik hozzájuk, hiszen a malacos anyaállat védi utódait, akár az élete árán is óvja őket. Amennyiben ilyen állat jelenlétet észleljük, semmi esetre se közelítsük meg az anyát, és ne zavarjuk meg utódai gondozásában. Ilyenkor jó eséllyel ellenünk fordul az anya, mert természetes ösztöneit követve óvja a malacait. Az embernek ebben az esetben nincs más választása, mint elfutni, ugyanis nem fogja üldözni az anyadisznó, mert a malacokat nem hagyja felügyelet nélkül. Olyan helyzet is előfordulhat, hogy egy aranyos kismalacot látunk egyedül, ilyenkor semmiképpen ne közelítsük meg, mert ha nem is látjuk az anyját, az biztosan ott van a közelben. Ilyen esetben hátrálni kell és elmenni. Ha a koca jön a malac felé, akkor el kell futni, 4-5 méter után nem fog üldözni a disznó, mert nem távolodik el a malacoktól. Érdemes egy fa mögé bújni, megvárni, míg elvonul a konda.

A vaddisznó hallása, szaglása nagyon jó, viszont a látása gyengébb.

Sokan visznek kutyát az erdőbe. Ha kutyával sétálunk, mindenképpen pórázon kell vinni, mert számára is nagy veszélyt jelenthet, ha odaszalad a malacos kocához, vacokhoz, vagy a malacokat akarja megfogni, mert akkor biztosan megtámadja a koca. A kutya ilyenkor visszafut a gazdához nyomában a feldühödött disznóval. Ebben az esetben is csak a futás és a fa mögé elbújás segíthet.

Üdvözlettel: Horváth Zoltán,

a Pilisvölgye Vadásztársaság Vadászmestere