A Magyar Önkormányzatok Szövetsége gödöllői konferenciája 2026. március 20-án nemcsak egy szakmai találkozó volt, hanem egy egyértelmű felhívás is: gondoljuk újra, mit jelent ma az önkormányzatiság Magyarországon.

A rendezvényen mintegy 100 település polgármestere, több mint 3 millió ember képviseletében állt ki amellett, hogy az önkormányzati rendszer megerősítésre szorul. A résztvevők kiáltványt fogadtak el – melyen Tömöri Balázs ugyan személyesen nem tudott részt venni, de csatlakozott a kiáltványhoz – és propagálták a „Helyben dől el” című kérdőívet, amelynek célja, hogy a lakosság tapasztalataira építve adjon visszajelzést az önkormányzati rendszer működéséről. A kiáltvány és a kapcsolódó kezdeményezés Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter által indított folyamathoz is illeszkedik, aki 2026 év elejétől vármegyei polgármesterekkel kezdett egyeztetés-sorozatra hasonló témában, az önkormányzatiság megújítása kapcsán. A résztvevő polgármesterek bátorítanak minden helyi lakost, hogy legalább gondolkodjanak el a kezdeményezésről, vagyis végső soron arról, hogy mik azok az ügyek, kérdések, amiknek valóban helyben kellene eldőlni, helyben kellene megoldani.

📋 A „Helyben dől el” kérdőív szerepe

A konferencia szervezői arra kérik a lakosokat, hogy töltsék ki a kérdőívet március 31-ig, és osszák meg:

  • mennyire könnyű ma az ügyintézés
  • mennyire érzik hatékonynak a helyi önkormányzatot
  • változott-e a szolgáltatások színvonala
  • fontosnak tartják-e, hogy a döntések helyben szülessenek

👉 A cél valós tapasztalatok összegyűjtése, amelyek alapot adhatnak egy jövőbeli átalakításhoz, javaslatcsomaghoz, melyet tárgyalási alapként akarnak a következő kormány elé tárni.

🧭 Mi változott az elmúlt évtizedekben?

Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, érdemes áttekinteni, mi történt az elmúlt időszakban.

A változások három nagy területre bonthatók (nem minden érinti Pilisborosjenőt):

💰 1. Bevételi rendszer átalakulása

Az önkormányzatok pénzügyi mozgástere jelentősen szűkült.

Fontosabb lépések:

  • az SZJA helyben maradó részének megszüntetése
  • a gépjárműadó teljes központosítása
  • a helyi iparűzési adó ideiglenes csökkentése (COVID)
  • szolidaritási hozzájárulás bevezetése és növelése
  • HIPA-növekmény elvonása (Versenyképes Járások Program)
  • Állami normatívák reálértékének csökkenése

👉 Ez együtt azt jelenti, hogy:

  • kevesebb bevétel marad helyben
  • és kevesebb lehetőség van annak alakítására

🏛️ 2. Lakossági ügyintézés, egészségügy és oktatás

Okmányok és személyes ügyintézés

Régen: önkormányzati okmányiroda

Ma: kormányablak / járási hivatal

👉 Ide kerültek:

  • személyi igazolvány
  • lakcímkártya
  • útlevél
  • jogosítvány
  • gépjármű ügyintézés (átírás, forgalmi)

📌 Mit jelent ez a gyakorlatban?

  • nem a helyi önkormányzat intézi → állami ügyintézés
  • kisebb településeken sokszor utazni kell másik városba

👶 Gyámügy és gyermekvédelem

Régen: jegyző / önkormányzat

Ma: járási hivatal gyámhivatala

👉 Ide tartozik:

  • gyermek elhelyezés
  • gyámság, gondnokság
  • kapcsolattartási ügyek
  • örökbefogadási eljárások egy része

📌 Következmény:

  • kevésbé „helyi ismeretű” döntéshozatal
  • személyes kapcsolat a helyi hivatallal megszűnt

🏗️ Építésügyi hatósági ügyek

Régen: jegyző / helyi építési hatóság
Ma: vármegyei kormányhivatal

👉 Ide tartozik:

  • építési engedélyek
  • bontási engedélyek
  • használatbavételi engedély
  • sok településen már az egyszerűbb ügyek is

📌 Gyakorlatban:

  • nem a helyi hivatal dönt
  • gyakran lassabb és távolibb ügyintézés

⚖️ Szabálysértési ügyek

Régen: jegyző / helyi hatóság
Ma:kormányhivatalok

👉 Példák:

  • kisebb rendészeti ügyek
  • közigazgatási bírságok egy része

📌 Ez a helyi „rendészeti autonómiát” csökkentette

🏢 Szociális hatósági ügyek egy része

⚠️ Fontos: nem minden szociális ügy került el, de sok igen.

Átkerült:

  • közgyógyellátás
  • ápolási díj bizonyos esetei
  • időskorúak járadéka
  • egyes támogatások megállapítása

Maradt az önkormányzatnál:

  • települési támogatások (de ezek finanszírozása korlátozott)

📌 Következmény:

  • kettévált rendszer → nehezebb eligazodni
  • több helyre kell menni ugyanazon család ügyeiben

🌾 Földügyek és agrárigazgatás

Ma: járási hivatal (földhivatal)

👉 Ide tartozik:

  • tulajdoni lap
  • földadásvétel
  • földhasználat nyilvántartás

📌 Ezek sosem voltak teljesen önkormányzatiak, de
👉 ma már teljesen állami rendszerben működnek

💼 Munkaügyi és foglalkoztatási ügyek

Ma: járási hivatal foglalkoztatási osztály

👉 Ide tartozik:

  • álláskeresési járadék
  • közfoglalkoztatás adminisztrációja (részben)

📌 korábban több helyi szerep volt, ma központosított

🏫 Oktatással kapcsolatos ügyek

Régen: önkormányzat = iskola fenntartó

Ma: állam (KLIK / tankerület)

👉 Lakossági hatás:

  • iskolaigazgatás nem helyben dől el
  • panaszok, ügyek → tankerülethez mennek
  • önkormányzatnak nincs érdemi döntési joga

🏥 Egészségügyi intézményi ügyek

Ma: állami fenntartás

👉 Lakossági szinten:

  • kórházi ügyek → nem helyi döntések
  • szakrendelések jelentős része → központi irányítás

🧾 Adó- és hatósági ügyek egy része

  • NAV szerepe erősödött
  • egyes ellenőrzések, végrehajtások → állami szint

🧠 Összkép (lakossági nézőpontból)

Régen:

👉 „bemegyek a polgármesteri hivatalba és elintézem”

Ma: Személytelenebb ügyintézés, mert nincs helyi ismeret
👉 több hely:

  • kormányablak
  • járási hivatal
  • vármegyei hivatal
  • tankerület
  • NAV

🔒 3. Gazdálkodási korlátok

  • hitelfelvétel → kormányengedély
  • faktorálás tiltása
  • részleges kincstári számlavezetés

👉 Az önkormányzatok nemcsak kevesebb pénzből gazdálkodnak, hanem kötöttebben is

🧩 Összegzés

Az elmúlt évek változásai nem elszigetelt lépések, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás részei.

Három fő irány rajzolódik ki:

  1. bevételek központosítása
  2. hatáskörök áthelyezése
  3. gazdálkodási kontroll erősítése

Ezek együtt azt eredményezik, hogy az önkormányzatok ma:

  • kisebb pénzügyi mozgástérrel
  • szűkebb hatáskörrel
  • erősebb állami kontroll alatt működnek

🧩 Zárógondolat

Az önkormányzatiság jövője nem csak intézményi kérdés.

Hanem arról szól, hogy:

👉 ki dönt a mindennapi életünket érintő ügyekről

És talán még fontosabb:

👉 hol érdemes ezeknek a döntéseknek megszületniük

A válasz nem egyszerű — de most először hosszú idő után  szélesebb körben is megindulhat róla a gondolkodás.

👉 nem fekete-fehér kérdésről van szó

Nem biztos, hogy:

  • minden feladatot vissza kell adni (feladathoz feladatfinanszírozás is kell járjon)
  • minden döntést helyben kell meghozni

👉 a kérdőívet itt találják meg, a szervezők kérik március 31-ig kitölteni:

https://magyaronkormanyzatok.hu/?fbclid=IwY2xjawQt5bVleHRuA2FlbQIxMQBzcnRjBmFwcF9pZAo2NjI4NTY4Mzc5AAEePtdFgzYe0tzBrkMR8aoUFJRKMsKX32GlUveNvtAItfF_XcFoNuq78mFUEVE_aem_S6rOnepOtZJsbro01TQL_Q