Fontosabb döntések:
A képviselők átbeszélték a 2025-ös költségvetési rendelet tervezet első olvasatát, mely már tartalmazza az adóemelés miatti bevétel növekményt is. A kiadás oldalon tíz százalékos hivatali béremelés is található, mely ugyan nem fedi le az előző évek inflációinak a hatását,, de fontos a munkaerő megtartása miatt. Bekértük az intézményvezetők igényeit is átgondolásra, hogy megnézzük, hogy mi valósítható meg belőle. Nehézséget okoz a tervezésben, hogy a Versenyképes járások program részletei még nem nyilvánosak, azt sem tudni hogy mennyi iparűzési adónövekményt fognak tőlünk elvonni. A költségvetést március közepéig kell elfogadni, ennek ellenére a főösszegek már látszanak. A beruházásokat kell még átbeszélni és hozzáigazítani bevételekhez. A testület az ülésen a 2025. évi költségvetési rendelet táblázatait áttanulmányozta alapelveit rendben találta, felkérte a jegyzőt a költségvetés táblázatok véglegesítésére és a költségvetési rendelet elkészítésére, a polgármestert pedig, hogy 2025. március 15 napjáig a 2025. évi költségvetési rendeletet nyújtsa be újra a Képviselő-testület számára végső elfogadásra.
Ezt követően a testület megalkotta a helyi közutakra történő behajtás korlátozásáról szóló rendeletet. Pilisborosjenő Község tulajdonában lévő közúthálózat terhelése igen jelentős, elsősorban a 7.5t össztömeget meghaladó súlyú gépjárművek által. Mindez az amúgy is leromlott és nem ilyen mértékű igénybevételre tervezett közúthálózat további elhasználódását, megrongálódását eredményezi. A Pest Megyei Kormányhivatal 2021-2022. években folyamatosan megsemmisítette a megyei települési önkormányzatok – így Pilisborosjenő Község Önkormányzat – azon rendeleteit, amelyek a területükre történő behajtást korlátokhoz és díjfizetéshez kötötték. A rendeletek megsemmisítésének jogalapjául azt hozták fel, hogy csak kifejezett törvényi felhatalmazás alapján szedhetnének díjat az önkormányzatok. A jogszabályi lehetőségeket megvizsgálva a képviselő-testület arra a megállapításra jutott, hogy ugyan a behajtás tényéért nem kérhető jogszerűen díj, ellenben az engedély kiállításához szükséges munkaórák és anyaghasználat jogszerűen megállapítható, így olyan rendelkezés született, hogy a behajtási engedély kérelmezői, a kérelmük benyújtásával egyidejűleg kötelesek megfizetni 17.520 Ft eljárási díjat. Ezt a szabályozást nem találta jogellenesnek a Kormányhivatal Törvényességi Főosztálya. Új elemként tavaly év végén a Parlament 2024. évi LXXXI. törvénnyel módosította a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt, már lehetőséget biztosít arra, hogy korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása esetén a helyi önkormányzatok területén hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető, mely lehetőséggel az önkormányzat újra élni fog.
Az önkormányzata elhatározta, hogy a pilisborosjenői ifjúság körében meghatározott szempontrendszer szerint felmérést készít, azt kiértékeli és a kutatás eredményeire hivatkozva megalkotja első Ifjúsági Stratégiáját. A Humán Bizottsága felvállalta az Ifjúsági Stratégia elkészítését és ezt végig menedzselte az előző ciklusban, és most a képviselő-testület elé került. Az ifjúsági stratégiák és az erre épülő cselekvési tervek az ifjúsági korosztályok szükségleteit, igényeit kielégítendő tevékenységek, szolgáltatások legfontosabb tervdokumentumai. A fő kérdés a tervezés során, hogy hova akarunk eljutni, így a stratégiai tervezés a jövő építésének a feltétele, ez a tervezés folyamatos tevékenységként mindig hosszabb időintervallumot fog át. Amikor szeretnénk növelni a mindenkori ifjúság társadalmi szerepvállalását, elősegíteni aktív részvételüket a közéletben, akkor közösségi térrel és programokkal lehetőséget kell teremteni a fiatalok számára szabadidejük minőségi eltöltésére, hogy helyben, különös figyelmet fordítva azokra a fiatalokra, akiknek kiemelt segítségre van szükségük. Konkrét elképzeléseink között szerepelt a fiatalság valós igényeit kielégítő közösségi tér és klub létrehozása. Emellett fontos cél a szabadtéri sportolás lehetőségeinek fejlesztése. A most elfogadott Ifjúsági Stratégia mindennek keretet ad.
A testület úgy döntött, hogy csatlakozik településünk a Víz Koalícióhoz. A kapott felkérésben ez állt: “Magyarországon az ivóvízellátás legendásan jó, néhány kivételtől eltekintve a víz biztonságosan fogyasztható, elegendő mennyiségben áll rendelkezésre és általánosan elérhető a lakosság számára.
Ezt a mondatot sokszor hallhattuk kormányzati szereplőktől az elmúlt évtizedekben. Pedig a benne felsoroltak lassan a „legenda” kategóriájába tartoznak: vagyis széles körben elterjedt és népszerű téma, ami nemcsak túlzásokat, de ma már igencsak megkérdőjelezhető állításokat is tartalmaz.
Ezzel szemben az biztosan tudható, hogy a magyar ivóvíz-szolgáltatás a jelenlegi módon és finanszírozással nemcsak fenntarthatatlan, de akkora bajban van, hogy bármikor bekövetkezhet egy nagyobb területet érintő összeomlás.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. már a 2018-as tanulmányában figyelmeztet, hogy a magyar víziközmű-rendszerek állapota egyre rosszabb, az ivóvízvezeték-hálózat 86%-a kockázatosnak minősül. Az Állami Számvevőszék 2017-2022 közötti időszakot vizsgáló, 2024-es jelentése megállapítja, hogy a közüzemi vízveszteség országosan mintegy 25%, amely évente 17 milliárd forint veszteséget okoz a magyar nemzetgazdaságnak. A Víz Koalíció 2022-es adatokat elemző, szintén 2024-ben elkészült tanulmánya szerint a hazai vízvezeték-rendszerek felújítási ciklusa jelenleg átlagosan 324 év, miközben a vízcsövek tervezett élettartama 50-100 év.
Az ivóvíz minősége hazánkban általánosságban jónak mondható, az ország néhány területén azonban a fejlesztések ellenére sem iható (elsődleges, nehézfém szennyezettség miatt), máshol – bár a vizsgált paraméterek alapján iható lenne – a színe és szaga miatt nincs bizalom a fogyasztására. A teljes víziközmű-hálózat elmaradt fejlesztése és a rendszeres karbantartások hiánya miatti szivárgások, repedések és csőtörések következtében sajnos az ivóvíz másodlagos szennyezettsége is folyamatosan növekszik.
A vízi-közművek dolgát nehezítik a 2013-ban befagyasztott vízdíjak, a közműadó, a legalapvetőbb élelmiszerünket terhelő 27%-os áfa, a szakemberhiány és a növekvő energiaköltségek. Ezek a problémák nem oldhatók meg a szolgáltatók felelősségi körén belül, mindenképpen kormányzati támogatásra és cselekvésre van szükség hozzá.
A Víz Koalíció ebben a mindenkit érintő ügyben közvetít a civil lakosság és a döntéshozók között úgy, hogy szövetségbe tömöríti a súlyosbodó vízügyi problémákat személyes tapasztalataikon túl a szakmájukban és településükön is érzékelő, felelősen gondolkodó szereplőket a megoldás érdekében. Ez az országos szerveződés – amilyenre kevés példa van a 21. századi Magyarországon – civil szervezetek, szakszervezetek és önkormányzatok összefogása a biztonságos, fenntarthatóan működő, minőségi és mindenki számára hozzáférhető vízszolgáltatásért.
Célunk, hogy feltárjuk és bemutassuk az ágazat problémáit, annak jelenlegi és lehetséges következményeit, és ezzel cselekvésre késztessük a döntéshozót. Meggyőződésünk, hogy nem halogatható tovább a fenntartható vízszolgáltatás feltételeinek megteremtése, hiszen a tiszta, egészséges ivóvízhez való hozzáférés alaptörvényben biztosított joga minden magyar állampolgárnak.
Céljaink elérése érdekében kampányokat indítunk, programokat szervezünk, minden fórumon és minden alkalommal hallatjuk a hangunkat, amikor a biztonságos ivóvízellátásról van szó. A döntéshozó felé megfogalmazott követeléseinket egy évente frissített 12 pontos akciólistában (Bakancslista) foglaljuk össze, amelyek közül többet részben vagy egészben már sikerült elérnünk.
Amennyiben fontosnak és a településük szempontjából is jelentősnek tarják az általunk felvállalt problémát, egyetértenek az általunk kitűzött célokkal, és hajlandóak lépéseket is tenni, munkát befektetni ezen célok elérése érdekében – kérjük csatlakozzanak a szövetségünkhöz! A Koalícióhoz való csatlakozás nem jár közvetlen költséggel, de az önkormányzat dönthet úgy, hogy anyagilag is támogatja a koalíció működését és/vagy egyes programjait. A Koalíció havi egy alkalommal online ülésezik, amelyen az önkormányzat részéről egy delegált kapcsolattartó részvételére számítunk.
Kérjük Önt, hogy a fenti információkra való hivatkozással terjesszék elő a csatlakozási lehetőséget és támogassák azt a következő képviselő-testületi ülésen! Önkormányzatok számára a csatlakozás feltétele az elfogadott képviselő-testületi határozat.”
A Víz Koalíció a Civil Kollégium Alapítvány közösségszervező programjában jött létre és a koalíciós tagok egy érdekérvényesítő kampány céljából működnek együtt. A Víz Koalíció informális koalíciós együttműködés, tagjai között bejegyzett és nem bejegyzett szervezetek vannak. A Koalíció pártpolitikától független szerveződés, kampánytevékenységet egyik párt vonatkozásában sem folytat és ezt a jövőben sem tervezi. Ugyanakkor fenntartja magának a jogot, hogy céljai elérése érdekében használja a politikai teret, így az általa képviselt ügy mentén bármely politikai párttal egyeztetéseket folytasson. A testület jóváhagyta a csatlakozást, deklarálja azonban, hogy a „Víz koalíció” civil szerveződésre szakmai szervezetként, szakmai egyeztető fórumként tekint és nem pártpolitikai viták helyszínére. Fenntartja magának azt a jogot, hogy a civil szerveződés pártpolitikai szereplésében nem vesz részt.
A Malomdűlő Kft. képviseletében megkereste a Képviselő-testületet Sáhó Tibor ügyvezető. Levelében előadta: „Malomdűlőn a szennyvízelvezetést és a vezetékes vízellátást az elmúlt húsz év alatt nem sikerült megoldani, annak ellenére, hogy az önkormányzat tíz éve pályázati forrást nyert a szennyvízkezelés hosszútávú megoldására, Malomdűlő Kft pedig két alkalommal is vízjogi létesítési engedélyt szerzett a víz és csatorna gerincek kiépítésére. A jelenlegi helyzet:
Malomdűlőn rendelkezésre állnak fennmaradási engedéllyel rendelkező fúrt kutak, amelyekkel a 2900-3070 hrsz.-ú ingatlanok bevizsgált ivóvízzel elláthatók. A KEHOP keretében Pilisborosjenő szennyvíz kezelésének hosszú távú rendezésére nyert pályázati forrás tíz év alatt nem került felhasználásra, jelenleg semmilyen konkrétum nincs arról, hogy mi és mikor valósulhat meg belőle.
A külső településrészre vonatkozó szennyvíz hálózat építési tervét – amely egyben lett engedélyeztetve Malomdűlő vízhálózat építési tervével – Malomdűlő Kft 6 évvel ezelőtt második alkalommal is térítésmentesen átadta az önkormányzatnak. Malomdűlő Kft kiépítette a vízhálózatot, de az üzembehelyezésre azért nem kerülhetett sor mert az önkormányzat határidőben történt felszólítás ellenére nem teljesítette az engedély meghosszabbításának ráeső feltételét, nem szerezte be Riel Kft tulajdonosi hozzájárulását annak területét érintő 5 méteres szakaszra, így az engedély ismét lejárt.
Fentiek figyelembevételével Malomdűlő víziközmű ellátásának hosszú távú biztosítására kérjük, hogy a HÉSZ-ben a 2900-3070 hrsz.-ú telek csoport LTm, Im, valamint a Tm övezetek közművesítettségre vonatkozó jelenleg hatályos előírásait részleges közművesítettségre módosítsák úgy, hogy ezen övezetek ivóvízzel való ellátása a TEKA 65 § (2) bekezdés alapján a meglévő fúrt kutakról, a szennyvízkezelés pedig CE minősítésű egyedi tisztító berendezésekkel megoldható legyen. A HÉSZ módosítás költségeit a Malomdűlő Kft vállalja.”
A jogszabályi környezet a korábbi szabályozás (OTÉK) és az új szabályozás (TÉKA) szerint:
A 253/1997 (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK)
8. § (1) A helyi építési szabályzat a közműellátás mértékét és módját
a) az építési övezetek és övezetek csoportjára vagy
b) az építési övezetre és övezetre
állapítja meg.
(2) A közművesítettség szempontjából az építési övezet
a) teljesen közművesített, ha
aa) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),
ab) az ivóvíz,
ac) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint
ad) a közterületi csapadékvíz-elvezetés
együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;
b) részlegesen közművesített, ha
ba) a villamos energia,
bb) az ivóvíz,
bc) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
bd) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik;
A 280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet (TÉKA)
11. § (1) A helyi építési szabályzat a közműellátás mértékét és módját
a) az építési övezetek és övezetek csoportjára vagy
b) az építési övezetre és övezetre
állapítja meg.
(2) A közművesítettség szempontjából az építési övezet
a) teljesen közművesített, ha
aa) az energia (villamos energia, földgáz vagy távhő),
ab) az ivóvíz,
ac) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, és
ad) a közterületi csapadékvíz-elvezetés
együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;
b) részlegesen közművesített, ha
ba) a villamos energia közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
bb) az ivóvíz közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
bc) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, és
bd) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvíztisztító berendezéssel, tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítménnyel vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik;
Ezt kiegészíti a TÉKA 65. § (1) bekezdése, mely szerint:
(1) Az építmények ivóvízellátását elsődlegesen a közműves ivóvízellátás biztosítja.
(2) Ha az építmény rendeltetésszerű használatához ivóvíz szükséges, és nincs közműves vízszolgáltatás, az ivóvízellátás szempontjából elfogadható az is, ha a telken jogszerűen elhelyezett, ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van, vagy az ivóvízellátás a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 150 méteres távolságon belül, egyéb módon biztosított.
Fentiek alapján megállapítható (és ezt a Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya is osztja), hogy amennyiben az építmény rendeltetésszerű használatához ivóvíz szükséges, és nincs közműves vízszolgáltatás, az ivóvízellátás szempontjából az OTÉK és a TÉKA szempontjából is elfogadható a jogszerűen elhelyezett, ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút.
Az önkormányzat és a Malomdűlő KFt között fennálló településrendezési szerződések szerint az önkormányzatnak együttműködési kötelezettsége van a közművek biztosítása során (2002. szeptember 12-én kelt Megállapodás 4, 5. 6. 12. pont, és 2010. május 7-én kelt Keretmegállapodás 3. pontja), de a döntéshez szükséges összes információval nem rendelkezik, ezért a testület úgy döntött, hogy kérés elbírálása előtt tovább információkat és állásfoglalásokat tart szükségesnek és megvizsgálja a területen lévő kutak jogszerűségét is. Ennek érdekében felkéri a testület a polgármestert, hogy szerezze be a Pest Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályától be az új, hatályos jogszabályok végrehajtására vonatkozó állásfoglalását; a Főépítész nyilatkozatát a kérés HÉSZ, a TSZT, TKR és egyéb önkormányzati jogszabályokkal való összhangjáról, illetve a kérés teljesítése esetén bekövetkező változásokról; az önkormányzat ügyvédjének jogi állásfoglalását, miként befolyásolja a kérés teljesítése a Malomdűlő Kft és az önkormányzat között fennálló TRSZ-ben vállalt kötelezettségeket, a TRSZ-ből származó jogokat. Felkéri a j
jegyzőt vizsgálja meg, hogy a TRSZ által érintett területen hány ivóvíz szolgáltatása alkalmas kút található jelenleg, azokat mikor létesítették és milyen engedély birtokában. Felkérték a polgármestert továbbá, hogy az új információk birtokában nyújtson be új előterjesztést, mely tárgyalása során kíván dönteni a megfogalmazott kérésről.
