Infrastruktúra fejlesztések

Újabb mérföldkőhöz érkezett az Interreg HUSK/2302/1.2/060 #mountgreenfra pályázat. Elkészült a Mózer árok, a Lovardai árok és a hozzá kapcsolódó mederszakaszok rendezésének, valamint a Cigány patak “Trunk-híd” környéki mederstabilizációjának terve.

A Mózer árok falunk értékes ökológiai folyosója, egyúttal jelentős medertározási és csapadékvíz gazdálkodási potenciált rejt. Ezt a lehetőséget realizáljuk az elnyert Interreg és TOP Plusz pályázatok segítségével.

Az elkészült tervek egy része a pályázat keretében kivitelezésre kerül, melynek beszerzési folyamata lapzártakor indul. A pályázat keretében folytatódik a 2097 Csoport Egyesület által megkezdett hulladékmentesítési folyamat, és megtisztul az árok felső szakaszának jelentős része. Az alsó, jelenleg lefolyástalan mederszakasz bekötésre kerül a játszótérrel átellenes “Lovardai árokba”, mely egyfajta csillapító tározó esőkertként funkcionál majd a jövőben, jelentősen javítva a környék mikroklímáját és vízháztartását.

Hó, fagy és a környezet: mi történik, ha sóval szórjuk be falunkat?

Amikor télen leesik a hó vagy fagyok jönnek, szinte természetes reakciónk, hogy sót szórunk az utakra, járdákra, hogy elkerüljük a csúszást. Ugyanakkor a gyakorlat jóval nagyobb kárt okoz környezetünkben, mint azt elsőre gondolnánk.

Magyarországon a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály szerint 2008 óta közterületeken – az úttest kivételével – csak olyan anyag használható síkosságmentesítésre, ami nem veszélyezteti a fákat és bokrokat. E jogszabály értelmében tilos útszóró sót használni a járdákon.

A technikai nátrium-klorid, vagyis az útszóró só leginkább akkor hatékony, ha olcsó és gyorsan olvasztja a jeget. Ugyanakkor éppen ezek a tulajdonságok okozzák a problémát: a só könnyen átmosódik a talajba, ahol fizikailag és kémiailag rontja a talaj szerkezetét, korlátozza a víz- és tápanyagfelvételt, és végül a növények pusztulását okozhatja.

Nem csak a talajt érinti azonban: a só oldódva a csatornákon át a folyókba, tavakba és a talajvízbe kerül, ezzel növelve a vizek sótartalmát. Ez a vizek elsósodásához vezethet, ami káros a vízi élőlényekre – sok halfaj, béka és ízeltlábú nem képes magas sókoncentrációhoz alkalmazkodni.

Az élővilág mellett az állatok is szenvednek a só hatásaitól: a madarak és emlősök, amelyek a hóból próbálnak vizet inni, sótartalmú olvadékba keveredett vizet találnak, ami hosszabb távon kiszáradáshoz vezethet. Emellett a só korróziót okoz fémeken és építményeken, így a járművek, hidak és más infrastruktúrák élettartama is csökken.

Sokan nem is gondolják, de a tél végén bekövetkező sófelhalmozódás hatásai tavasszal és nyáron is érezhetők lesznek: elszikesítheti a talajt, csökkentheti a biodiverzitást, és hosszú távon is nehezen visszafordítható károkat okozhat.

A megoldás nem egyszerű, hiszen a síkosságmentesítésre való törekvés fontos a közlekedésbiztonság miatt. Síkosságmentesítésre kevésbé káros alternatívák lehetnek a magnézium- és káliumsók, az NPK műtrágya, a zeolit, a faforgács, a homok, a szögmentes hamu, illetve az idei évben a fővárosban számos helyen sikeresen tesztelt komposzt rosta alja azaz a komposzt rostálásából visszamaradt nagyobb szemcseméretű szerves anyag.

Tavaszi munkák a kertben

Metszés

A február végi, márciusi hetekben általában már tartósan fagymentes az idő, így megkezdhetők a metszési munkák. A dísz- és bogyós cserjék, sövények, valamint egyes gyümölcsfák visszavágása ilyenkor aktuális. A metszés alapvető jelentőségű, hiszen ezzel készítjük fel a növényeket az előttük álló szezonra, ezért érdemes időt szánni rá.

Lemosó permetezés

A kora tavaszi kertápolás egyik legfontosabb feladata a lemosó permetezés, amelyet mindig a metszés után kell elvégezni. Fák esetében a törzs felületének enyhe megtisztítása is ajánlott. A permetezés célja a növények ágairól és törzséről a kártevők és kórokozók gyérítése, így megelőzhetők a később komoly károkat okozó betegségek.

Faültetés, fakivágás

Bár az ideális faültetési időszak az ősz, a gondosan elvégzett tavaszi ültetés is sikeres lehet. Fontos, hogy a fagyok elmúltával, de még rügyfakadás előtt történjen meg. Az ültetett csemetéket alaposan be kell öntözni, fánként 2–3 vödör vízzel. Fontos, hogy a tavasszal ültetett fát a nyári szezon alatt se hagyjuk magára – aszályos időben heti 1 x 60 l vízzel öntözzük! A tél vége a fakivágások ideje is, amelyeket a fészkelő madarak védelme miatt csak szeptember 1. és március 1. között szabad elvégezni, így érdemes az év elején átgondolni, van-e kivágandó fa kertünkben. Fakivágást megkezdeni csak érvényes fakivágási engedély birtokában szabad, mely a hivatalban igényelhető!

Madárodúk kihelyezése

A madarak márciusban kezdik keresni a költőhelyeket, ezért az odúkat legkésőbb február végéig vagy március elejéig célszerű kihelyezni.

Palántanevelés és a veteményes előkészítése

A hidegre érzékeny zöldségfélék esetében a kora tavaszi időszak ideális a palántanevelés megkezdésére. Egy világos ablakpárkány vagy veranda is elegendő ahhoz, hogy előnevelt palántákkal korábban szüretelhessünk saját termést. A tavasz beköszöntével érdemes hozzálátni az ágyások rendbetételéhez, a korai vetésű növényeink magjai pedig már akár február végén földbe kerülhetnek.

A környezetbarát fatüzelés záloga – Szerezze be jövő évi tűzifáját időben!

A tűzifának csak a megfelelően száraz, 15–20% nedvességtartalmú fa tekinthető, ennél nedvesebb fa rosszul ég és hatékonytalan. Mivel a fa higroszkópos anyag, természetes szárítás mellett a fűtési szezonban 15% alá nem is nagyon csökkenhet a nedvességtartalma. A megfelelő száradáshoz legalább egy, de inkább két évre van szükség – ezért fontos már most gondoskodni a jövő évi tüzelőről! A fa akkor szárad jól, ha oldalról és alulról is jól szellőző helyen, már felhasogatva és a tűztér méretének megfelelő hosszúságra darabolva tároljuk, mivel elsősorban hosszanti irányban veszti el a nedvességet. A tárolót célszerű déli tájolású, napos, széljárta helyre építeni, lehetőleg árnyéktól mentesen. Fontos, hogy a tároló egy teljes szezon tűzifáját befogadja. Ha erre nincs elegendő hely, érdemes már eleve száraz fát vásárolni. A száraz fa jele a leváló kéreg és a repedezett bütü, de a legbiztosabb módszer a fanedvességmérő használata, amelyet frissen hasított felületen, a hasáb közepén kell alkalmazni.

Miért fontos a száraz tűzifa? A száraz fa fűtőértéke 14–16 MJ/ kg, míg a friss, akár 50% nedvességtartalmú fa ennek csak a fele vagy harmada, mivel égéskor vizet is el kell párologtatni. A nedves fa alacsonyabb égési hőmérsékletet eredményez, az égés tökéletlenné válik, nő a füst és a levegőbe jutó szálló por mennyisége. Ugyanannyi fával kevesebb hőt termelünk, ami a pénztárcának sem kedvez. A lerakódó salakanyagok miatt a tüzelőberendezés is gyorsabban károsodik, csökkentve annak élettartamát.

A fenntartható fatüzelésről további hasznos információt olvashat az interneten ingyenesen elérhető, WWF által készített Fatüzelés Füstmentesen – háztartási jó gyakorlatok c. kiadványában.

Összeállította Antonovits Bence