Jövőre gyökeresen átalakulhat a helyi iparűzési adófizetés és egyszerűsödhet az adóadminisztrációja, ismét jól járhatnak a kisvállalkozók, ám mindenképp érdemes előzetesen számolni
Az őszi adócsomagban a legnagyobb „adókönnyítéssel” a kisvállalkozások számolhatnak az „Egyes adótörvények módosításáról szóló T/1614. számú törvényjavaslat alapján, a helyi iparűzési adó egyszerűsödik számukra. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) módosítása jóval átláthatóbbá, könnyebben teljesíthetővé teszi az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó szabályozást, egyben a későbbiekben jelentősen csökken az adóadminisztráció (megszűnik a bevallási kötelezettség és évente egyszer kell majd adót/előleget fizetni) is.
- évtől az egyszerű és kedvezményes, sávos helyi iparűzési adózást évi 25 millió forint bevételig választhatják a kisvállalkozások, így például a legkisebbek, akiknek az éves bevétele 12 millió forint alatt marad, mindössze 50 ezer forint adót fizetnek évente. A benyújtott törvényjavaslat szerint azezt az adózási formát választóknak lehetőségük lesz egy kedvezőbb, a hagyományos módon számított adóalapjuknál alacsonyabb adóalap után fizetni az iparűzési adót.
A hatályos helyi adószabályok értelmében külön-külön egyszerűsített iparűzési adóalapmegállapítási szabály és külön eljárási rendelkezés vonatkozik a 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű vállalkozóra, az átalányadózó vállalkozóra, a KATA alanyára, a KIVA alanyára. A törvényjavaslat megújítja az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módját, s háromféle jelenlegi módszert egyféle adóalap-megállapítási mód vált fel.
A törvényjavaslat szerint valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására.
A tervezett módosítása azt is rögzíti, hogy az egyes adózói csoportokban mit kell bevétel alatt érteni. Eszerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, egyéb vállalkozó esetén pedig a Htv. szerinti nettó árbevételt [Htv. 52. § 22. pont] kell bevételnek tekinteni (a KATA alanyok esetén utóbbi a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szerinti bevétel). Ez azt jelenti, hogy az Szja. adóalanynak, a KATA adóalanynak nem kell külön kimunkálni a Htv. szerinti nettó árbevétel összegét.
Az egyszerűsített adóalap-megállapítás főszabálya szerint a kisvállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania és – mert az adóalap tételes összegű – az adóalapját nem kell megosztania a települések között.
Az új adózási modell szerint a kisvállalkozónak későbbiekben adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, s amennyiben a kisvállalkozó bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie (az adóelőleg, bevallás benyújtása nélkül a Htv. szövege alapján végleges adóvá válik). Így, ha a kisvállalkozó adóévi bevétele az előző adóévben is irányadó bevételi sávhatárt nem lépi át, az évi egyszeri adó(előleg) fizetésen túlmenően az adóéven belül más – adókötelezettséggel összefüggő – teendője nincs.
Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók egyszerűsített iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, (a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet.
A tervezet három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi időarányosítással kisebb a bevételi sáv összege is.
Eszerint a vállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó adóalap
- 2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg (éves iparűzési adó: 50 ezer forint)
- 6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg, (éves iparűzési adó: 120 ezer forint)
- 8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg. Utóbbi kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint, (éves iparűzési adó: 170 ezer forint)
Amennyiben az adókötelezettség 12 hónapnál rövidebb (például: kezdő vállalkozás esetén, a vállalkozás megszüntetése esetén, vagy adott településen, ha a kisvállalkozás adóév közben telephelyet nyit vagy zár be), akkor a Htv-ben rögzített összegű tételes adóalapnak csak az időarányosan kisebb részét kell figyelembe venni adóévi adóalapként.
A sávos, egyszerűsített iparűzési adó összeghez a vállalkozónak be kell majd jelentenie az erre vonatkozó választását, tehát akinek egyébként ténylegesen a fenti összegeknél nagyobb adót kellene fizetnie, annak mindenképpen érdemes időben bejelenteni az erre vonatkozó döntését. Fontos összefüggés, hogy ha a – bevétel-nagysága okán – arra jogosult vállalkozó úgy dönt, hogy az egyszerűsített adóalap-megállapítást választja, akkor adóalapját a székhelye és valamennyi telephelye fekvése szerinti önkormányzat felé így kell megállapítani, s az erről szóló bejelentést a rá irányadó módon (adóbevallásában vagy telephely-nyitás, székhely-áthelyezés esetén a településre való bejelentkezésekor) valamennyi érintett (székhely, telephely szerinti) önkormányzat felé külön-külön meg kell tennie.
A kisvállalkozó a tételes adóalap-megállapítási módszert csak a teljes adóévre választhatja, s a döntése – erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül – mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja.
A benyújtott törvényjavaslat szerinti adóalap-megállapítási módszer választását a kisvállalkozó annak az adóévnek az ötödik hónapja utolsó napjáig (jellemzően az adóév május 31-ig) köteles bejelenteni, amelyben e módszert először kívánja alkalmazni (tehát 2023-ban, a 2023-ban kezdődő adóévre 2023. május 31-ig). A bejelentés az előző adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon tehető meg (tehát 2023-ban a 2022. adóévről szóló helyi iparűzési adóbevallási nyomtatványon /22HIPA/).
A jogelőd nélkül adóköteles tevékenységet végző kisvállalkozó esetén a módosítás majd lehetővé teszi azt is, hogy első adóévére is választhassa az adóalap-megállapítási módszert, mégpedig ezen, első adóévről szóló bevallásán jelölve e tényt. (Tehát a 2023. évben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó a 2023. adóévére is alkalmazhatja az egyszerűsített adóalap-megállapítást, amit a 2024-ben benyújtandó bevallásán jelölhet.) Fontos, hogy ezen vállalkozói csoportot jelenleg sem terheli előleg-fizetési kötelezettség, s külön bejelentkezési kötelezettség sem vonatkozik rá, ha nyilatkozik Htv. szerinti telephelye címéről. Mindezek alapján az adóalap-megállapításra vonatkozó külön, előzetes bejelentésre, bejelentési nyomtatvány kitöltésére főszabály szerint nincs szükség, sőt a módszer alkalmazásáról szóló döntést az adóév május 31-ig elégséges meghozni.
A törvénymódosítás szerinti tételes adóalap-megállapítás egyik jelentős egyszerűsítési vívmánya, hogy ha a
kisvállalkozó ezt az adóalap-megállapítási módszert választja, akkor adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (jellemzően: május 31-ig) köteles majd megfizetni.
Abban az évben, amelyben a kisvállalkozó első ízben (pl.: 2023) alkalmazza a tételes adóalap-megállapítási módot, s így egy, az általános szabályok szerint benyújtott korábbi adóbevallása alapján az adóév harmadik hónapjának 15. napjára adóelőleg-kötelezettsége van, akkor ezt a korábban bevallott előleget annak esedékességekor (az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig) köteles megfizetni (tehát 2023-ban meg kell fizetni a 2023. március 15-i előleget). Ebben az esetben a kisvállalkozó által megfizetett adóelőleg-részlet a tételes adóalap-megállapítást választó kisvállalkozók számára előírt, az adóév ötödik hónapjának utolsó napján esedékes adóelőleg összegébe beszámít, s így adóelőleg-fizetési kötelezettsége az adóév ötödik hónapjának utolsó napján csak a már megfizetett adóelőleg-részlet és a tételes adóalap-megállapítást választó kisvállalkozók számára előírt adóelőleg különbözetének erejéig áll fenn.
Az adóalap-megállapítási módszer alkalmazásának első adóévében tehát például 2023-ban, az adóév május 31-i esedékességgel két jogcímen áll, állhat fenn fizetési kötelezettség: ha a 2022. adóévre felmerül fizetendő adó (a bevallott adó magasabb, mint a 2022-ben teljesített adóelőleg), valamint a 2023. évre vonatkozó előleg megfizetése, mely utóbbi összegbe a 2023. március 15-én már megfizetett előleget be lehet számítani.
A módszer alkalmazásának második évében, tehát például 2024-ben, már csak egy teendő marad, ha az adózó a bevétele a bevételi sávot nem lép át: 2024. május 31-ig kell előleget fizetni a 2024. évre.
Az új KATA-t nem alkalmazó vállalkozóknak a javaslat szerint a Htv-be épülő új, egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló döntésüket a 2022. adóévről szóló bevallás esedékességéig, azaz 2023. május 31-ig van lehetőségük meghozni és azt az előző adóévről szóló adóbevallásban jelezni az önkormányzati adóhatóságok felé. Annak érdekében, hogy az új KATA-t alkalmazók számára is 5 hónap álljon rendelkezésre 2023-ban az egyszerűsített adózásról szóló döntésre, a javaslat számukra is lehetővé teszi, hogy amennyiben a 2022. évről adóbevallás-benyújtására kötelesek, azt csak 2023. május 31-ig tegyék meg (a jelenleg irányadó 2023. január 15-e helyett).
Fontos azt is tudni, hogy a kisvállalkozó, aki a lényegesen egyszerűsített, új tételes adóalap-megállapítást alkalmazza, sem törvényi, sem önkormányzati rendeleti adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre nem jogosult.
Kérjük figyelje majd honlapunkat ( www.pilisborosjeno.hu Adóügyek), hiszen ha és amennyiben kihirdetésre kerül a törvényi változás részletes fogjuk tájékoztatni a változásokról.
Pilisborosjenő, 2022. október 25.
Pilisborosjenő Polgármesteri Hivatal Adóhatósága
