Légy Te is az örökerdő őre – Gyere el június 17-én, és tudd meg hogyan! 

Pilisborosjenő a Pilisi Parkerdő Zrt-vel közös kísérleti örökerdő projektet indít, melyhez bárki csatlakozhat, aki szívén viseli a környező erdők sorsát!

A 2097 Csoport Egyesület 2019-ben kezdett kampányolni azért, hogy a falut övező erdőterületek minél nagyobb arányban kerüljenek örökerdő művelés alá. Hosszas előkészítés után 2022-ben a Pilisi Bioszféra Rezervátum keretében aláírt háromoldalú szerződésben született megállapodás arról, hogy kérésünkre a Pilisi Parkerdő Zrt. a település lakóövezetével határosan védőövezetet alakít ki, melyet a továbbiakban örökerdő üzemmódú kísérleti területként működtet. A mintegy 25 ha kiterjedésű területen cser és kocsánytalan tölgy főfafajú örökerdővel kapcsolatos kísérletek, kutatások zajlanak önkéntesek aktív részvétele mellett.

Az egyedülálló pilisborosjenői örökerdő projektet Dr. Csépányi Péter, erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes Örökerdő-gazdálkodás bemutatása – együtt a lakossággal a megújuló, alkalmazkodó örökerdőkért c. előadása indítja június 17-én, 18:00-tól a hivatal nagytermében!

Mi fán terem az örökerdő?

Az örökerdő elméleti alapjait Alfred Möller fektette le, amikor az erdőt egy egységes, önszerveződésre képes élő organizmusként értelmezte. Az ökoszisztéma-szemlélet előhírnökeként megjelenő, az erdőt összetett élőlényként teljesen új megvilágításba helyező örökerdő-koncepció több mint egy évszázada vált a természetközeli, fenntartható erdőgazdálkodás alapgondolatává. Az örökerdőben – a természetes állapothoz hasonlóan – a többféle fajú és korú faegyedek élnek együtt, a művelés során kiemelt fontosságú a famatuzsálemek és a holtfa mint fontos élőhely védelme. A Pilisi Parkerdő Zrt. úttörő szerepet vállal az örökerdő-gazdálkodás mind nagyobb erdőterületeken történő bevezetésében, amelyet ma már közel 13 ezer hektáron, a kezelésében lévő erdőterület közel 22%-án folytat.

Hogyan vehetsz részt benne?

Gyere el június 17-én, 18:00-kor a polgármesteri hivatal nagytermébe (Fő út 16), és ismerd meg az örökerdő-művelés folyamatát! Itt megtudhatod, hogyan fogadhatsz örökbe egy örökerdő foltot, mik azok a munkafolyamatokat, amiben a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei segítségével részt vehetsz, hogyan járulhatsz hozzá ahhoz, hogy Pilisborosjenőt egészséges erdők vegyék körül.

 

Így élik meg a klímaváltozást a pilisborosjenőiek

A Communities for Climate (C4C) pályázat segítségével Pilisborosjenőn olyan Fenntartható Energia és Klímavédelmi Cselekvési Tervet (SECAP) készítünk, mely a közösség által meghatározott iránymutatóként szolgáló stratégiai dokumentum a mindenkori településvezetés és lakosság számára a klímacélok elérése érdekében. E munka keretében kérdőíves felmérés segítségével igyekeztünk képet kapni arról, hogyan vélekednek a pilisborosjenőiek a klímaváltozásról, és milyen lépésekkel küzdhetnénk hatékonyan a nem kívánt hatások ellen.

A kérdőíves felmérés 2025. február 6-tól február 22-ig tartott, ez idő alatt 143 válasz érkezett be, mely igen jó eredményként értékelhető. Rákérdeztünk a válaszadók lakókörülményeire, ingatlanjaik állapotára, a környezetre legnagyobb hatással bíró szokásaikra, és arra, hogyan látják a klímaváltozást, és mit tennének ellene.

A válaszadóknak több mint fele (57%) jól szigetelt ingatlanban lakik, 34%-a rendelkezik napelemmel. A válaszadók 80%-a vezetékes gázzal, 51%-a elektromos árammal, 41%-a tűzifával illetve pellettel fűt. Közel felük gondolkodik abban, hogy fűtési módot vált, elsősorban környezetvédelmi illetve anyagi okból.

Bár 44%-uk úgy nyilatkozott, hogy otthona energiahatékony és komfortos, a többiek ennek eléréséhez a hőszigetelést (38%), a fűtéskorszerűsítést (29%) és a nyílászáró-cserét (20%) említették.

A válaszadók 92%-a tartja magát környezettudatosnak. Szinte minden válaszadóról elmondható, hogy szelektíven gyűjti a szemetet, a legtöbben LED izzókat használnak (89%), palackozott víz helyett csapvizet isznak (86%), és odafigyelnek a hulladéktermelésükre (77%).

A legtöbben a dráguló élelmiszerárak és terméskiesés, az ivóvízhiány és az extrém hőség miatt aggódnak.

A SECAP-ban megfogalmazott célok elérése érdekében nagyon fontos, hogy olyan stratégiát fogalmazzunk meg, melyben a lakosság hajlandó együttműködni. Ezért különösen értékesek azok a válaszok, melyek ebben adnak támogatást. A válaszadók könnyen vállalnák kevesebb új ruha vásárlását, a háztartási berendezések cseréjét hatékonyabb eszközökre, illetve a településen belüli autóhasználat mellőzését a klímacélok elérés érdekében. Ugyanakkor nehezen mondanának le a szabadidős utazásaikról és húsfogyasztásukról, vagy szerveznék össze napi ingázásukat más falubeliekkel.

A kérdőívet kitöltők úgy látják, hogy az önkormányzat esővízgyűjtő rendszerek, megújuló energiahasznosítás és energiahatékonysági beruházások támogatásával tehetne legtöbbet a fenntarthatóságért. A válaszadók többsége azt szeretné, ha az önkormányzat faültetésre, a patakok minőségének javítására és forgalomcsillapításra költené a környezetvédelmi beavatkozásokra szánt pénzét.

A hasznos lakossági visszajelzések mellett a C4C pályázat keretében falunkba látogató észt energetikai szakértő, Martin Kikas adott hasznos szakmai tanácsokat, ötleteket. Megvitattuk a SECAP készítés kapcsán felmerült kérdéseinket, illetve a település energetikai fejlesztési lehetőségeit.

A felmérés teljes elemzését a terveink szerint őszre elkészülő SECAP-ban olvashatják.

 

Szúnyogmentes esővízgyűjtés

Az egyre szélsőségesebbé váló nyári aszályok során kiemelt fontosságúvá vált az esővízgyűjtés, és a nyári öntözés. Az esővíz visszatartása közös érdek: az utcára vezetett csapadék az utakat károsítja, az illegálisan a csatornarendszerbe kötött ereszek a szennyvíztelepen okoznak kiöntéseket, a meg nem fogott esővíz helyett ellocsolt ivóvíz pedig közös ivóvízkészletünk rovására csökkenti a tározómedencék szintjét, súlyosbítva a vízhiányt. A csapadékot gyűjthetjük felszíni, és felszín alatti tározókban. Legegyszerűbb, legköltséghatékonyabb módja talán az IBC tartályok alkalmazása, mellyel néhány tízezer forint ráfordítással és az eresz apró átalakításával több köbméternyi vizet tárolhatunk el.

Víztárolóink azonban könnyen válnak szúnyogkeltetővé. A hazánkban élő csípőszúnyogok szaporodásukhoz az oxigénszegény pangóvizeket kedvelik. Tudta, hogy a Pilisborosjenőhöz hasonló, nem vízparti településeken a szúnyoginvázióiért többnyire a lakosság felelős? Elég egyetlen fedetlenül hagyott vizes hordó, egy udvarban heverő autógumi, az egész környéket elárasztjuk szúnyogokkal. A legtöbb szúnyogfaj nem repül messzebb 150-500 méternél a tenyészhelyétől, ezért számuk megnövekedése esetén érdemes a közvetlen környezetünkben körülnézni. Egy kis odafigyeléssel megakadályozhatjuk a szúnyogok szaporodását.

Az udvaron tárolt vödröt, kannát, talicskát, gyermekjátékot, stb. úgy tároljuk, hogy abban az esővíz ne tudjon összegyűlni!

Az állatok, madarak itatóvizét ne csak utántöltsük, hanem rendszeresen cseréljük!

Az esővízgyűjtő hordót, víztárolót, stb. fedjük le vagy sűrű hálóval takarjuk le!

Az ereszcsatornát, árkot tartsuk karban, hogy a csapadékvíz elfolyhasson!

A takaróponyvát, mezőgazdasági fóliát, stb. olyan módon terítsük le, hogy a víz ne álljon meg rajta!

Ne hagyjuk, hogy a virágcserepekben hosszabb ideig víz álljon! A temetői virágvázát töltsük fel apró kaviccsal, sóderral vagy homokkal és erre öntsük a vizet!

Ne tároljunk a szabadban olyan hulladékot, pl. gumiabroncsot, stb. melyben a víz összegyűlhet!

Segítsük a szúnyogok természetes ellenségeit: a madarakat, denevéreket, kétéltűeket, hüllőket! Biztosítsunk számukra búvó- és szaporodóhelyet!

Több szúnyogfaj a telet úgy vészeli át, hogy a kifejlett szúnyogok fagytól védett helyekre húzódnak be ősszel. A garázs, pince, akna, istálló stb. nyílászáróit tartsuk zárva az őszi hónapokban, vagy szúnyoghálóval védjük azokat!

A víz rovarölő szerrel vagy a felületet lezáró olajréteggel való „kezelése” nem célszerű, hiszen mindkét megoldás igen káros a környezetünkre. A szúnyoginvázió megakadályozása közös felelősségünk, csak együtt léphetünk fel a vérszívók ellen!

 

Madárbarát Települések Pilisborosjenőn

Pilisborosjenőn tartotta szakmai programokkal összekötött első rendes közgyűlését a Madárbarát Települések Országos Szövetsége (MATELOSZ), melynek falunk alapító tagja. A május 22-i rendezvényen a közgyűlés napirendi pontjait követően Tömöri Balázs polgármester a Pilisi Bioszféra Rezervátumról, és az ehhez kapcsolódó Szlovák-Magyar Interreg pályázatról, Antonovits Bence tanácsnok pedig a faluban zajló zöld-kék infrastruktúra fejlesztésekről beszélt. A délután a madarak és az élővilág sokféleségének megőrzése jegyében telt. Bajor Zoltán, a BKM Zrt. Főkert Természetvédelmi és Erdőkezelési Osztályának vezetője arról tartott előadást, hogy miért és mikor érdemes egy önkormányzatnak elvégeztetnie a fák zoológiai vizsgálatát, Sarlós Dávid,az MME munkatársa pedig ennek gyakorlati megvalósításáról beszélt, amit a program végén a gyakorlatban is bemutattak.

Pilisborosjenő 2022-ben Madárbarát Mintatelepülés címet nyert, és a megalapítás előkészítésétől fogva aktívan részt vesz a MATELOSZ tevékenységében.

 

Pilisborosjenő az invazív bálványfa elleni küzdelem élén

Az Interreg Biosphere pályázat keretében 2024-ben felmérésre került a Pilisi Bioszféra Rezervátum 17 településének mirigyes bálványfa (A. altissima) fertőzöttsége. A felmérés alapján felkerestük az érintett önkormányzatokat. Az együttműködő településeken a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának szakemberei megkezdték a legproblémásabb fák kijelölését, melyek kivágásra, ahol szükséges vegyszeres injektálásra, majd cserére kerülnek. Pilisborosjenő nem csak a projekt koordinálásával, de példamutatással is elöl szeretne járni, így a pályázat keretében lecserélendő fákon túl célul tűztük ki a település mihamarabbi bálványfa-mentesítését.

Mi a baj a bálványfával? A mirigyes bálványfa kertészeti és erdészeti céllal került hazánkba. Kelet-Ázsiában és Koreában őshonos, nálunk pedig úgynevezett „inváziós” fásszárúnak számít, ami az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos fajok listáján is szerepel. A legnagyobb kárt azzal okozza, hogy kiszorítja a honos és nemes növényeinket. Olyan allelopatikus anyagot termel, amely gátolja a környezetében lévő fás- és lágyszárú növények fejlődését. Gyökerei oldalirányban terjednek a talajban, ahonnan mértéktelenül sok sarjhajtást nevel ki, így pillanatok alatt átveszi egy terület felett az uralmat, ahol semmilyen más növénynek nincs esélye, így okozva hatalmas környezeti károkat természetes növénytársulásainkban. A természetbe a bálványfa a lakott területekről vadul ki. Ha kertünkben megjelenik, azonnal tépjük ki, lehetőleg a gyökérzet eltávolításával együtt!

Antonovits Bence tanácsnok