Felvétel:

https://youtu.be/Rdqsyatm7e0?si=p1-60H-p14gXosBi

=> Beszámoló a képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról

Határozat Tárgy Végrehajtás érdekében tett intézkedés
73/2023. (IX. 13.)  Beszámoló a Képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról A határozatok a honlapra felkerültek
74/2023. (IX. 13.)  Javaslat székhelykérelme engedélyezésére Az érintett értesítése megtörtént
75/2023. (IX. 13.)  Javaslat folyószámla szerződés megkötésére A jelenlegi és a leendő számlavezető értesítése megtörtént.
76/2023. (IX. 13.)  Javaslat pályázatok benyújtására A pályázatok benyújtásra kerültek
77/2023. (IX. 13.)  Beszámoló a 2022. évre vonatkozó gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelésének kiegészítéséről A képviselő-testületi döntés szerint a Kormányhivatalnak megküldtük a beszámolót
78/2023. (IX. 13.)  Javaslat Magyar Falu programra benyújtott pályázat kiegészítésére Az érintett értesítése megtörtént

A képviselők a polgármesternek a 2023. november 2. napjáig született, lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóját elfogadja.

=> Javaslat a helyi adókról szóló 22/2017. (XI.17.) önkormányzati rendelet módosítására

Adórendeletünk – 22/2017. (XI.17.) számú önkormányzati rendelet – 2017. november 17-én napjától hatályos, azóta az abban megállapított adónemek esetében az adózás szabályai két esetben változtak. 2020. évben, amikor is a közművel nem ellátott és közúton, illetőleg közforgalom céljára megnyitott magánúton nem megközelíthető telkek után fizetendő adó mértéke – az általános 200 Ft/m2/év helyett – 50 Ft/m2/évre csökkent. 2021. évben pedig egy mentességet állapított meg a képviselő-testület. Mentessé  lett a telekadó alól a közútnak nem minősülő, de az ingatlan-nyilvántartásban „út jelleggel” nyilvántartott magántulajdonban lévő ingatlan (pl. kivett út, kivett magánút, kivett saját használatú út) amennyiben azt a tulajdonos vagy vagyoni értékű jog jogosultja legalább a gyalogosforgalom és a kerékpáros közlekedés előtt megnyitotta és a fenntartását teljeskörűen, egész évben vállalja. Ezen módosításokan felül a képviselő-testület sem az adó mértékét nem emelte, sem mentességet vagy kedvezményt nem törölt. 

A helyi iparűzési adó mértéke 2017 óta nem változott. Az adórendeletünket felülvizsgálva és az agglomeráció szomszédos településeivel összevetve megállapítható, hogy a helyi iparűzési adó mértékét az önkormányzatok hasonló elvek alapján szabályozzák, de némileg eltérő adómértéket alkalmaznak. A helyi iparűzési adó mértéke Pilisborosjenőn 1,5 % a környékbeli településeken pedig: Szentendre 2 %, Üröm 2 %, Piliscsaba 2 %, Pilisszántó 1,5 %, Pilisszentiván 1,8 %, Pilisjászfalú 1,9 %, Pilisszentkereszt 2 %, Pilisszentlászló 1,6 %, Pilismarót 2 %, Pilisvörösvár 1,85 %, Pomáz 2 %, Budakalász 2 %, Nagykovácsi 2 %, Csobánka 2 %, Solymár 1,85 %. A fentieket megvizsgálva megállapítható, hogy a helyi iparűzési adó mértéke Pilisborosjenőn a legalacsonyabb, a vizsgált települések nagyobb részén a törvény által megengedett maximumot, vagy azt közelítő mértéket alkalmaznak az önkormányzatok. 

A helyi iparűzési adó mértékét a képviselő-testület azzal a céllal állapította meg 2017. évben ilyen alacsonyra, hogy az adó mértéke csábítóan hasson a letelepülni készülő vállalkozásoknak, de ez a várakozás nem valósult meg. Az azóta bevezett plusz terhek vagy elvont bevételek is ebbe az irányba mutatnak. Ezek ismeretében a testület a helyi iparűzési adó mértékét Pilisborosjenőn is a környező településeken nagyobb részén alkalmazott felső korláthoz igazította. 

=> Javaslat közterületek elnevezésére

1.) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14/A. § (1) bekezdése alapján „minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található.” A Pilisborosjenő, Naspolya köz házszámainak a felülvizsgálata szükségessé vált, amelynek szerves része a 2426/10 helyrajzi számú kivett közterület. A hivatalos térképen és a tulajdoni lapon is Névtelen utcaként szerepel. A fent megjelölt közterület a képviselő-testület 1993. április 1-jén megtartott ülésének jegyzőkönyvének alapján a közterületet Naspolya köznek nevezték el. A képviselő testület határozat száma; 11/1993. (IV.1.) sz.  Az iratban az utca névhez nem rendeltek helyrajzi számot. A fellelhető közhiteles iratok, illetve a helyszíni szemle során megállapítást nyert, hogy a Pilisborosjenő, 2426/10 hrsz kivett közterület kapta a Naspolya köz elnevezést. Ahhoz, hogy a közterület neve a hiteles térképen és tulajdoni lapon is feltüntetésre kerüljön szükségessé vált a Naspolya köz elnevezéshez, helyrajzi számot rendelni. A döntés után a közterülettel érintkező ingatlanok házszámait is módunkban áll felülvizsgálni. A testület a javaslatot elfogadta.

2.) Az eddig különbözőképpen elnevezett Pilisborosjenői-patak/Cigány-patak vízfolyást Borosjenői-pataknak nevezi el a testület. Felkéri a jegyzőt, hogy Borosjenői-patakról szóló javaslatot a Belügyminisztérium Vízügyi Koordinációs Főosztályához küldje meg döntésre.

Településünkön számos olyan közterület, út, településrész, vízfolyás, található, melyek elnevezése az évek során egységes elnevezése nem alakult ki, miközben az egységes elvek szerinti elnevezéséhez és névhasználatához fontos társadalmi érdek fűződik. Ezért Frivaldszky Bernadett Ildikó kommunikációs vezető és Nevelős Zoltán a Pilisborosjenői Hírmondó önkéntes lektora írásban megkereste a Miniszterelnökség keretein belül működő Földrajzinév-bizottságot (a továbbiakban: Bizottság). A Bizottság a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet szerint a földrajzi nevek megállapításával összefüggő feladatok ellátására a térképészetért felelős miniszter mellett működik. 

A képviselő-testület 2022. június ülésén megtárgyalta a településünket érintő földrajzi nevek kérdéskörét. Az ülésen a Pilisborosjenői-patak/Cigány-patak ügyében felkérték a jegyzőt, hogy vegye fel a kapcsolatot a Német Nemzetiségi Önkormányzattal korabeli dokumentumokért és amennyiben szükséges, akkor vízrajzi, történelmi forrásokban nézzen utána a névhasználatnak.

A kért egyeztetés/kutatómunka megtörtént, korabeli dokumentumokban, vízrajzi, történelmi forrásokban a Miniszterelnökség keretein belül működő Földrajzinév-bizottság által megállapított, lentebb részletezett elnevezések találhatók. A Pilisborosjenő területén eredő és Üröm területén is áthaladó vízfolyás a különféle forrásokban nyolc néven szerepel: Leimetter Graben, Leimetter-árok, Cigány-árok, Cigány-patak, Borosjenői-árok, Borosjenői-patak, Pilisborosjenői-árok és Pilisborosjenői-patak. A III. katonai felmérés térképén a német Leimetter Graben név szerepel, amely a ’sáros, agyagos, ragasztó’ jelentéstartalomra vezethető vissza. A magyar Cigány-árok és Cigány-patak a név motivációja, háttere a német név alapján érthető meg. Feltételezhető, hogy hajdanában a nem állandó jellegű vízfolyás (árok) mellett cigányok éltek, akik vályogvetéssel foglalkozhattak. Ebben az esetben településtörténeti előzmény a név. Másik lehetőség, hogy a sáros, zavaros, sötét víz színe adta a képet névadáshoz. A Földrajzinév-bizottság szakértőinek információi alapján a vízfolyás Üröm területén használt neve egyértelműen Cigány-patak, ugyanakkor a legújabb vízügyi nyilvántartásokban Pilisborosjenői-patak néven szerepel. A Földrajzinév-bizottság álláspontja szerint a történelmi hagyományoknak legjobban a Cigány-árok vagy a Cigány-patak név felelne meg (ha állandó vízfolyás, akkor patak, ha időszakonként kiszáradó, csekély vízhozamú, akkor árok). Ha a közösség a történelmi név mellett dönt, akkor a nevet a vízügyi rendszereken is keresztül kell vezetni. (A Földrajzinév-bizottság szakértőinek véleménye szerint a Pilisborosjenői-patak és a Borosjenői-patak névforma mesterkélt, a szomszéd településen sem élő név, ezért indokolt a megváltoztatása.) A vízfolyás nevének bármelyik kötőjeles névalak megfelelő lehet.

A víznév megváltoztatására vonatkozó kérelmet, az illetékes Belügyminisztérium terjesztheti a Földrajzinév-bizottság elé. A vízügyi szervekhez továbbítandó név meghatározását Üröm településsel is egyeztetni szükséges. (A névváltoztatási javaslattal a BM Vízügyi Koordinációs Főosztályához lehet fordulni.) A vízfolyás végleges nevét a Földrajzinév-bizottság állapítja meg. A Bizottság javaslatai kialakítása után megállapította, hogy példamutatónak és követendőnek tartja, ahogy Pilisborosjenő Község Önkormányzata a helyes névhasználat – mint jelentős helyi kulturális érték – védelmében, a bizonytalanságok tisztázására a Földrajzinév-bizottsághoz fordult. 

A Német Nemzetiségi Önkormányzattal többször konzultálva ők nem rendelkeznek elnevezést alátámasztó forrásokkal, ezért a testület az eddig különbözőképpen elnevezett Pilisborosjenői-patak/Cigány-patak vízfolyást a Bizottság szakvéleménye alapján tehát Cigány-pataknak javasolja elnevezni.

=> Javaslat a CETIN Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársaság kérelmének elbírálására

Pilisborosjenő Község Önkormányzata és a Magyar Telenor Nyrt 1997. április 29.-én, szerződést kötött a Pilisborosjenő külterület 015/1 hrsz. alatt felvett, található ingatlan egy részére mobiltelefon bázisállomás üzemeltetéséhez szükséges távközlési berendezések elhelyezése és üzemeltetése céljára. A szerződő fél a Magyar Telenor jogutódja a CETIN Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Társaság). 

A társaság 2020 őszén kereste meg önkormányzatunkat szerződés módosítási javaslattal. Ez a koronavírus időszaka volt, ahol a veszélyhelyzetre való tekintettel az alábbi polgármesteri döntés született a kérésre:

148/2020. (XI. 26.) sz. határozat

a CETIN Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársasággal kötendő bérleti szerződés meghosszabbításáról

  1. Jóváhagyom, hogy Pilisborosjenő Önkormányzata a Magyar Telenor jogutódja a CETIN Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársasággal 1 326 687 Ft/év+ÁFA összegű bérleti szerződést kössön Pilisborosjenő külterület 015/1 hrsz. alatt felvett ingatlan egy részére mobiltelefon bázisállomás üzemeltetéséhez szükséges távközlési berendezések elhelyezése és üzemeltetése céljára 5 évre azzal a kitétellel, hogy a szerződés automatikusan meghosszabbodik 5 évvel, ha felek a lejárat előtt 90 nappal nem jelzik az ettől eltérő szándékukat.
  2. A szerződés megkötésének a feltétele, hogy a szerződésbe kerüljön bele az alábbi kitétel: „Felek megállapodnak abban, hogy a bázisállomásra 5G, vagy ennél fejlettebb technológiájú antennák, és technológiai berendezések elhelyezésére Bérlő kizárólag a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult.”

2021. november 29-én a Társaság írásban megkereste önkormányzatunkat azzal, hogy további szolgáltatónak szeretné „albérletbe” kiadni a tornyot. A meglévő antennatoronyra új panelantennák kerülnének úgy, hogy a kábelvezetés megoldható a mostani nyomvonalon. Ezenkívül egy új kültéri berendezés is csatlakozna a már meglévő mellé. 

A cég szakértője nyilatkozott arról, hogy a bővítés 5G technológiát nem érint. A bérleti díj a fejlesztést követően kiegészülne évi 400 000 forinttal.

A kérelemre a Képviselő-testület az alábbi döntést hozta:

Pilisborosjenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7 főből: 7 igen, szavazattal az alábbi határozatot hozza:

14/2022. (I. 26.) KT határozat

Pilisborosjenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a CETIN Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársaság bérleti szerződés módosítására vonatkozó javaslatot az alábbiak feltételek mellett elfogadja:

  1. Felhatalmazza Polgármestert, hogy a Magyar Telenor jogutódja a CETIN Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársasággal a bérleti díj alapú százalékos megosztásról tárgyaljon. 
  2. Az FFT Bizottság kérése, hogy a Részvénytársaság nyújtson be részletes ismertetőt arról, hogy az újonnan felszerelendő berendezések melyik szolgáltató milyen szolgáltatásához kapcsolódnak, mi indokolja a felszerelésüket, továbbá felhívja a figyelmet a település 5G mentességének betartására. Hosszabb távon kérjük, hogy csak a szükséges, mindenképpen indokolt mértékű sugárterhelés növekedésnek tegyük ki a falut.

A Társaság a csatolt kérelemben ismét a Képviselő-testülethez fordult. Kérelmében előadta, hogy a 3. számú módosítás 6. pontját szeretné törölni a szerződésből. Ez az ominózus, 5G-re vonatkozó pont. Előadta, hogy egyelőre nincs tervben a településen 5G indítása a Yettel számára, de a jövőben valószínűleg jelentkezni fog ilyen igény. Kéri ezt a Kúria Köf.5.014/2021/3. számú határozata alapján: „Az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát az alkalmazott technológiától és berendezéstől függetlenül.” Erre hivatkozva kérik, hogy a képviselő-testület ezen pont törléséhez hozzájárulni szíveskedjen!

Az Eht. 187. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy az Eht. (többek között) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: EU Hírközlési Kódex) való megfelelést szolgálja. Az NMHH rendelet 35. §-ának (1) bekezdése ennél konkrétabban is megjelöli, hogy a rendelet az EU Hírközlési Kódex 57. cikkének való megfelelést szolgálja. A Kúria mindezekre tekintettel – figyelembe véve az NMHH rendelet 27. § (6) bekezdését is, amely kifejezetten a szolgáltatásnyújtás szabadságára, mint az Európai Unió belső piacának alappillérét képező gazdasági alapszabadságra utal – szükségesnek tartotta megvizsgálni ezen irányelvek releváns rendelkezéseinek tartalmát is, mivel az Eht. és az NMHH rendelet értelmezése során figyelemmel kellett lenni az EU Hírközlési Kódexben lefektetett jogharmonizációs célokra is (l. az ilyenfajta értelmezési kötelezettség megerősítéséhez az Európai Unió Bírósága 14/83. sz. Von Colson és Kamann ügyben hozott ítéletét, ECLI:EU:C:1984:153).

Az EU Hírközléséi Kódex 57. cikkének (1) bekezdése értelmében az illetékes hatóságok nem korlátozhatják indokolatlanul, továbbá főszabály szerint nem köthetik semmiféle egyedi területrendezési engedélyhez, vagy más előzetes egyedi engedélyhez a kis hatótávolságú (kis területi lefedettségű), vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítését. Az EU Hírközlési Kódex 2. bekezdésének 23. pontja értelmében a „kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont” vezeték nélküli hálózati hozzáférést biztosító, kis teljesítményű, kisméretű berendezés, amely kis területen belül, engedélyköteles rádióspektrum vagy engedélymentes rádióspektrum vagy ezek kombinációja használatával üzemel, és amely akár nyilvános elektronikus hírközlő hálózat részeként is használható, valamint egy vagy több csekély vizuális hatású antennával rendelkezhet, és tekintet nélkül az – akár állandóhelyű, akár mozgó – hálózat topológiájára, lehetővé teszi a felhasználók számára az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való vezeték nélküli hozzáférést.

Az Eht. 188. § 14. pontja szerint „elektronikus hírközlési építmény” az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott sajátos építményfajták, az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő – többek között burkoló, tartó, védő, jelző – műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat, és a nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építményeket. Megállapítható tehát, hogy az elektronikus hírközlési építmény rendeltetése e meghatározás értelmében (többek között) az EU Hírközlési Kódex 2. bekezdésének 23. pontja szerinti vezeték nélküli hozzáférési pont létesítése.

az EU Hírközlési Kódex (5), illetve (6) preambulumbekezdése rögzíti, hogy a kódex olyan jogi keretet hoz létre, amely biztosítja az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésének és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, amelyre kizárólag a kódexben megállapított feltételek és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 52. cikke (1) bekezdésének megfelelő korlátozások – különösen a közrenddel, a közbiztonsággal és a közegészséggel kapcsolatos intézkedések – alkalmazandók, amelyeknek meg kell felelniük az arányosság elvének. A kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítése vonatkozásában az EU Hírközlési Kódex 57. cikkének (1) bekezdése – lehetséges korlátozásként – előírja, hogy az illetékes hatóságok engedélyekhez köthetik (azonban nem automatikusan, mérlegelés nélkül korlátozhatják, illetve tilthatják meg) azok létesítését olyan építészeti, történeti vagy természeti jelentőséggel bíró épületeken vagy helyszíneken, amelyek a tagállami joggal összhangban védelmet élveznek, illetve szükség esetén közbiztonsági okokra tekintettel.

A Kúria megjegyzi, hogy a gyakorlatában minden esetben egyedileg kell azt polgári jogi jogviszony keretében megítélni, hogy a lakóingatlanok közelében felállított mobil-átjátszó torony létesítése és üzemeltetése sérti-e a tulajdonosoknak az ingatlanuk zavartalan, a meglévő környezeti adottságok használatához fűződő érdekét olyan mértékben, hogy az „az általános tűrési küszöböt” meghaladja (EBH 2006.1399., megerősítve Pfv.I.20.874/2019/4.). A hírközlési adótorony elhelyezése tehát szomszédjogi sérelmet alapozhat meg, az érintett személyek egyéni jogvédelme ekként biztosítható, ami azonban önmagában nem zárja ki e támadott szabályozás létjogosultságát.

Összességében megállapítható, hogy a EHT irányelve alapján illetékes hatóságok nem korlátozhatják indokolatlanul, továbbá főszabály szerint nem köthetik semmiféle egyedi területrendezési engedélyhez, vagy más előzetes egyedi engedélyhez a kis hatótávolságú (kis területi lefedettségű), vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítését.

Megállapítható az is, hogy a gyakorlatában minden esetben egyedileg kell azt polgári jogi jogviszony keretében megítélni, hogy a lakóingatlanok közelében felállított mobil-átjátszó torony létesítése és üzemeltetése sérti-e a tulajdonosoknak az ingatlanuk zavartalan, a meglévő környezeti adottságok használatához fűződő érdekét olyan mértékben, hogy az „az általános tűrési küszöböt” meghaladja (EBH 2006.1399., megerősítve Pfv.I.20.874/2019/4.).

A Kúria összefoglalója szerint az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát az alkalmazott technológiától és berendezéstől függetlenül. Az elektronikus hírközlési építmények létesítését a közrenddel, közbiztonsággal és közegészséggel kapcsolatos okból korlátozhatják. A korlátozás érdekében engedélyekhez köthetik az ilyen építmények létesítését építészeti, történeti vagy természeti jelentőséggel bíró épületeken vagy helyszíneken. Nem zárhatják ki azonban egész településrészekről az ilyen építmények elhelyezését, illetve nem tilthatják meg az elektronikus hírközlési berendezések fejlesztését meghatározott technológia kizárása érdekében. 

A fentiek értelmében olyan döntés nem hozható, mely az egész településen tiltja az ilyen építmények elhelyezését, azonban létesítését a közrenddel, közbiztonsággal és közegészséggel kapcsolatos okból korlátozhatják.

Pilisborosjenő Község Önkormányzatának képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert, hogy Magyar Telenor jogutódja a CETIN Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársasággal a bérleti szerződés módosítása előtt szakértő igénybevételével állapítsa meg, hogy a az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvének korlátai között a Pilisborosjenői lakóingatlanok közelében felállított mobil-átjátszó torony létesítése és üzemeltetése – különös tekintettel a bevezetni tervezett 5G technológia hatásaira – sérti-e a tulajdonosoknak az ingatlanuk zavartalan, a meglévő környezeti adottságok használatához fűződő érdekét olyan mértékben, hogy az „az általános tűrési küszöböt” meghaladja (EBH 2006.1399., megerősítve Pfv.I.20.874/2019/4.). A szakértői vélemény ismeretében kéri az előterjesztést ismét a Képviselő-testület elé terjeszteni.

=> Javaslat Fővárosi Agglomeráció Társulás (FAÖT) Társulási Megállapodás módosításának elfogadására

A Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás (továbbiakban: Társulás) kiemelt szerepét jelzi, hogy a tagok száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, illetve az agglomeráció vasút- és kerékpáros közlekedés fejlesztésének koncepciója, a buszközlekedés jövője, vagy éppen a fővárossal való együttműködési lehetőségek megtalálása mind olyan kérdés, amelyek a nem tag önkormányzatok figyelmét is felkeltették.

Szentendre Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2023 (II.22.) számú határozatában ügy döntött, hogy 2023. december 31-i hatállyal ki szeretne lépni a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulásból. Ehhez kérte minden tagönkormányzat hozzájárulását jelenleg hatályos Társulási Megállapodás 7.2 pontja alapján.

Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 84/2023 (IV.25.) számú határozatában ügy döntött, hogy 2023. december 31-i hatállyal ki szeretne lépni a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulásból. Ehhez kérte minden tagönkormányzat hozzájárulását jelenleg hatályos Társulási Megállapodás 7.2 pontja alapján.

Érd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 112/2023 (IV.27.) sz. határozatában úgy döntött, hogy 2023. november 1. napjától csatlakozni szeretne a Társuláshoz, amelyhez szintén kéri a tagönkormányzati hozzájárulásokat a jelenleg hatályos Társulási Megállapodás 7.2 pontja alapján.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv (továbbiakban: Mötv.) 89.§ (2) bekezdése szerint a társuláshoz való csatlakozásról és a kiválásról, ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. A fenti kiválási és csatlakozási szándék elfogadásáról valamennyi tagönkormányzat minősített többségű döntése szükséges, amely maga után vonja értelemszerűen a Társulási Megállapodás ilyen irányú módosítását is. A testület a javaslatot elfogadta.

=> Javaslat Magyar Önkormányzatok Szövetségébe való belépésre 

A demokratikus választások – 1990 – után Magyarországon mindenütt megalakultak az önkormányzati jogosultságokat hordozó önkormányzati testületek. Önálló, de elszigetelt működésük azonban nem képes kellő súlyt képezni ahhoz, hogy a hatalommegosztás elve alapján érdekkifejezési lehetőségekhez jussanak a központi döntések meghozatalában. Ennek felismerése következtében a csatlakozó önkormányzatok – az önkormányzati törvény felhatalmazásával élve – létrehozzák a Magyar Önkormányzatok Szövetségét (a továbbiakban: Szövetség).

A Szövetség az önkormányzatok önkéntes szerveződése alapján jön létre, melyben az önkormányzat típusától függetlenül minden önkormányzat egyenjogú és szuverén. A Szövetség tevékenységének mozgatója nem közvetlenül politikai érdek, hanem az önkormányzati jogosultság megtestesítése az önkormányzatok érdekeinek kifejeződésével az önkormányzatok működésének elősegítése.

A Szövetség alapcélja: az önkormányzatok érdekeinek képviselete, az önkormányzati jogok védelme, a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogának fejlesztése.

A Szövetség elkötelezett az európai és magyar önkormányzati hagyományok iránt.

A Szövetség nyitott szervezetként működik, csatlakozhat hozzá bármely önkormányzat, valamint az önkormányzatok társulásai, kistérségi, regionális és országos szövetségei, ugyanakkor a tagok elhatározása alapján a Szövetség is csatlakozhat más önkormányzati érdekképviseleti szervezetek által létrehozott szervezethez. Ezzel a Szövetség elismeri más önkormányzati érdekképviseleti szervezetek létjogosultságát és nem törekszik az önkormányzati érdekek egyetlen és kizárólagos képviseletére.

A Szövetség fontosnak tekinti az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítését, a nemzetközi tapasztalatok megismerését, elterjesztését és a magyar viszonyoknak megfelelő átvételét. A Szövetség tagja az Európa Tanács szervezeteként működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának (CLRAE), az Európai Települések és Régiók Tanácsának (CEMR), valamint részt vesz az Európai Unió Régiók Bizottsága (CoR) munkájában és kétoldalú kapcsolatokat épít ki más országokban működő önkormányzati szövetségekkel. A Szövetség működése során együttműködésre törekszik az Országgyűléssel, annak bizottságaival, a Kormánnyal és szerveivel, központi közigazgatási szervekkel, valamint minden olyan szervezettel és magánszeméllyel, amely, illetve aki céljai elérésében támogatja.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 131.§ -a szól az országos érdekszövetségekről:

„131. § (1) Az országos önkormányzati érdekszövetségek jogalkotási feladatokra, intézkedések megtételére vonatkozó javaslatot tehetnek, konzultációt folytathatnak a Kormánnyal a helyi önkormányzati rendszert, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott közszolgáltatásokat érintő stratégiai kérdésekről és a központi költségvetés önkormányzatokat érintő kérdéseiről.”

Az Mötv.-ben megfogalmazott lehetőségeket a Szövetség tagjaiként jobban ki tudnánk használni, gördülékenyebben tudnánk egyeztetéseket folytatni, jogszabály-változtatás iránti kezdeményezéseket tenni.

A Szövetség rendes tagja lehet az az önkormányzat, amely belépési nyilatkozatban az alapszabályt magára nézve kötelezően elfogadja, vállalja, hogy a Szövetség munkájában tevékenyen részt vesz és az éves tagdíjat befizeti.

A MÖSZ éves tagdíja az adott önkormányzat területén lakcímmel rendelkező polgárok után 10 Ft/fő/év. Ez az összeg — a településen jelenleg lakcímmel rendelkező lakosok száma alapján hozzávetőleg évi 43.850 Ft.

A fentiek alapján javaslom, hogy a Pilisborosjenő Önkormányzat csatlakozzon a Magyar Önkormányzatok Szövetségéhez, növelve ezzel egyrészt az érdekképviseleti szervezet súlyát, valamint az önkormányzat érdekérvényesítő lehetőségeit Pilisborosjenő lakossága érdekében. A testület a javaslatot elfogadta.

=> Általános Iskola felvételi körzethatár megállapítása

Pilisborosjenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 2023/2024. tanévre meghatározott általános iskolai felvételi körzethatárokat javasolják változtatás nélkül a 2024/2025. tanévre megállapítani, amely szerint a Német Nemzetiségi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, mint a településen egyedüliként az iskolai nevelés-oktatást ellátó nevelési-oktatási intézmény működési, felvételi körzete Pilisborosjenő Község teljes közigazgatási területe.               

=> Javaslat a 2023. évi költségvetési rendelet módosítására 

A 2023. évi önkormányzati költségvetést a 2012. január 1-től hatályos új 2011. évi CXCV. Államháztartási törvény (Áht.), valamint a 368/2011 (XII.31.) kormány rendeletének (Áht. végrehajtási rendelete) előírásainak értelmében a Képviselő-testület 2023. február 15-én elfogadta.

Annak ellenére, hogy a költségvetés tervezése során törekedni kell arra, hogy az ismert bevételek és kiadások lehetőség szerint beépítésre kerüljenek, az év közbeni gazdálkodás során felmerülhetnek olyan tételek, melyekkel év elején nem lehetett még tervezni.  Ilyenek különösen egyes központi támogatások, melyek utólagos elszámolással és igényléssel kerülnek kifizetésre a Magyar Államkincstár által, az intézményeknél év közben felmerülő változások, illetve az elnyert pályázati támogatások. Ebben az évben a VEKOP 5.3.2-15-2020-00061sz. pályázattal kapcsolatban fordultunk kétszer is a támogató szervezethez többletforrás reményében. A kérésünket az irányító hatóság megalapozottnak tartotta és 33 920 000 Ft többlettámogatást ítélt meg. Az intézmények finanszírozását meg kellett emelni a munkábajárás kötségtérítése központi emelése, és az óvodapedagógusok bérének emelése miatt.

Jelen rendeletmódosításban az alábbi tételek kerültek átvezetésre:

  • VEKOP pályázat többlettámogatása
  • Polgármesteri Hivatal finanszírozása
  • Mesevölgy Óvoda és Bölcsőde finanszírozása
  • Reichel József Művelődési Ház és Könyvtár finanszírozása
  • személyi juttatások rovatának módosítása (Önkormányzat, Művelődési ház, Hivatal)
  • dologi kiadások, (Óvoda, Hivatal)

A testület a javaslatot elfogadta.

=> Javaslat a Mesevölgy óvoda 2022/2023. évi nevelési év beszámolójának elfogadására.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 6. pontja az óvodai nevelés feladatának ellátását tételesen említi, mint helyben biztosítandó közfeladat. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Köznev. tv.) 26. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.” A fenti jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve Metzlerné Kutvölgyi Eszter Óvodavezető megküldte a Pilisborosjenő Mesevölgy Óvoda 2022/2023. évi nevelési év beszámolóját. A testület a melléklet szerinti beszámolót elfogadta és megköszönték a nehezített körülmények (munkaerő hiány, jelenleg pedig felújítás és bővítés) ellenére végzett színvonalas munkát.

=> Javaslat a tanya átminősítésre és ingatlan eladására vonatkozó kérelem elbírálására

Soltész János Mihály 2096 Üröm Csókavár u. 18. az alább olvasható ajánlatot tette, illetve kezdeményezte a tanya kialakítását. Kérelmében előadta, hogy felesége az ürömi földbizottság tagja, kamarai tag, így naprakész információt kap minden földhasználattal kapcsolatos döntésről. A tanyák kialakításáról kapott információ ismeretében kéréssel fordult Tömön Balázs Polgármester Úrhoz és bejelentette szándékát a tulajdonát képező 070/7 hrsz-u 8320 m2 területű szántón egy tanya kialakítására. 

A Kormány 90/2023. (III. 22.) Korm. rendeletével 2023. március 30-tól hatályosan módosította az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet. Az OTEK módosítás normaszöveg szinten rögzíti, hogy tanya a település külterületén, mezőgazdasági területen fekvő, legalább 1. 500 m2, legfeljebb 10.000 m2 nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik. A fentiekben említett méretkorlát fennállása esetén is csak akkor beszélhetünk tanyáról, ha négy feltétel együttesen teljesül: folytatnak a területen növénytermesztést, végeznek mezőgazdasági haszonállattartást, az ezekből származó terményeket, alapanyagokat feldolgozzák, illetve gazdasági épületben tárolják, és mindezen gazdasági tevékenység folyamatos elvégzéséhez kapcsolódik a helyben lakás, a lakóépületek elhelyezése. 30%-ban maximalizálja a tanya telek beépíthetőségét és a kialakítható épületek maximális magasságát 4,5 méterben határozza meg. Meghatározza, hogy a tanya telek legalább 60%-ának az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet szerinti művelési ágban kell nyilvántartásban lennie, vagy ennek hiányában annak legalább 60 %-án többszintes növényállományból álló zöldfelületeket kell kialakítani. Rögzíti, hogy az önkormányzat az OTÉK-ban megállapított, tanyára vonatkozó szabályoknál szigorúbbat nem állapíthat meg. A településrendezési eszköz, településterv hatálybalépésének időpontjától függetlenül az OTEK új szabályait kell alkalmaznia az építési tevékenység engedélyezésekor, bejelentésekor, valamint a településrendezési eszköz, településterv módosítása során, a településrendezési eszköz, településterv külön módosítása nélkül. Fontos kihangsúlyozni, hogy az a település külterületén, mezőgazdasági területen fekvő, legalább 1.500 m2, legfeljebb 10.000 m2 nagyságú földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, építésügyi szempontból felel meg a tanya fogalmának, ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyéb ágazati jogszabályokat ne kellene teljesíteni. 

Az OTEK 29. §-ának (14) bekezdése kezeli a fentieken túlmenően az új tanyák létesítésének esetét úgy, hogy a sajátos beépítési szabályok akkor érvényesülnek, ha a település a településrendezési eszközében, település tervében kijelölt ilyen tanya területet. A zöldfelületek védelme és a túlzott beépítés elkerülése érdekében új tanyák kialakítása során az OTEK egységes szabályainak alkalmazására a településrendezési eszköz, településterv módosítását követö két évig van lehetősége a tulajdonosnak. Ebből következően tehát a kétéves, új tanya létesítésére rendelkezésre álló időkorlát csak a tárgyi OTÉK módosítás hatálybalépését követően újonnan kijelölt tanyákra vonatkozik. Mivel építési jogot a szabályozási terv keletkeztet, ezért nem elegendő a szerkezeti terv módosítása. Új tanya létesítése esetén hatósági eljárástól függetlenül érvényesül a kétéves megvalósíthatósági időkorlát. Fontos kiemelni továbbá, hogy az OTÉK 121. g (5) bekezdése az OTÉK és településrendezési eszközökben, települési tervekben rögzített előírások közötti esetleges ellentéteket oldja fel, és nem ad felmentést az egyéb ágazati jogszabályok (pl. kömyezet-, természet-, vagy kulturális örökségvédelmi, földtani előírások) teljesítése alól. Éppen ezért van szükség új tanya létesítése esetén a településrendezési eszközben, településtervben történő feltüntetésre, hiszen a tervek egyeztetése során a fent említett szempontok érvényesítésére lehetősége nyílik az egyes államigazgatási szerveknek. Ebből következően az egyes korlátozások vizsgálata – hatáskör hiányában – nem az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság feladata. Az OTEK 29. § (14) bekezdése, valamint az Inytv vhr. 39/A. g (8) bekezdése egyaránt rögzíti, hogy az új tanyának a helyi építési szabályzatban (a szabályozási terven) is meg kell jelennie. Ez a gyakorlatban a mezőgazdasági övezetben külön jelként való feltüntetést jelenti. A tanya mezőgazdasági terület övezetbe tartozik, nem kell átsorolni például különleges beépítésre nem szánt területbe, de fel kell tüntetni a szabályozási terven. A kertes mezőgazdasági terület nem válhat automatikusan tanyává azzal, hogy megfelel a fogalomnak, mivel az új tanyát fel kell tüntetni a helyi építési szabályzatban és utána fel kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. 

Ezzel az új tanyák létesítése tekintetében tehát az önkormányzatok kezében marad a kontroll, hiszen az egységes építési paraméterekkel ott lehet új tanyát létesíteni, ahol ezt az önkormányzat a szabályozási terven történő kijelöléssel megengedi. A kérelmező a területének tanyává minősítésének elutasítása esetére felajánlotta az ingatlant eladásra is, 14 MFt vételárért. Szentpéteri Elemér ingatlanforgalmi szakértő értékbecslésében szintén 14 MFt vételárat állapított meg az ingatlan forgalmi értékének.

Pilisborosjenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete elutasítja a Pilisborosjenö 070/7 hrsz-u 8.320 m2 területű szántón tanya kialakítására benyújtott kérelmet, egyben kinyilvánítja nem kíván Pilisborosjenő közigazgatási területén tanya kialakítását engedélyezni. És nem fogadja el Soltész János Mihály tulajdonos felajánlását és nem kívánja megvásárolni a Pilisborosjenö 070/7 hrsz-u 8. 320 m2 területű szántót. 

=> Javaslat Rikvest Kft.  által felajánlott 1.200.000 Ft támogatás elfogadására

Rikvest Kft.   (székhely: 1148 Budapest Nagy Lajos Király útja 24. adószám: 10892794-2-42 képviseli: Csizmazia Attila), a mellékelt megállapodás aláírásával a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:589. §–a alapján {Kötelezettségvállalás közérdekű célra} felajánl Pilisborosjenő Község Önkormányzata részére támogatásként mindösszesen 1.200.000,-HUF, azaz egymillió-kettőszázezer forint összeget. Felek rögzítik, hogy a nyújtott támogatás célja, hogy ezen összegből az Önkormányzat, Pilisborosjenő településen a Képviselő-testület 25/2023. (IV. 12.) KT határozata alapján, az abban megjelölt területekre fákat ültessen el. Pilisborosjenő Község Önkormányzata a támogatás teljes összegének felhasználását követő 30 napon belül, de legkésőbb 2023. április 30. napjáig írásban köteles igazolni, hogy a támogatás összege a megadott célnak megfelelően felhasználásra került. A testület a javaslatot elfogadta.

=> Javaslat a szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet módosítására

A szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 2023. évben került utoljára átfogó módosításra, annak rendelkezései időt és helytállóak. Azonban a korábbi rendelet módosítás során a szociális tűzifa jövedelem határainak megállapítása nem követte bruttó értéken a nyugdíjak emelésének mértékét. A nyugdíjemelés bruttó értéke nem egyezik a valós vásárló értékével, hiszen az árak emelkedtek és a nyugdíjemelésre is azért volt szükség, hogy a nyugdíjasok a mindennapi termékeiket meg tudják vásárolni, tehát, hogy a kisnyugdíjak vásárlóértéke megmaradjon. Viszont az emelés következtében azok, akik a tűzifa támogatásra rászorulnak így kiestek a megállapított jövedelem értékből, amellyel még megítélhető lenne számukra a rendeletünk szerinti szociális tűzifa támogatás. Az év folyamán eszközölt rendelet módosítására irányuló javaslatok az időközben elszabadult és száguldó infláció hatásait szándékozták csökkenteni a támogatásra rászoruló lakosság körében, és most a települési támogatás jövedelem határát jelölné meg a módosított rendelet a szociális tűzifa támogatás esetében is.  A módosítás szerint a szociális tűzifa szerinti támogatás annak a kérelmezőnek ítélhető oda, akinek családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az szociális vetítési alap 400 %-át; (114.000. Ft), egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő, illetve 70. életévüket betöltött kérelmezők esetében 450 % – át (128.250 Ft) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. 

Annak érdekében, hogy a kérelmezők a következő évtől kezdve az új jövedelemhatár szerint igényelhessék a szociális tűzifa ellátást, a kérelem benyújtásának határidejét meghosszabbítaná a rendelet módosítás november 30. napjáig. A testület a javaslatot elfogadta.

=> Javaslat Fő utca 59. szám alatti önkormányzati bérlakás és az Iskola utca 7/A bérletére vonatkozó kérelmek elbírálására – ZÁRT ÜLÉS

Pilisborosjenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete döntött aPilisborosjenő Fő utca 59. (41,76 m2) önkormányzati lakás I. emeleti bérleményéről, a Pilisborosjenő Fő utca 59. sz alatti 39,55 m2 alapterületű, földszinti másfél szobás lakásról és a Pilisborosjenő Iskola utca 7/A. önkormányzati ingatlanról szociális szempontokat is figyelembe véve.