Hogyan alakítják át a regionális vízügyi fejlesztések, a helyi vízmegtartás és a lakossági vízgazdálkodás Pilisborosjenő jövőjét?
Bevezetés
A 2026-os nyár ismét megmutatja, milyen sérülékeny az ivóvízellátás a budapesti agglomerációban. Az időszakos vízkorlátozások sokakban felidézték az elmúlt évek hasonló helyzeteit, és újra előkerült a kérdés: elegendő lesz-e a víz a következő évtizedekben?
Pilisborosjenő helyzete azonban jóval összetettebb annál, mint amit egy-egy hír vagy közösségi médiában terjedő bejegyzés sugall. A háttérben egyszerre zajlik a DMRV regionális ivóvízrendszerének korszerűsítése, a település saját vízmegtartó programjának megvalósítása, valamint egy olyan szemléletváltás, amelyben a lakosság szerepe is egyre fontosabbá válik. Mindez a teljes agglomeráció folyamatos, gyors ütemű növekedésének árnyékában történik, melynek tempóját az infrastruktúra fejlesztése csak nehezen tudja lekövetni.
Ebben a háttérelemzésben bemutatjuk, hogyan működik a Pilisborosjenőt ellátó vízrendszer, milyen beruházások zajlanak a térségben, miért váltak kulcsfontosságúvá a csápos kutak, hol vannak a hálózat szűk keresztmetszetei, és mit tehet egy család saját vízbiztonságáért.
Fotó: DMRV
1. Hogyan jut el az ivóvíz Pilisborosjenőre?
Pilisborosjenő vízellátását a DMRV Zrt. Jobb Parti Regionális Vízellátó Rendszere biztosítja. A vezetékes hálózat a település döntő részén kiépült, azonban fontos tényszerű adat, hogy jelenleg nincs vezetékes ellátás a Kevélyhegyi út felső szakaszán és mellékutcáiban, a Téglagyári terület egy részén, valamint a Malomdűlő elnevezésű településrészen.
A DMRV Pilisborosjenőt is érintő fejlesztései a Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló, közel 16,9 milliárd forintos KEHOP-projekt részei, amely a Duna jobb és bal partján összesen húsz település ivóvízellátásának fejlesztését szolgálja: több helyen növeli a regionális gerincvezetékek átmérőjét, új tározómedencéket épít illetve bővíti a meglévő tározók kapacitását, valamint korszerűsíti azokat a fővezetékeket, amelyek a Szentendrei-szigetről szállítják a vizet az észak-budai agglomeráció települései felé. Ezek a fejlesztések azért fontosak, mert hiába áll rendelkezésre elegendő víz a kutaknál, ha azt a hálózat nem tudja kellő mennyiségben és megfelelő nyomással eljuttatni a fogyasztókhoz.
A vízbázisok és a parti szűrés
A víz döntő része a Duna-parti vízbázisokból (Tahi, Szentendre) származik, amely Magyarország egyik legfontosabb természetes ivóvízbázisa. Pilisborosjenő vízellátásában ezen kívül részt vesz a település területén található két karsztkút is. Ezek kapacitása önmagában nem elegendő a falu teljes ellátásához, ezért az ürömi regionális rendszerből is érkezik víz. Normál üzemeltetési viszonyok között a DMRV célja, hogy a pilisborosjenői kutakat maximálisan kihasználja, így csökkentve a regionális rendszerből átvett víz mennyiségét.
A parti szűrés lényege, hogy a Duna vize a kavicsos-homokos mederüledéken átszivárogva természetes módon megtisztul. Mire a víz eléri a kutakat, a földtani közeg kiváló minőségű nyersvizet biztosít. Ez hatalmas érték, de egyben sérülékeny rendszer is.
Fotó: DMRV
Amikor a budapesti vízmércén mért dunai vízállás tartósan 100 centiméter alá süllyed, a hagyományos csőkutak víztermelése nehezebbé válik, és a kitermelést biztonsági okokból csökkenteni kell a vízbázis védelmében.
Míg egy hagyományos csőkút egyetlen függőleges pontból termel, a csápos kútból több, vízszintesen a kavicsrétegbe nyúló szűrőcső („csáp”) indul ki. Ez sokkal nagyobb felületen gyűjti össze a vizet, így nagyobb mennyiséget termel ki, és kevésbé érzékeny a Duna alacsony vízállására. A DMRV 2026 júniusában egy új csápos kutat helyezett üzembe, és egy további kút kivitelezése zajlik a Szentendrei Regionális Déli vízbázison.
A helyi hálózat felépítése
A hálózat pontos megismerése kulcsfontosságú a lakosság számára. Pilisborosjenő jelentős szintkülönbségei miatt a vízmű folyamatosan gépészetileg szabályozza a nyomást (nyomáscsökkentőkkel és nyomásfokozókkal). A víz az alábbi útvonalon és műtárgyakon keresztül jut el a fogyasztókhoz:
- III. telep (Fő utca, Üröm felől): A víz jelenleg Üröm irányából a Fő utca mentén érkezik a településre. Itt található az 1. karsztkút, melynek vizét az Ürömről átvett vízzel együtt átemelő szivattyúk továbbítják a Patak utcai medencékhez.
- 2. karsztkút (Búza utca): A Fő utcai nyomóvezetékbe menet közben csatlakozik be a Búza utcai 2. karsztkút kitermelt vize.
- Alapzóna – Patak utcai medencék (Víztározó köz, V. telep): Ez a terület ellennyomó medencéje. A projekt keretében itt épült meg az új, 200 m³-es tisztavíz-tározó, miközben a két régi, felújított 50-50 m³-es ikermedence is üzemben maradt.
- Felső zóna – Ezüsthegyi medencék (Alma köz): A Patak utcai telepről átemeléssel töltik az Ezüsthegyi medencéket. Itt egy új, 100 m³-es tároló létesült, és a két régi 50 m³-es ikermedence is felújításra került. (Az átemelő gépház átalakítása a projekt része, ez még nem indult meg).
- Felső zónás ellátás: Az Ezüsthegyi medencék látják el a felső zónát, amely kiterjedésben nagyobb, mint az alapzóna. A település nyugati felén lévő felső utcák és a Lazaret is a felső zónáról kapnak betáplálást nyomáscsökkentő szelepen keresztül, hogy a szintkülönbségből adódó túlnyomás ne tegye tönkre a csöveket.
- Kevélyhegyi út: Az utca ivóvízzel ellátott részének ellátásáért egy felújított, kisebb nyomásfokozó egység felel, amely a magasságkülönbség miatti nyomásesést kompenzálja.
- 10-es főút menti terület (Bécsi út, Tücsök utca, Kövesbérci utca és környéke): Ez a településrész egy teljesen különálló rendszerről kapja a
betáplálást, szintén Üröm irányából. - A Pilisborosjenőt közvetlenül érintő beruházás része az új expressz főnyomóvezeték, amely a Lazareten lép be a faluba és az Alma közben található műtárgyba fut be. A vezeték pilisborosjenői szakasza és a megtápláló gépház teljesen készen van. A vezeték kiindulópontja az ürömi regionális vízműtelep. Az expressz vezeték teljes üzembe helyezését jelenleg az érintett ürömi ingatlanokon bejegyzendő szolgalmi jog megállapítása gátolja. Mivel ez jogi eljárás kérdése, a rendezés pontos ideje jelenleg nem becsülhető meg.
A most zajló fejlesztések nem azt jelentik, hogy korlátlan mennyiségű ivóvíz áll majd rendelkezésre, és nem jelentenek felhatalmazást a pazarolásra.
Azt viszont igen, hogy a rendszer nagyobb biztonsággal képes kezelni a nyári csúcsfogyasztásokat, egy-egy meghibásodást vagy a tartós hőséget.
A jövő vízbiztonsága továbbra is négy egymást feltételező pilléren nyugszik:
- korszerű vízbázis (csápos kutak),
- megfelelő kapacitású és jó állapotú hálózat,
- a lakosságszám növekedésének korlátozása,
- tudatos lakossági vízhasználat.
Ha ezek közül bármelyik hiányzik, a másik három önmagában nem lesz elegendő!
2. Hová tűnik a megtermelt ivóvíz? 
Nyáron a vízhiányt nem csupán a vízbázis szűkössége okozza, hanem az is, hogy a kezelt ivóvíz egy része soha nem jut el a csapokig. Ez a veszteség többnyire a föld alatti szivárgásokból és elöregedett csövekből adódik.
A DMRV adatai szerint a hálózatba betáplált ivóvíz mintegy 21%-a elszivárog. Ez komoly anyagi és energiakiesés, hiszen a kitermelés és szivattyúzás villamosenergia-költségei rendkívül kitettek a piaci energiaáraknak.
Sok esetben nagyságrendekkel gazdaságosabb és fenntarthatóbb a meglévő hálózati veszteségek mérséklése, mint új kutakat létesíteni vagy új vízbázisokat keresni. Minden egyes megmentett és elszivárgástól megóvott liter ivóvíz közvetlenül a lakosság biztonságos ellátását szolgálja.
A fizikai szivárgáson túl létezik a „nem számlázott víz” kategóriája is. Ide tartozik a csőtörésekkor elfolyó víz, a vezetékek kötelező tisztítóöblítése, a tűzcsappróbák és tűzoltóvíz, a nem mérősített közkutakon (kék nyomós kutak) vételezett víz, valamint a méréstechnikai eltérések.
Pilisborosjenő hálózati adatai és állapotjellemzői
Az Integrált Települési Vízgazdálkodási Terv (ITVT) adatai pontos képet adnak a helyi infrastruktúra állapotáról:
- Lakossági csatlakozások száma: 2015-ben 1404 felhasználó, 2026-ban már 1655 felhasználó.
- Csőhálózat anyagösszetétele: 75%-a elavult, kora és anyaga miatt cserére szoruló azbesztcement vagy KM-PVC; mindössze 25%-a korszerű KPE cső.
A hálózat elöregedettségét jól mutatják az elmúlt évek csőtörési és bekötés javítási statisztikái:
2018: 52 db
2019: 56 db
2020: 84 db
2021: 51 db
2022: 54 db
2022: 62 db
2023: 53 db
2024: 67 db
Hazai elemzések szerint a jelenlegi felújítási tempó mellett a teljes hálózat megújulása elméletileg évszázadokat venne igénybe. Ezért a legkritikusabb szakaszok cseréje zajlik. Az önkormányzat és a DMRV törekszik az összehangolt munkára: amikor az önkormányzat útfelújítást végez, a szolgáltató – ahol műszakilag lehetséges – ezzel egy időben elvégzi a régi vízvezetékek cseréjét is, elkerülve a többszöri útfelbontást.
A 2026 tavaszán megalakult új kormány a víziközmű-ágazatban több változást is meghirdetett. A bejelentett célok között szerepel a hálózati veszteségek csökkentése, a rekonstrukciók felgyorsítása, valamint a helyi szereplők nagyobb bevonása a fejlesztések előkészítésébe. Hogy ezek a tervek milyen ütemben valósulnak meg, azt a következő évek beruházásai mutatják majd meg.
3. Miért éppen hajnalban jelentkezik a probléma?
A nyári nyomáseséseket nem a vízkészlet teljes kimerülése, hanem a rövid idő alatt jelentkező hirtelen csúcsfogyasztás okozza. A hálózat a közlekedéshez hasonlít: a dugó sem az autók napi száma, hanem az egyszerre útra kelők tömege miatt alakul ki.
A hajnali öntözési csúcs gépészeti léptéke
Nyáron az automata öntözőrendszerek többségét hajnali 4:00 és 5:30 közé programozzák a kisebb párolgási veszteség miatt. Így nincs ideje a medencéknek visszatöltődniük a lakosság reggeli készülődéssel járó vízfogyasztásával (zuhanyzás, mosás, reggeli készítés). Egyetlen nagyobb automata öntözőrendszer egyetlen óra alatt több ezer liter ivóvizet is elhasználhat. Ez magyarázza, hogy miért képes a hálózat terhelése rendkívül rövid idő alatt megsokszorozódni, amikor több száz rendszer egyszerre kapcsol be.
Dr. Zlinszky Péter (Solymár polgármestere) és Nerpel Balázs (DMRV üzemmérnökség-vezető) szakmai beszélgetéséből kiderült: a legmelegebb nyári napokon egy teljesen feltöltött tározómedence vízszintje akár másfél óra alatt a negyedére csökkenhet.
Ha az automata rendszereket éjjel 1:00 és 4:00 óra közé programozzuk, a fogyasztási csúcs elsimul. Ekkor a lakossági használat minimális, a tározók
folyamatosan utántöltődnek, és a hálózat nem veszít a nyomásból a reggeli órákban.
Nerpel Balázs tájékoztatása szerint Pilisborosjenő vízhasználati szokásai nem térnek el a környező településekétől. A feszült üzemi helyzetekben a közösségi szolidaritás a legfőbb segítség. Rendkívüli terhelésnél a túlzott egyéni vízhasználat közvetlen hiányt okoz a szomszédoknál: ha egy utcában mindenki egyszerre öntöz vagy tölti a medencéjét, előfordulhat, hogy két utcával odébb a lakók már a WC-t sem tudják lehúzni!
A kritikus helyzetekben a kisközösségi együttműködés jelent megoldást:
- Páros napokon a páros házszámú, páratlan napokon a páratlan házszámú ingatlanok locsoljanak (ezzel felezhető a csúcsigény).
- A szomszédok beszéljenek össze, hogy ne egyszerre töltsék fel a kerti medencéket.
- Solymár példája mutatja, hogy a fegyelmezett lakossági magatartás éles helyzetben is képes megelőzni a rendszer összeomlását.
| Jogszabályi háttér: Vízhiány esetén a vízkorlátozást a polgármester rendeli el a jóváhagyott tervnek és a szolgáltató által megállapított fogyasztási rendnek megfelelően, míg a végrehajtás ellenőrzése a jegyző feladata. A víziközmű-szolgáltató szakmai és műszaki szereplője a folyamatnak, de a lakossági korlátozás elrendelése nem nála, hanem az önkormányzati oldalon jelenik meg. Forrás: 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 83§,1995. évi LVII. törvény 15. §, 2017. évi CXXV. törvény, 2011. évi CCIX. törvény. |
Miért nem elég egyszerűen nagyobb csöveket fektetni?
A vezeték átmérőjének növelése önmagában nem megoldás: a nagyobb csőben lassabban áramlik a víz, ami nyomáseséshez vezethet, így a víz el sem érne a magastárolókba. A csőátmérő növelése mellett a vízátemelő szivattyúk kapacitását is növelni kellene. Minthogy a szivattyúk is valahonnan elszívják a vizet, a háttéroldal kitermelési kapacitását (a kutakat) is növelni kellene – ez túlszívhatná a meglévő vízbázisokat, és aránytalanul drága lenne csupán néhány nyári csúcsóra kiszolgálására.
4. Nem elvezetni, hanem megtartani – Pilisborosjenő új vízgazdálkodási szemlélete
2026. június 10-én lakossági fórumon mutatta be Pilisborosjenő Önkormányzata a település vízmegtartó és csapadékvíz-gazdálkodási fejlesztéseit. A klímaváltozás korában a csapadék gyors elvezetése helyett a cél a víz helyben tartása, lefolyásának lassítása és a talajba szivárogtatása.
Fotó: DMRV
A tervezés az első lépés
A TOP Plusz program támogatásával elkészült Pilisborosjenő Integrált Települési Vízgazdálkodási Terve (ITVT), amely elsőként foglalja egységes rendszerbe a csapadékvíz-elvezetés, a vízvisszatartás, a közműhálózatok és a jövőbeni fejlesztések kérdéseit. A terv a település hosszú távú vízgazdálkodási „forgatókönyve”: azt határozza meg, hogy a csapadékvizet hogyan érdemes elvezetni, visszatartani és hasznosítani, valamint hogyan illeszkedjenek ehhez a jövőbeli közmű- és útfejlesztések. A dokumentum nemcsak a jelenlegi problémák kezelését szolgálja, hanem azt is meghatározza, hogy a következő évek beruházásai milyen elvek szerint valósuljanak meg.
Centiméteres pontosságú digitális településmodell
A tervezést jelentősen segítette az Szlovák-Magyar INTERREG pályázati kiírásban #mountgreenfra nevén megnyert projekt keretében elvégzett LiDAR-felmérés.
A lézeres távérzékelési technológia segítségével a szakemberek néhány centiméteres pontosságú digitális domborzatmodellt készítettek Pilisborosjenőről. Ez lehetővé teszi annak modellezését, hogy egy nagyobb csapadékesemény során merre folyik a víz, hol alakulhatnak ki villámárvizek, és mely területeken lehet hatékonyan visszatartani a csapadékot. A településről egy rendkívül részletes háromdimenziós térkép készült, amelyen a szakemberek szinte cseppenként végig tudják követni egy nagyobb eső útját.
A felmérés nemcsak a vízgazdálkodási tervezést segíti, hanem a későbbi út-, közmű- és környezetvédelmi fejlesztések számára is értékes adatot szolgáltat.
A pilisborosjenői Cigány-patak tanulsága
A #mountgreenfra projekt részeként geofizikai vizsgálatok készültek a Cigány-patak vízgyűjtő területén. A mérések célja az volt, hogy feltárják, milyen állapotban van a forrást tápláló felszín alatti vízrendszer, újrefoglalható – azaz felszínre hozható-e az egykori forrás.
Az eredmények azt mutatják, hogy az egykori forrás feltételezett helyén a jelenlegi vízszint -6,5 méter alatt van.
Országosan megfigyelhető a talajvízszint süllyedése és a vízhiányos talajréteg méretének növekedése. A probléma oka összetett, de nagyban hozzájárul a csapadékeloszlás szélsőségessé válása, valamint a burkolt – így a beszivárgást ellehetetlenítő – felületek növekedése. csapadék gyorsabban lefut a településről, miközben egyre kevesebb jut vissza a talajba.
Éppen ezért a szakemberek szerint a jövő egyik legfontosabb feladata nem új vízelvezető árkok építése, hanem a csapadék helyben tartása és a beszivárgás elősegítése. Minden olyan beavatkozás – legyen szó természetközeli mederrendezésről, vízvisszatartó műtárgyakról vagy lakossági esővízgyűjtésről –, amely növeli a talajba jutó víz mennyiségét, hosszabb távon hozzájárulhat a helyi vízháztartás javításához.
Természetesebb árkok, több visszatartott víz
Ennek a szemléletnek megfelelően történik a Mózer-árok és a Lovarda-árok rendezése is.
Játszótér helyén régen még strand volt
A cél nem egy újabb beton vízelvezető rendszer kialakítása, hanem olyan természetközeli medrek létrehozása, amelyek lassítják a víz lefolyását, mérséklik az eróziót,
és több időt biztosítanak a csapadék talajba szivárgására.
A tervek között szerepelnek lefolyáslassító fenékküszöbök, természetes anyagokból készült partvédelmi megoldások, valamint olyan kisebb vízvisszatartó szakaszok kialakítása, amelyek egy-egy csapadékos időszak után hosszabb ideig nedvesen tartják környezetüket.
A cél tehát nem az, hogy az árkokban állandó vízfelület alakuljon ki, hanem hogy egy nagyobb eső után a víz ne néhány perc alatt hagyja el a települést. Ha a lefolyás lelassul, több víz tud beszivárogni a talajba, ami kedvez a növényzetnek és mérsékli az aszály hatásait.
Az övárok szerepe
A település másik jelentős beruházása az övárok-rendszer fejlesztése, amelynek célja a hegyoldalakról érkező nagy mennyiségű csapadékvíz biztonságos kezelése.
A projekt ugyan a közbeszerzési eljárás miatt elhúzódik, az önkormányzat azonban továbbra is kiemelt fejlesztésként kezeli, hiszen egyszerre szolgálja a villámárvizek elleni védekezést és a víz helyben tartását.
5. A vízbiztonság a település fejlődésének is határt szab
Egy település növekedésének nemcsak az ingatlanpiaci kereslet, hanem az infrastruktúra teherbíró képessége is gátat szab. Egy új lakóterület több lakót, nagyobb vízfogyasztást és magasabb szennyvízterhelést jelent.
A DMRV szakmai álláspontja szerint a hiányos alapinfrastruktúra korlátozza a fejlesztési lehetőségeket. Új fogyasztók csak akkor csatlakozhatnak, ha a rendszer hosszú távon is biztonságosan el tudja látni őket. Véges erőforrásokból nem lehet végtelen növekedés. Egy település értékét nem az új építések száma határozza meg, hanem az, hogy milyen élhető környezetet tud biztosítani az ott élők számára. A vízkészlet és a hálózati kapacitás korlátozott erőforrás: a felelős településfejlesztési döntéseknek ezért
szigorúan figyelembe kell venniük ezeket a természeti és műszaki határokat.
A közműszolgáltató a Településterv készítése során (a partnerségi egyeztetésben) jelzi a kapacitáskorlátokat. A vízszolgáltatást a már belterületbe vont telkek várható fogyasztására méretezik.
Pilisborosjenő Önkormányzata 2019 óta egyértelmű elvi döntést hozott: nem vonnak újabb területeket belterületbe. A cél a falu léptékének, falusias karakterének és zöldkörnyezetének megőrzése.
Az új építési törvény alapján készülő Településterv célja a beépítési sűrűség (intenzitás) szabályozása. Korábban előfordult, hogy egy-egy telken a túlzott számú lakóegység (több ikerház vagy társasházi lakás) túlterhelte a környező hálózatot. Az új szabályozás biztosítja, hogy a fejlesztések illeszkedjenek a falu teherbíró képességéhez.
6. Lakossági megoldások a vízbiztonságért
A hálózati terhelés csökkentéséhez a háztartások tudatos vízhasználata is elengedhetetlen.
Esővízgyűjtési opciók (árkalkuláció internetes adatgyűjtés alapján)
| Tudta? Egy 10 milliméteres nyári zápor egy 100 m²-es háztetőre közel 1000 liter csapadékvizet juttat, ami egy család több napi WC-öblítésére elegendő lenne. |
- IBC-tartályos rendszer (Kisebb kertekhez):
- 1000 literes használt, tisztított tartály szerelvényekkel: 35 000 – 50 000 Ft.
- Kerti szivattyú: 40 000 – 70 000 Ft.
- 2-3 összekapcsolt tartályos teljes rendszer: 150 000 – 220 000 Ft.
- Gépészeti tanulság: A tartályokat kötelező árnyékolni, mert a napsütés hatására beinduló algásodás nemcsak a vízminőséget rontja, hanem a kerti szivattyút és a szórófejeket is eltömíti, tönkreteszi.
- Föld alatti ciszterna (5000 literes – 10-14 napos tartalék):
- Tartály ára: 350 000 – 450 000 Ft.
- Szivattyú: 80 000 – 120 000 Ft.
- Előszűrő: 30 000 – 50 000 Ft.
- Földmunka, telepítés, szállítás: 200 000 – 300 000 Ft.
- Teljes beruházási költség: kb. 750 000 – 900 000 Ft.
- Régi emésztőgödrök újrahasznosítása: A csatornázás után megmaradt beton emésztők alapos tisztítás, vízzárósági ellenőrzés és felújítás után 10–16 m³ csapadékvíz tárolására alkalmasak.
Szürkevíz-hasznosítás az otthonokban
A szürkevíz a kézmosásból, zuhanyzásból és mosásból származó, ürülékmentes használt víz, amely kiválóan alkalmas WC-öblítésre, takarításra és kertöntözésre.
- Szabályok: A szürkevíz legfeljebb 24 óráig tárolható a baktériumok elszaporodása miatt. Öntözéshez biológiailag lebomló tisztítószereket kell használni.
- Megvalósítás meglévő háznál (Bontás nélkül):
- Kombinált WC-kézmosó (a kézmosó vízzel telik a tartály).
- Mosdó alatti gyűjtőtartály kis szivattyúval a WC-hez.
- Mosógép ürítőcsövének átirányítása kerti gyűjtőbe.
- Gépészeti átalakítással: Pincében elvágott lefolyócsövek központi tisztítóba vezetése, vagy külső fali kivezetés ülepítőbe.
Kertkultúra-váltás
SZEMLÉLETVÁLTÁS A KERTEKBEN – Nem lemondás, hanem alkalmazkodás:
A víztakarékosság és a klímatudatos kertészkedés nem azt jelenti, hogy le kell mondanunk a gyönyörű kertekről. A cél a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodás: a nagy vízigényű angol pázsitok helyett a jövő kertje a szárazságtűrő növényfajokra, a talaj takarására (mulcsozás) és a magasabbra hagyott gyep árnyékoló hatására épül.
7. Összegzés – A víz közös érték
Pilisborosjenő vízbiztonságát négy pillér együttesen garantálja:
- Korszerű vízbázisok (csápos kutak).
- Megfelelő kapacitású és jó állapotú hálózat.
- Felelős, a kapacitásokhoz igazodó településfejlesztés.
- Tudatos lakossági vízhasználat és vízmegtartás.
A víz nem magától értetődő, korlátlan erőforrás – megőrzése és hatékony használata mindannyiunk közös felelőssége!
Köszönjük Nerpel Balázsnak (DMRV Zrt.) a cikk megírásához nyújtott szakmai segítséget!
Felhasznált források és háttéranyagok
- DMRV Zrt. kapacitásbővítő fejlesztések (KEHOP-2.1.11-21-2022-00005 projektismertető). A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló 16,9 milliárd Ft-os projekt hivatalos anyagai.
- Dr. Zlinszky Péter – Nerpel Balázs (2026. július 11.): Szakmai online stúdióbeszélgetés az északi agglomeráció vízellátásáról és öntözési szokásairól.
- Pilisborosjenő Község Önkormányzata (2026. június 10.): Lakossági fórum a Mózer-árok rendezése és a vízmegtartás kapcsán.
- Víz Koalíció (2025): Zsákutca vagy kiút? Biztonságban van a víziközmű-szolgáltatás? (Civil Kollégium Alapítvány).
- Pilisborosjenő Község Integrált Települési Vízgazdálkodási Terve (ITVT) (2023): Trenecon Kft., FŐMTERV.
