A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima), vagy ahogy a legtöbben ismerik, az ecetfa a védett területekre és a kertekre is az egyik legnagyobb veszélyt jelentő özönnövény. A Pilisi bioszféra-rezervátumban visszaszorítására egy uniós pályázat segítségével fogott össze a a Pilisborosjenői Önkormányzat és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a helyi önkormányzatokkal.

Biológiai inváziók

A természetes ökoszisztéma számára napjainkban a legsúlyosabb veszélyt a biológiai inváziók jelentik. A globalizáció és a klímaváltozás együttes hatásaként a növény- és állatfajok át tudnak lépni olyan földrajzi határokat és távolságokat, amelyekre természetes úton nem lennének képesek. Sikeres terjedésüket elősegíti, hogy a károkozóik általában nem jönnek velük együtt. Közülük a legagresszívebbek inváziós fajjá válnak. Az egyik legveszélyesebb a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima), vagy más néven ecetfa. Nem véletlen, hogy 2019-ben felkerült az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékére, melyek visszaszorítása jogszabályi kötelezettség.

A bálványfa (ecetfa)

Kelet-Ázsiában, a Jangce alsó folyása mentén, illetve Koreában őshonos. Hazánkban főként sík- és dombvidékeken elterjedt, de középhegységeinkben is egyre gyakoribb. Jól tűri a szárazságot és a sovány talajt, kedveli a homokot, tartósan nedves élőhelyen azonban nem marad meg. Városi környezetben a kevésbé árnyékolt, meleg területeket részesíti előnyben, könnyen utat tör magának az úttestek, járdák, épületek falának repedésein keresztül is. A talajfelszín bolygatása kifejezetten kedvez a terjedésének.

Levélkéinek mindkét oldalát mikroszkopikus méretű mirigyszőrök fedik, amelyek kellemetlen szagú illóolajat termelnek – ha másról nem, kellemetlen büdös szagáról jól felismerhető.

A bálványfa hatása

Rendkívül agresszívan terjed. Már viszonylag fiatalon bőséges, repítőkészülékkel ellátott lependék termést hoz. Termései hosszában csavarodottak, lehulláskor egy propellerhez hasonlóan vízszintesen forognak, így oldalirányban is képesek nagy távolságra eljutni. Emellett kiválóan sarjad a távolra futó gyökereiről.

Megtelepedve úgynevezett allelopatikus anyagokat termel, amelyek gátolják egyéb növények csírázását, emellett árnyékolásával és a talaj nitrogénszintjének növelésével átalakítja az általa elfoglalt területek növényközösségét és gyorsan egyeduralkodóvá válik. Visszaszorítása – kiváló sarjadzóképessége miatt – mechanikai módszerek alkalmazásával szinte lehetetlen. 

Mit tehetünk, ha fiatal bálványfa bukkan fel a kertünkben? Amennyiben még lehetséges, legjobb gyökerestül kiemelni a bálványfát, különben csak a szaporodását segítjük elő. Ha már nagyobb méretű, és ez nem lehetséges, akkor legjobb, ha olyan szakembert hívunk, aki el tudja végezni a vegyszeres kezelést.

Számtalan fiatal bálványfával találkozhatunk településünkön

Jellemzője, hogy először a lakott településeken – különösen az elhanyagolt településrészeken –, továbbá az utak, vasutak mentén szaporodik el. A termőre forduló egyedek innen fertőzik tovább a kerteket, temetőket, parkokat és a védett természeti területeket is.

Bálványfa csere program a pilisi településeken

Tavaly európai uniós pályázati támogatást nyertünk el a Pilisi bioszféra-rezervátum fejlesztésére, aminek része a bálványfa visszaszorítása is. Első lépés volt, hogy 21 település belterületén felmértük az összes bálványfát. Ezután nyolc települést választottunk ki, ahol a nagy fák egy részét eltávolítjuk. A fák kivágása előtt a nyár folyamán vegyszert kell injektálni a törzsükbe, ami a gyökerekbe szívódva megakadályozza a sarjak képződését. Ezután ősszel kerülhet sor a fák kivágására, ami sok esetben – a házak, kerítések, távvezetékek védelme érdekében – alpin technikával, vagy kosaras autóról történik. A kitermelt faanyagot a település szociális tűzifaként hasznosíthatja. A kivágott fák helyére az önkormányzattal közösen kiválasztott, méretes, őshonos fafajt ültetünk.

A Víztározó köz tetején lévő bálványfákat fogjuk Pilisborosjenőn eltávolítani

A települések kiválasztásánál azokat részesítettük előnyben, amelyek vállalták, hogy a pályázati támogatáson felül további fák kicserélésére biztosítanak forrást. Így esett a választásunk többek között Pilisborosjenőre. A faegyedek kijelölésénél szempont volt, hogy első körben a közterületen álló és már termőre fordult, magszóró egyedeket távolítsuk el. Ezeket első lépésben injektálni kell, ami szeptember folyamán történt meg. Ezt követően meg kell várni, amíg a vegyszer eljut a gyökerekbe és megakadályozza a sarjképződést. A fák kivágására és csemeték ültetésére október végén, november elején kerülhet sor. Bár sok esetben az eltávolításra kerülő ecetfák kifejezetten esztétikusak, reméljük, hogy a helyükre ültetett őshonos juharok, hársak, kőrisek, fűzek vagy gyümölcsfák is betöltik ezt a díszítő szerepet.

A bálványfa csere program a ”Bioszféra-rezervátumok közösség- és természetalapú fejlesztése a magyar-szlovák határ mentén a biológiai sokféleség közös védelme és gazdagítása érdekében – HUSK Bioszféra-rezervátumok” című, HUSK/2302/1.2/067 azonosító számú projekt részeként valósul meg. 

Kézdy Pál

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

(Az írás a Pilisborosjenői Hírmondó 2025/5. számában jelent meg.)