Gyakran ismételt kérdések és válaszok az adóemeléssel kapcsolatban

Az alábbi írás feltehetőleg félúton van az önkormányzati tájékoztatás, valamint a képviselői jegyzet között. Nekem jutott ugyanis az a feladat, hogy megpróbáljam összefoglalni és érthetővé tenni Önök, itt élők számára az adóemelés hátterét, indokait, és az elmúlt hetek történéseit. Mindeközben természetesen nem tudok kibújni a bőrömből, így a cikkben tényszerű dolgok keveredhetnek saját megélésemmel, ahogy az egész folyamatot láttam, így lehet olyan állításom is, amellyel nem mindenki tud egyetérteni az önkormányzatban.

Mindjárt az elején szeretném kiemelni, hogy az eredetileg publikált adórendelet tervezettől eltérően a jövő évi adóemelés mértéke 60 százalék helyett 30 százalék lesz, tehát megfeleztük a tervezett emelést. 

A nyugdíjas kedvezmény megszüntetése ezzel szemben nem került le a napirendről, viszont már elérhető a szociális rendelet módosításának tervezete, amiből világosan látszik, hogyan tervezzük megvédeni a rászoruló nyugdíjasokat abban a tekintetben, hogy ne érje hátrányosan őket az adóemelés.

A szociális rendelet tervezet jövedelemtől függően 50%-os adótámogatásban részesíti az alacsony jövedelemmel rendelkező nyugdíjasokat, amelynek eredményeképpen ők 20% körüli nettó adóemelkedést fognak tapasztalni, ami jelentősen alacsonyabb az átlagos adóemelésnél.

Az adórendelet kapcsán jelentkező felháborodás egy része olyan információhiányból és félreértésekből adódott, amelyben az önkormányzat felelőssége egyértelmű. Nem jeleztük egyértelműen, hogy az adótervezet kidolgozás alatt áll, és alternatív verziókat is vizsgáltunk, ami kisebb adóemeléssel kalkulál. Ezt a hiányosságot igyekeztem korrigálni, amikor szót kértem az adófórumon. Nem készült el a fórumig a jogi kiskaput tartalmazó, egyes esetekben indokolatlan kedvezményeket biztosító – lényegében hibás – nyugdíjas kedvezmény megszüntetésének következményeit kezelő szociális rendelet tervezet, így a nyugdíjasok joggal érezhették, hogy hátrányos megkülönböztetésben van részük. Ezért most hiánypótló jelleggel szeretnék minden fontos, felmerült kérdést megválaszolni az alábbiakban.

Miért kellett megszüntetni a nyugdíjaskedvezményt?

Tisztában vagyok vele, hogy a legnagyobb ellenállás és értetlenség a nyugdíjas kedvezmény megszüntetése miatt alakult ki az adórendelet módosítása kapcsán. Ez érthető is, hiszen úgy tűnhetett, hogy az egyébként is riasztóan magas adóemelés a nyugdíjasokat többszörösen hátrányosan érinti.

Annak ellenére, hogy az első pillanattól kezdve terveztük a rászoruló nyugdíjasok megfelelő kompenzációját, az adórendelet tervezet közzétételének időpontjában ez még nem állt rendelkezésünkre. Ez egy elég szerencsétlen kombináció volt a bevezető gondolatsorban részletezettek miatt, de ennek is van logikus magyarázata: míg az új adórendeletet el kell fogadnunk november 30-ig, hogy január 1-től életbe léphessen, addig a negatív szociális következmények kezelésére minimum a következő év első adófizetési határidejéig van időnk, így a figyelmünket az adórendelet módosítása kötötte le, a szociális rendelettel pedig nem haladtunk. Mindemellett az új faluvezetés felállása is időt vett igénybe.

Szeretném érthetően elmagyarázni, miért hibás a rendelet jelenlegi formája, és miért van szükség a rászoruló nyugdíjasokat érintő kedvezményeket máshol, a szociális rendeletben szabályozni.

Talán az Önök számára is meglepő adat, hogy a pilisborosjenői építmények egyharmada nyugdíjas kedvezmény szerint adózik. Tehát az összes pilisborosjenői építmény alapterületének egyharmada után nyugdíjasként fizetik meg az adót, noha egyáltalán nem tűnik a település egy kihalóban lévő, elöregedő falunak.

Tudjuk, hogy a nyugdíjak Magyarországon tartósan nem tudják megtartani vásárlóértéküket, lassan de biztosan elértéktelenednek az évek múlásával. A nyugdíjasok jelentős része kisnyugdíjból él, nehéz körülmények között.

Az is tény azonban, hogy ha valaki nyugdíjba megy, nem válik feltétlenül rászorulóvá. A jelenlegi rendelet őket is támogatta alanyi jogon, jövedelemtől függetlenül, ami nem volt igazságos, hiszen sok gyereket nevelő család él sokkal szerényebb körülmények között, mint egy jó állásból nyugdíjba menő friss nyugdíjas. Ez volt az egyik, bár a kisebbik probléma.

A nagyobb probléma az adórendelet hatályos szövegével az, hogy mind a benne foglaltak szerint, mind a helyi adókról szóló törvény, mint felettes jogszabály alapján az ingatlanadó alanya az a személy, aki ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal – például haszonélvezeti joggal – rendelkezik az ingatlan tekintetében.

A 80%-os adókedvezmény igénybevételéhez mindössze arra volt szükség, hogy például valamelyik nyugdíjas szülőnek legyen bejegyzett haszonélvezeti joga az ingatlanban, illetve legyen neki az ingatlanban bejelentett lakcíme. Ebben az esetben ugyanis a haszonélvező a törvény értelmében az adó alanya.

Az adóosztály jelzése alapján látható volt, hogy évről évre növekszik azoknak az ingatlanoknak a száma, akik az adókedvezményt ebben a formában igényelték, és az adót nyugdíjasként vallották be és fizették meg. Ezen kiskapu kiküszöbölésére viszont nem volt más megoldás, mint az alanyi jogon járó kedvezmény megszüntetése.

Hogyan kompenzáljuk a rászoruló nyugdíjasokat a megemelkedett adó vonatkozásában?

A változtatás után rászorultsági alapon jár majd a nyugdíjas kedvezmény a nyugdíjasoknak, a rászorultságot az ebből a célból szintén módosításra kerülő szociális rendeletben meghatározott jövedelemhatárok szerint húzzuk meg, egy főre jutó jövedelem alapján. 

Az alacsony jövedelmű családok és nyugdíjasok 50%, maximum évi 32.000 Ft építményadó támogatást igényelhetnek és kaphatnak, ha a szociális rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelnek és igényüket jelzik a hivatal felé.

Azzal is tisztában vagyunk azonban, hogy nem elegendő a rendeletben szabályozni a kedvezményt és a rászorultságot. Az érintetteknek értesülniük kell az igénybe vehető kedvezményről, és biztosítanunk kell, hogy aki rászoruló, valóban igénybe tudja venni a kedvezményt. Ezzel kapcsolatban egyeztettünk Klinger Magdolnával, a helyi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével, akinek „hivatalból” tudomása van azokról a nyugdíjasokról és családokról, akik a legszerényebb körülmények között élnek. Egyeztettük vele összegszerűen is a rászorultsági határt, illetve kikértük a véleményét a jogosultak kiértesítésének módjával kapcsolatosan is.

Minden nyugdíjast értesítünk az igénybe vehető kedvezményről egy levélben, amelyben az is benne lesz, hogy mi a teendője ahhoz, hogy igénybe tudja venni a kedvezményt.

Ezen túlmenően Önöket, pilisborosjenői lakosokat is kérjük, hogy értesítsék a családsegítő szolgálatot, ha a környezetükben feltehetően rászoruló, adókedvezményre jogosult nyugdíjasok élnek. Az értesítés kapcsán a családsegítő diszkréten felveszi a kapcsolatot az érintettel, és segítséget fog nyújtani neki a kedvezmény igénylésében, ezt szintén egyeztettük a családsegítővel. Ezen túlmenően akár Önök, szomszédként is segíthetik a rászorulókat abban, hogy a szükséges csekély adminisztrációt elvégezzék, akár elektronikus csatornán. 

Bízunk benne, hogy 2025-ben minden valóban rászoruló nyugdíjas igénybe tudja majd venni az új szociális rendeletben meghatározott adókedvezményt, ami az építményadó mértékének 50%-a.

Így az érintett, rászoruló nyugdíjasok körében kb. 130 négyzetméteres építményméretig a 2025-ös adónövekmény 20.25% lesz, ami kevesebb, mint az általános 30%, összegszerűségét tekintve pedig 2000 és 5500 Ft közötti éves növekményről beszélhetünk az esetükben.

Példák az alacsony jövedelmű nyugdíjasok adónövekményére a támogatás figyelembe vételével:

A rászorultsági alapot viszonylag magasan, a szociális rendelet más fejezeteihez képest magasabban igyekeztünk megállapítani. Ezzel kapcsolatban még fontos tudni azt is, hogy az adórendelettel szemben a szociális rendelet év közben is bármikor módosítható. Tehát, ha a gyakorlatban az általunk meghatározott összeghatárokról az derül ki, hogy rászorulók maradnak ki az adókedvezményből, akkor tudunk ezen a későbbiekben is módosítani. Ezzel kapcsolatban szorosan együttműködünk a családsegítő szolgálattal.

Mint említettem, önkormányzatként azt az alapelvet igyekszünk érvényre juttatni, hogy minden rászoruló jusson hozzá az őt megillető adókedvezményhez. Ennek egyik pillére, hogy a rászorultsági jogosultság megfelelő jövedelemszintnél legyen meghúzva, a másik pedig, hogy az információ el is jusson az érintettekhez, és ha segítségre van szükségük a kedvezmény igénybevételéhez, akkor ezt a segítséget is meg tudják kapni.

Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy mi itt a faluban egy közösség vagyunk. Az önkormányzat nem fog tudni minden problémát egymaga megoldani, szükség van arra is, hogy az egymás mellett élők segítsék, támogassák egymást. Amire szerencsére vannak nagyon szép példák is a falunkban.

Mi lett volna a célja a 60%-os adóemelésnek, és miért lépett vissza az önkormányzat ettől a tervétől?

Az önkormányzat költségvetése évek óta meglehetősen szűkös. A kötelező feladatok ellátásához évről-évre növekvő összegben kell a normatíván felül saját forrást biztosítani. A pályázatokon elnyert több milliárd forintnyi fejlesztés is sok önerőt igényelt, mind humán, mind anyagi erőforrás tekintetében.

A jelenleginél sokkal intenzívebb karbantartásra lenne szükség az önkormányzat tulajdonában álló utak, építmények, ingatlanok fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához. A fejlesztések, pályázatok megvalósításának extra költségeit ingatlanok értékesítésével tudtuk fedezni, ami teljesen rendben van így, hiszen ezeket az ingatlanokat pontosan erre a célra adták le anno.

Az utak, önkormányzati ingatlanok karbantartása, a napi működés finanszírozása azonban más kérdés. A hosszútávon fenntartható önkormányzati költségvetésben az üzemeltetéshez kapcsolódó bevételek és költségek fedezetét nem jelenthetik egyszeri bevételek, főleg nem az önkormányzati vagyon felélése. Ezzel a képviselőtestületben mindannyian tisztában vagyunk, ennek ellenére élénk vita bontakozott ki arról, hogy alkalmas-e az időpont egy 60%-os adóemelésre, amely a fentebb részletezett feladatokra is biztosítana az eddigiekhez képest plusz forrásokat.

A lakossági fórum előtt azonban kisebbségben volt a testületben az a vélemény, hogy idén „csak” 30%-kal emeljük az adót.

A 60%-os javaslat abból a szempontból érthető, hogy a 30%-os emelés a költségvetésben csak a 2012 óta bekövetkezett 78%-os infláció által ütött lyukat képes többé-kevésbé betömni, de plusz forrásokat jelentősebb, és a lakosok egy része által rendszeresen hiányolt karbantartásokra és fejlesztésekre nem biztosít.

A 30% mellett érvelők is tisztában voltak azzal, hogy ez az emelés nem lesz elegendő fedezet a működés normalizálásához. Ennek ellenére – tekintettel a jelenlegi gazdasági helyzetre – az volt a javaslat, hogy a további esetleges adóemelés szükségességéről és mértékéről később döntsünk, megvárva a folyamatban lévő adóügyek (pl. Malomdűlő) lezárulását, az önkormányzat által bérbe adott ingatlanok bérleti szerződéseinek egyébként is aktuális felülvizsgálatát, és ezekkel párhuzamosan  az önkormányzat és a hivatal működésben keressünk további megtakarítási lehetőségeket. Az önerős, jelenleg sajnos nem pályázható, de fontos fejlesztések költségeit pedig a fejlesztés céljából leadott vagyonelemek értékesítésével finanszírozzuk. 

Mivel az utóbbi vélemény kisebbségben volt, így került végül a lakossági fórum elé a 60%-os adóemelést tartalmazó tervezet.

A fórum hatására azonban a képviselőtestület véleménye árnyalódott, és végül elengedtük a 60%-os emelést. Ebben azonban nincsen semmi meglepő, hiszen a fórum eredeti célja éppen az lett volna, hogy beszéljünk az adóemelésről, csak a fentebb már leírt hiányosságok okán kialakult felháborodás és rossz hangulat megnehezítette, hogy egy megfelelő hangvételű, konstruktív párbeszéd alakuljon ki a fórumon. Ezúton is javaslom, hogy igyekezzünk ebből mindannyian tanulni! 

Miért csak most volt szükség adóemelésre?

Az adóemelés tervezettel kapcsolatos jogos kritikák mellett arról is érdemes néhány szót ejteni, hogy a legutóbbi adóemelés (2012) óta eltelt 12 év 78%-os inflációja ellenére miért nem volt szükség az eddigi években adóemelésre, és hogyan tudta az önkormányzat a költségvetést egyensúlyban tartani.

A 2019-es önkormányzati választások után megvizsgáltuk az adókivetés állapotát, és azt láttuk, hogy a pilisborosjenői ingatlanoknak mindössze hatvanvalahány százaléka volt bevonva az adózói körbe, tehát ezen a területen igen komoly elmaradás volt. Célul tűztük ki, hogy ez a szám mielőbb érje el a száz százalékot, amit mostanra meg is közelítettünk.

Ez jelentős bővülést jelentett az adózói körben, az így befolyó plusz bevételek hozzájárultak ahhoz, hogy eddig ne kelljen az adórendelet lakossági részéhez hozzányúlnunk.

Sajnos az adózói kör bővülésének pozitív hatása ellen dolgozik az adórendelet egyik fontos, sokakat érintő kedvezménye, ami szintén tekinthető hibának is, de az idei évben még nem változtattunk rajta. Nevezetesen arról van szó, hogy míg egy üres telek után jelentős adótétel fizetendő (pl. 1000 nm-es telek után évi 200.000 Ft), addig beépítés és beköltözés után a telek adómentessé válik a telekadó tekintetében, és például egy 150 nm-es házba költöző háromgyermekes család már csak maximum 55.000 Ft építményadót köteles fizetni, nyugdíjasként vagy rászorulóként még ennél is kevesebbet. Tehát miközben beköltözés után elkezdik igénybe venni az önkormányzati szolgáltatásokat (bölcsőde, óvoda, egészségügy, hivatal), az általuk fizetett adó lecsökken.

Azt is fontos megemlíteni, hogy elég nagy területen az adókivetés jogosságát a tulajdonosok korábbi szerződések alapján még vitatják. Ebből vannak jogvitáink, pereink is, tehát ezekről a területekről még nem folyt be az adó, noha az adókivetés megtörtént.

Végül, de nem utolsósorban a településen bejegyzett vállalkozások iparűzési adója egyrészt jellegéből adódóan nagyjából inflációkövető, másrészt a 2010-es évek gazdasági fellendülése ezen adóformában infláció felett növekvő bevételt biztosított. Ennek ellenére egy évvel ezelőtt az iparűzési adót már meg kellett emelnünk a környező települések adószintjére.

A fenti hatások eredőjeként mindezidáig egyensúlyban tudtuk tartani a költségvetést, és nem volt szükség adóemelésre. Hozzátéve, hogy ennek ára volt, és messze nem tudtuk olyan színvonalon elvégezni a karbantartási és önerős fejlesztési feladatainkat, mint egy hozzánk képest többszörös adóbevétellel bíró település, amilyenből több is van a közelünkben. Véleményem szerint ezzel is érdemes egy picikét árnyalni az önkormányzat működéséről kialakult összképet.

Miért nem kommunikáltunk korábban az adóemelés szükségességéről?

Azt ugyan láttuk már kb. két éve a tendenciákból, hogy előbb-utóbb a helyi adók megemelésére szükség lesz, de igyekeztünk ezt a lehető legkésőbbi időpontra halasztani. Az előző ciklusban mindannyiunkat érintő nagyobb léptékű események, – koronavírus, háború és rezsiválság – idején nem akartuk a lakossági terheket növelni. Most jött el az a pont, amikor már csak vagyonelemek feláldozása árán tudnánk tartani a jelenlegi adószintet.

Mindemellett az adóemelés pontos módjáról és mértékéről sem volt egészen addig részletes elképzelésünk, amíg el nem kezdtünk ezzel mélységében foglalkozni. Ez pedig az idén nyáron következett be, tehát már a választások után.

Van-e lehetősége az önkormányzatnak a bevételei növelésére és a költségei csökkentésére?

Naivság, sőt akár butaság lenne olyat leírni, hogy további költségcsökkentésre vagy bevételnövelésre nincs lehetőség az önkormányzatnál, azt gondolom, ilyen kijelentést a jelenlegi önkormányzatnál senki nem tenne ki vagy írna le.

Az az állítás azonban sajnos megállja a helyét, hogy a teljes önkormányzati szektor Magyarországon alulfinanszírozott az önkormányzati feladatok mennyiségéhez és költségigényéhez képest. Vannak saját jogon hatalmas összegű iparűzési adóbevétellel rendelkező települések, amelyek a kormányzati elvonások (szolidaritási hozzájárulás) ellenére is bőséges anyagi forrásokkal rendelkeznek, ők a szerencsések, de mi nem tartozunk közéjük. A normatív finanszírozás is több anomáliától terhelt, a normatívák egy része ugyanis nem függ attól, hogy a település jelentős elvándorlástól sújtott vidéki nagyközség vagy dinamikusan fejlődő agglomerációs falu, intenzív betelepüléssel, rengeteg kisgyerekkel. Míg az első esetben az a gond, hogy miként hasznosítsák a kiürült óvodát, vagy hogyan tartsák fenn az helyi alapfokú oktatást évfolyamonként pár lézengő gyermekkel, addig nálunk az óvoda újabb bővítése van napirenden. 

Az alulfinanszírozottság tükröződik az önkormányzat által fizetett bérekben is, amik mélyen a piaci ár alatt mozognak, és az álláshirdetésekre jelentkezők jelentős része olyan bérigénnyel lép fel, amit vagy nem tudunk megfizetni, vagy ha megfizetnénk, az azonnali bérfeszültséget okozna a régóta itt dolgozó, értékes munkát végzők körében. A bérek további csökkentése vagy befagyasztása tehát az önkormányzat működésének kockáztatásával egyenértékű. 

A költségcsökkentéssel kapcsolatban érdemes azt is megemlíteni, hogy többek között ennek jegyében történt meg a síkosságmentesítés falugondnokság általi átvétele, ami a szükséges gépek beszerzésével együtt is kisebb összeggel terhelte a költségvetést, mint amekkora összegről árajánlatot kaptunk a korábbi szolgáltatótól. Az önkormányzatnak van egy „rezsibiztosa”, egy kolléga, aki egyebek között azért is felel, hogy a lehető legkedvezőbb árat fizessük a közüzemi díjakért.

Az önkormányzat kritikusai előszeretettel emlegetik két kollégánkat, mint „luxuskiadásokat”. Ezzel kapcsolatban most saját véleményemet fejteném ki: Antonovits Bence képviselő, kék (minden, ami víz) és zöld (minden, ami növényzet/természet/környezet) infrastruktúráért felelő tanácsnoki pozíciójában annyi és olyan stratégiai jelentőségű feladatot végez el, amit az ő fizetésének többszöröséért tudnánk külsős, megbízási szerződéses cégekkel elvégeztetni, akik talán kevesebb elkötelezettséggel is állnának bele a munkába. Nagy nyereségnek tartom, hogy Bence vállalta ezt a feladatkört, és láthatóan nagy energiákat megmozgatva, magas színvonalon végzi a munkáját. A Bencét ill. munkakörét ért támadások teljességgel indokolatlanok, ezekért azonban mi is felelősek lehetünk annyiban, hogy nem elég jól látható az itt élők számára, hogy pontosan mivel is foglalkozik, és a munkájának mi a jelentősége a falu szempontjából. Erre a jövőben nagyobb hangsúlyt kell majd fektetnünk.

A másik luxuskiadásnak kritikusaink a kommunikációs pozíció fenntartását és a Pilisborosjenői Hírmondó újság költségvetését tekintik. Azt gondolom, hogy a dedikált kommunikációs szakember szükségességén vitatkozni felesleges, mert az úgyis hitvita lenne. Vannak falvak, ahol nincsen önkormányzati kommunikáció, mégsem áll meg az élet. Nálunk van rendszeres kommunikáció, amit egy személy, a polgármester közvetlen munkatársa, Frivaldszky Bernadett végez, aminek valóban vannak költségei. Ha csak hébe-hóba jelenne meg az újság, kisebb terjedelemben, ha nem lennének hetente polgármesteri videójegyzetek és számos más kommunikációs aktivitást (hírlevél, honlap fejlesztés és honlap/közösségi média posztok, kiadványok, kiadványok/plakátok, polgármesteri beszédek, közvetítések/videófelvételek, felmérések, előadások, eseménynaptár, sajtómegkeresések kezelése, fotók készítése…) nélkülöznénk, akkor – bár nálunk sem állna meg az élet – véleményem szerint szegényebbek lennénk, mint közösség. És magánemberként, pénzügyi értelemben gazdagabbak egy pizza árával. Mert éves szinten kb. ennyibe kerül fejenként (a gyerekeket és az időseket nem beleszámítva) a kommunikáció jelenleg. Elfogadom, hogy ez a „csere” nem mindenkinek éri meg. Nekem és képviselőtársaimnak azonban megéri, és biztos vagyok benne, hogy sokan másoknak is, akik itt élnek.

Mindezekkel együtt fontosnak tartjuk a költséghatékony gazdálkodást, és az új testület eltökélt abban, hogy a következő években tovább racionalizáljuk az önkormányzat működését, vizsgálva a további költségcsökkentés lehetőségét is.

A bevételek növelése szintén nem egyszerű feladat, de a jelenlegi bérleti szerződések folyamatban lévő felülvizsgálatával növekedni fognak a bevételeink is.

Olyan mennyiségű bérelhető ingatlannal azonban nem rendelkezik az önkormányzat, hogy a bérleti díjakból befolyó bevételek fedezni tudnák a megemelkedett működési költségeket. A reális elvárás így is jelentős, évi több milliós bevételnövekedés. Hangsúlyozom, hogy a bérleti szerződések felülvizsgálata folyamatban van.

A fizetős parkolás bevezetésének témájával már jó ideje foglalkozunk, de eddig nem találtunk minden tekintetben kielégítő vagy a gyakorlatban is megvalósítható, jelentős bevételt hozó megoldást, olyat, ami nem tereli a fizetős övezet előtti utcákba az autósokat. Más zsákfalvakban jól működő gyakorlatok Pilisborosjenő sajátos településszerkezete miatt nem igazán adaptálhatók. Probléma, hogy a két fő utcánk a Pest Megyei Közút Igazgatóság kezelésében van, egyiken buszjárat is közlekedik. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy van jó megoldás a fizetős parkolás kialakítására, tudtommal ez téma volt a nemrégiben lezajlott közösségi gyűlésen is, ennek kidolgozása a jelenlegi ciklus feladata lesz.

A most elfogadott, 30%-osra csökkentett adóemelés melletti érvelés fő eleme egyébként pontosan az volt, hogy az önkormányzatnak előbb minden még rendelkezésre álló lehetőséget alaposan meg kell vizsgálnia ahhoz, hogy kijelenthesse, további bevétel növekedés már kizárólag az adók megemelésével Biztosítható.

Dömötörfy Zsolt

Az előterjesztéseket ide kattintva olvashatja el.