Kiss Andi idén is megszervezte a már hagyománnyá váló halloweeni falusétát, amely minden eddiginél nagyobb sikert aratott. Reméli, hogy hasonló hangulatú lesz az idei adventi ablakdíszítés is. Emellett – önkéntes alapon, főállás és két gyermek mellett – ő menedzseli a humán fejlesztési projekteket is.
A kezdeményezés lelkes szervezője elmondta, hogy bár ez még csak a második év volt, amikor egyedül vitte a programot, a részvétel minden várakozást felülmúlt: „Tavaly negyven ház csatlakozott, idén pedig már ötvenhét. Még éjfél után is jöttek üzenetek, hogy ők is szeretnének részt venni.”
A közösségi oldalra feltöltött köszönő poszt is sokat elárul arról, mennyi szeretet és energia mozgatta meg a falut: „Ez az este ismét bebizonyította, milyen összetartó, kedves és kreatív közösség vagyunk. Figyeljünk egymásra, és a pozitív dolgokra emlékezzünk!” – írta a szervező, aki szerint a rendezvény legnagyobb értéke éppen ez a közös élmény.
A hangulat valóban különleges volt: az utcákon jelmezes gyerekek vonultak, időnként tömegesen, komplett családok, a házak fényekkel és díszekkel teltek meg, és még azok is részt vettek fogadó házként, akiknek nincs érintett gyerekük – ők is szívesen beöltöztek, fogadták a kis látogatókat, sőt, volt, ahol szárazjeget és füstöt is bevetettek a teljes hatás érdekében. „Zseniális volt látni, hogy nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is élvezik. Ez a lényege: adni valamit másoknak, önzetlenül” – mondta.
A szervezés az idén gördülékenyebben ment, hiszen már kialakult egy aktív, zárt közösség a közösségi médiában, amelyben a lelkes lakók osztják meg ötleteiket és vállalásaikat.
A beszélgetés során szó esett a falu más közösségi kezdeményezéseiről is, például az adventi ablakdíszítésről, amely a járványidőszakban indult. Ez a program két éve kissé elfáradt, tavaly Andi átvette a szervezését ennek is, és hisz benne, hogy új lendületet kaphat a hangulatos rendezvény. Andi szívesen fogadna ebben és a szervezésben is segítséget. (A részletekért keressék fel a ‘PBJ Adventi fények és csodák’ Facebook csoportot!)
Az interjúból az is kiderült, hogy a halloweeni séta mögött nemcsak lelkesedés, hanem komoly közösségépítő szándék is áll, ugyanis Andi más komoly feladatot is visz önkéntesként. A szervező a falu humán fejlesztési projektjének vezetője, amely célul tűzte ki, hogy „testi-lelki egészséget, mozgást, tanulást és közösségi élményt” hozzon a lakosok életébe. Bár a munkáért csupán jelképes juttatás jár, mégis szívvel-lélekkel végzi a feladatot, amelyet Réfi Veronikától vett át az ősszel, aki családi okok miatt adta át: „Azt mondták, ha nem vállalom, nem lesz, és nem akartam, hogy ez a sok jó dolog eltűnjön. Szeretem, ha a munkámnak van értelme – ez az, amiért megéri.” A projekt addig fut, ameddig fedezni tudja a pályázaton elnyert összeg. Jövőre már Andi találhat ki programokat a falu számára, és ez igazán motiválja.
A fiatal, kétgyermekes édesanya 2022-ben költözött családjával a faluba, és gyorsan beleszerettek az itteni életbe. Mint mesélte, gyerekkori barátnője csalogatta őket ide, és azóta sem bánták meg a döntést: „Először messzinek tűnt a várostól, de amikor megláttuk a panorámát, és megismertük az utca közösségét, tudtuk, hogy ez lesz az otthonunk.” A család az egyik utolsó utcában él, ahol nincs átmenő forgalom, így a gyerekek biztonságban játszhatnak, bandázhatnak a környéken a szomszéd gyerekekkel. „Olyan idilli, már-már giccsesen szép, ahogy a gyerekek bicikliznek, labdáznak, átjárnak egymáshoz. Ennél jobbat nem is kívánhatnék nekik.”
A pandémia előtt a környéken rendszeresen tartottak utcabálokat, közös bográcsozásokat, amelyek sajnos a Covid után elmaradtak. A szervező azonban bízik benne, hogy ezek a hagyományok idővel újraélednek. „Régen az egész utca együtt ünnepelt. Jó lenne visszahozni ezt a hangulatot – valaki mindig szervez valamit, csak most kisebb körben.”
A közösségi munka nemcsak programokat, hanem kapcsolatokat is épít. „Ezek által egyre több embert ismerek meg, egyre kevésbé érzem magam idegennek a faluban. Csak jó emberekkel találkozom – akár a faluházban, akár az önkormányzatnál, mindenki segítőkész és kedves.”
A beszélgetés végén egy erős gondolatot adott át Andi: „Mindig lesz, aki hangosabb a negatív dolgokkal, de az nem jelenti, hogy ők vannak többen. Nekem a gyerekek megtanították, hogy arra figyeljek, ami jó, és ez a falu tele van jó emberekkel. Ezért érdemes csinálni.”
Frivaldszky Bernadett
