Lezárult a kutatás – nem hozható felszínre a Cigány-patak forrása
Az elmúlt évtizedekben újra és újra felbukkant a Cigány-patak (korábban Borosjenői-patak) forrásának témája. Hol volt pontosan? Mikor tűnt el? Hol folyik most a patak vize, mielőtt a Kossuth téren felszínre bukkanna? Ennek a kérdésnek szerettünk volna megnyugtatóan a végére járni.
A forrást már a kétezres évek elején is kutatta az akkori településvezetés, próbaásásokat hajtva végre a Szent Donát utca felső szakasza mellett. Richter Flóra 2013-ban írt szakdolgozata alaposan foglalkozott a témával, munkájában számos korábbi visszaemlékezést feldolgozott, és javaslatokat fogalmazott meg a patak természetes rendezésével kapcsolatban. A gyermekkorukat Pilisborosjenőn töltő, idősebb lakosok beszámolnak arról az időről, amikor a Mózer-árokban még patak folyt. Erre erősítenek rá azok a vízügyi térképek is, melyek a Cigány-patak eredetét a Mózer-árok fejénél jelölik.
A kérdés alapos szakmai vizsgálatára az Interreg HUSK/2302/1.2/060 #mountgreenfra pályázat biztosított anyagi fedezetet. Mivel a Mózer-ároknak komoly szerepet szánunk a település vízgazdálkodásában, fontos volt megtudni, hogy lehet-e, kell-e azzal a lehetőséggel számolni, hogy az árokban állandó jellegű vízfolyás jelenik meg. A pályázat keretében ugyanis zajlik a teljes árokszakasz rendezési tervének készítése, mely így bekapcsolódik a település ÉNy-i területének vízgazdálkodásába. A projekt több éves előkészítés után indult meg. Már a munka kiírásának összeállítása is komoly szakmai feladatot jelentett. A beszerzést a GEO-SIVO Kft. nyerte el arra, hogy összefoglaló tanulmányt készítsen a forrás újrafoglalhatóságának lehetőségéről, beleértve ennek módját és az újrafoglalás technológiai tervezését is. Ehhez kutatóárkokat ástak a forrás egykori feltételezett helyén, a talajszelvények és a talaj alatti vízmozgás vizsgálata céljából. A kutatóárokból vett talajmintákat akkreditált laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá talajazonosítás, összetétel, további felhasználhatóság megállapítása céljából. A terület földtani felépítésének pontosabb megismeréséhez a Mózer-árok környezetében és a forrás morfológiai vízgyűjtőjén több helyen felszíni egyenáramú geofizikai méréseket végzéstek el. A talajvízszint feltérképezése céljából a szakemberek vizsgálták a Mózer-árok környékén található ásott és fúrt kutak vízszintjét.
A földtani szelvényezési munkálatok (geofizikai), talajvízkutak vízszintmérési és szintezési (hidrodinamikai vizsgálatok és geodéziai mérések), valamint a kutatóárkok rétegeinek értékelése alapján megállapítható volt, hogy a vizsgálatok időpontjában a talajvíz szintje, amely a forrást is táplálná, több mint 6,5 m mélységben húzódik. A talajvízszint süllyedése miatt a forrás újrafoglalása a jelenlegi területi vízgazdálkodási viszonyok mellett műszaki szempontból nem reális alternatíva.
Az érintett településrész területhasználata az elmúlt 50 évben jelentősen átalakult. Az egykori kertészeti ültetvények helyét zártkerti, majd belterületi lakóingatlanok vették át. Ezen urbanizációval párhuzamosan a fedett felületek aránya megnőtt (tetők, térburkolatok, utak burkolása), így a helyben történő beszivárgás is csökkent. A vizsgált területen létesült talajvízkutak és házi vízművek a talajvízkészletet csapolják, a talajvízszintek folyamatosan csökkennek, a vizsgálatok igazolták, hogy a legfelső talajvízadó réteg – amely egykor a Cigány-patak forrását is táplálta – már kiürült.
Vélhetően a településrészlet beépítettségének/fedettségének, növekedésének, közművesítésének, így a csapadékvizek felszínen történő gyors levezetésének hatására a terület szárazodásnak indult. A gyenge vízvezető felső rétegek is leürültek. A megváltozott felszínborítás és területhasználat miatt a természetes vízháztartási viszonyok (kb. 1960-ig) megváltoztak, átalakultak, a maradék beszivárgás mennyisége nem tart lépést a karszt felé történő leürüléssel, illetve az ingatlanok sekély kútjainak termelésével. Vélhetően a jövőben beáll majd, vagy már beállt egy új egyensúly mivel a nyomáscsökkenés következtében a leáramlási intenzitás csökken. Ez az új egyensúly azonban a településrész felszín közeli vízkészleteinek csökkenését fogják eredményezni.
A csapadékvizek korábbinál nagyobb része vagy a felszínen távozik a részvízgyűjtőről, vagy a klimatikus változások miatt megnövekedett növényi párologtatás miatt kb. -1,5 m-ig a gyökérzónában hasznosul jelentősen csökkentve a maradék beszivárgást. Így egy állandósuló közel 4 méteres földtani közeg (felszíntől -5,20 m-ig) tartamosan vízhiányos állapotba került.
Fokozódó lokális aszályérzékenységgel kell a településrészen számolni. A területrész sekély (5-6 méteres) ásott és fúrt kútjainak az ideje meg van számlálva.
A GEO-SIVO Kft. a terület gyors szárazodásának lassítása érdekében javasolja a Szent Donát utcán és az Ezüsthegyi úton összegyűlő, ingatlanokról is kifolyó vizek helyben tartását, az ingatlanokon belül a burkolt felületek csökkentését, vagy vízáteresztő burkolatokra történő cseréjét, illetve az ingatlanokról a csapadékvizek közterületre történő kijutásának minimalizálása érdekében az ingatlanokon csapadékvíz gyűjtő- és hasznosító rendszerek kialakítását.
A teljes a tanulmány a település honlapján lesz elérhető.
Korszerű technológia a településfejlesztésben – elkészült Pilisborosjenő LIDAR felmérése
Szintén az Interreg HUSK/2302/1.2/060 #mountgreenfra pályázat keretében készült el a teljes település lézer alapú távérzékeléssel végzett nagy pontosságú felmérése az Envirosense Hungary Kft által. A létrejött térinformatikai állomány centiméter pontosan ábrázolja a település teljes domborzatát, illetve valamennyi objektumát, építményét.
Mi készült el pontosan a projekt keretében?
- 5 cm terepi felbontású, RGB színkiosztású digitális ortofotó térkép EOV vetületi rendszerben
- Légi lézerszkenneléssel előállított pontfelhőből származtatott digitális domborzatmodell (DTM), digitális felszínmodell (DSM), relatív magasságmodell (nDSM)
- 3D tetőkataszter
- 2D felszínborítás adatbázis
- Felszíni mélységintegrált lefolyásmodell mértékadó csapadék keltette árhullámokra a szivárgási veszteségek figyelembevételével
- Tetőkataszter alapján ingatlan szintű adatbázis az ingatlanokon megtartható vízmennyiségekről
Mire használhatjuk az eredményeket?
A felmérést elsősorban vízügyi tervezés céljából végeztük. Segítségével különböző csapadékeseményeket modellezhetünk, ez alapján láthat, hogy hol elégtelen a csapadékvíz elvezetés, egy adott csapadékesemény hol eredményezhet elöntéseket, illetve előre kipróbálhatjuk, hogy egy adott beavatkozás hogyan változtatja meg a meglévő állapotot. Az eredmények alapján kirajzolódnak a villámárvízzel leginkább veszélyeztetett területek, és kijelölhetjük a beavatkozási pontokat. A vizes tervezésen túl a felmérés nagy segítségére a lesz a hivatalnak a jövőben tervezett minden infrastrukturális tervezésekben – pl útépítés, járdaépítés stb. -, a településtervezésben, illetve a pontosabb adóbehajtásban. De bizonyító erővel felhasználható egy vitás fakivágási ügyben is. A lakosság számára a cég az általa felmért településeken az Envirosense-től naprakész adatokat kérhetünk ki napelemtelepítés, illetve tetőfelújítás tervezéséhez, mely szükségtelenné teszi a helyszíni felmérést, jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményezve.
Ezzel Pilisborosjenő a legjobban felmért települések közé került, melyek a legkorszerűbb eszközökkel tervezhetik településük fejlesztését.
Fenntartható Klíma és Akcióterv közösségi tervezéssel
Október 8-án gyűltünk össze Pilisborosjenő Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervének (SECAP) utolsó közösségi tervező műhely alkalmára, melynek keretében a résztvevőkkel a kibocsátási adatok, klímakockázatok, energiaszegénységi háttéranyagok, illetve a lakossági felmérés eredményei alapján határoztuk meg a település klímaalkalmazkodáshoz kapcsolódó erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit, illetve fogalmaztunk meg egy kívánt jövőképet és ennek eléréséhez szükséges intézkedéseket. A műhelymunkát, a folyamatot a C4C pályázatnak köszönhetően végigkísérő Szolidáris Gazdaság Központ szakemberei facilitálták, a szakmai vezetést Selmeczi Pál és Sütő Attila látták el. A munka eredménye alapján megkezdődik a módszertan szerinti intézkedési tervek kidolgozása, mely az utolsó lépés az akcióterv véglegesítése előtt. A véleményezése bocsátott dokumentumot az ősz folyamán ismerhetik meg az érdeklődők.
Művészet a természetért
Szeptember 5-6-7. hétvégéjén került megrendezésre a Green Visionary Artistry – A Tapestry of Environmental Expression pilisborosjenői rendezvénye. A program egy Európai Uniós kezdeményezés, amely európai városokat egyesít annak érdekében, hogy a művészeten keresztül foglalkozzanak a klímaváltozással és a környezetvédelemmel. A projekt számos különböző tevékenységet foglal magában, beleértve workshopokat, installációkat, előadásokat és kiállításokat. Célja, hogy növelje a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságot, a művészet erejét felhasználva elősegítse a párbeszédet és cselekvésre ösztönözzön.
A projekt keretében két év alatt nyolc országban zajlanak művészeti projektek, partnerenként egy-egy művészeti ágban: Portugáliában, Litvániában, Magyarországon, Spanyolországban, Szlovéniában, Görögországban, Olaszországban és Cipruson.
A programsorozat pilisborosjenői állomása szeptember első hétvégéjén zajlott, Jonathan Ouisse és Antonovits Bence vezetésével. Fókusza a fenntarthatóság és a vizuális művészetek. Az eseményre egy tizennégy fős nemzetközi delegáció érkezett falunkba a partnerországokból.
A program tervezésénél fontosnak tartottuk, hogy minél többet adhassunk a falunak, a falu közösségének. Míg az eddigi események fókuszpontjában a résztvevő delegáció, a pilisborosjenői alkalmon inkább a falu közössége állt.
A program keretében a nyár folyamán elkészült Jonathano Ouisse 12×8 méteres festménye a faluház oldalára. Ezt elevenítette meg szeptember 6-a estéjén Soltész Péter és Baranyi Péter fényfestéssel, a Rézeleje Fanfárosok és Obadu koncertje mellett. A délelőtt folyamán kicsik és nagyok közösen szőtték össze önarcképüket egy-egy veszélyeztetett állat- vagy növényfajjal, Csíkszentmihályi Réka vezetésével. A nemzetközi delegáció megnézte az éppen aznap zajló közösségi szüretet, és Marton Gergely vezetésével különböző helyi borokat kóstolt végig. Az este az angol nyelven zajló Science Café PLUS pódiumbeszélgetéssel indult, ahol dr. Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus, Jonathan Ouisse francia festőművész, Sall Fanni képzőművész, a Nyimi Öko Közösség tagja és Atsushi Kuwayama japán dokumentumfilmes boncolgatta azt a kérdést, hogy mi az alkotó szerepe, felelőssége, amikor környezeti témákhoz nyúl.
Vasárnap a delegáció helyi művészek műhelyeit látogatta sorra, a délutánt pedig a főváros látogatásával töltötte.
A program következő állomása novemberben a spanyolországi Murcia városa, ahol a zene kerül a középpontba.
Antonovits Bence
(Az írás a Pilisborosjenői Hírmondó 2025/5. számában jelent meg.)
