A közösségi költségvetés első próbája jól sikerült, 16 darab ötlet érkezett be, és jól vizsgázott a 2097 Csoport Egyesület által beüzemelt szavazási rendszer is, ahová összesen 160 szavazat érkezett arra a kérdésre, hogy „Melyik ötletet szeretné megvalósulva látni Pilisborosjenőn?” A képviselő testület a kapott eredmény  – és az 5 millió forintos keret – figyelembevételével hozta meg a döntését.

Az ötletek kiértékelése több időt vett igénybe a tervezettnél, és ez egyben rá is mutatott arra, hogyan kell a közösségi költségvetési rendszert tovább finomítani.

A Kézműves és helyi termék piac végül kikerült a közösségi költségvetés keretéből, egyrészt mert kiderült, hogy a projektgazda koncepciójában az Önkormányzat nem tud érdemben részt venni (nagyméretű, közművesített önkormányzati telek biztosítása), másrészt nem is tartottuk az ófalu fejlesztési terveivel összhangban lévőnek (alapvetően turizmusra alapozott üzleti modell). A döntést erősítette, hogy időközben – teljesen magánerőből – egy hasonló piac kialakult a Téglagyári út elején.

A képviselő-testület a sok érdekes és egy-egy hiányterületen javulást célzó projekt közül az alábbi projektek megvalósítását látta a legidőszerűbbnek/legfontosabbnak/a falu számára jelenleg leghasznosabbnak:

A Telekocsi projekt átalakult az elmúlt időszakban, és Zádor István és csapata magánerőből kialakította a teljes terv egy első változatát. A tesztelés tapasztalataiból jól látszik majd, merre érdemes továbbfejleszteni a rendszert.

Az eredeti harmadik helyezett projekt vezetőjével, Madaras Zoltánnal folynak a tárgyalások, hogy pontosabb látványterv és költségvetés mentén dönteni tudjunk a falu közepén lévő kút/kutak tisztításáról és a környék parkosításáról. Költséghatékonysági szempontból kértük, hogy mind a két beadott helyszínről készüljön terv és becslés.

A nyertes ötletek bővebben:

TELEKOCSI – KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS, HATÉKONYSÁGNÖVELÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM

Zádor István ötlete

 

 

 

 

 

 

 

 

Pilisborosjenőre és a városba eljutás lehetőségei Telekocsival

Létesítenénk TELEKOCSI megállókat PBJ-n 4-5 helyszínen a Körforgalom + Vörösvári út, Budakalász és Csillaghegy irányban, illetve ezen végpontokon is létesítenénk megállókat hazafelé az illetékes Önkormányzatokkal egyeztetve. A megállókban várakozókat az arra haladó autós fel tudja venni, amennyiben azonos az úticéljuk.

A gyerekek biztonságát növelendő kialakítunk egy olyan webes felületet, ahol az utas ellenőrizni tudja az autó regisztráltságát mielőtt beszáll (rendszám, QR kód, stb.). Ha lesz rá keret, akkor a rendszerben a várakozó az igényét is tudja majd jelezni (melyik megállóban áll), amit a sofőr vissza is tud igazolni (arra megyek). Az adatbázisból kiolvasható, hogy melyik utas mikor melyik autóval utazott és valamiféle pontgyűjtési versenyt is tudunk majd motivációként a rendszer mellé kitalálni.

Becsült költség: 1.000.000 Ft

Az ötletgazda még a döntés előtt önerőből belevágott segítőivel az ötlet megvalósításába

Megkérdezték a 2097 Facebook falufórumon a lakosokat, hogy mennyire lenne fontos számukra a webes felület a használathoz és hogy mik a preferált útirányok. Ennek eredményeként alakultak ki a megállók helyei és ennek alapján vetették el első körben a webes / applikációs eszköz kifejlesztését is. Az önkéntesek (Rósa Márta, Lengyel Barna, Ambach Balázs, Marczis Dávid, Forgó Szilárd, Marton Ferenc, Lökkös Attila és Zádor István) munkájának eredményeként a projekt önköltsége 55e Ft lett (táblák gyártatása és rögzítéshez szükséges anyagok).

A megállók az alábbi helyeken lettek kialakítva:

Megállók az önkormányzatnál: a buszmegállóhoz közelebb a Vörösvári út felé, a kőkerítésnél Csillaghegy felé

Megálló az Újtelepi buszmegállónál Csillaghegy felé

Megálló a Budai út – Erdő utca sarkán a Vörösvári út felé

Megállók Ürömi út – Csörlő köz: Üröm és Pilisborosjenő felé

Megálló az ürömi körforgalomnál Pilisborosjenő felé

Megálló a Vörösvári úti buszoknál Pilisborosjenő felé

RÓZSA UTCA ÉS ISKOLA UTCA SARKÁN VALAMINT A PATAK UTCÁBAN LÉVŐ KÚT TISZTÍTÁSA ÉS KÖRNYÉKÉNEK PARKOSÍTÁSA

Madaras Zoltán ötlete

 

 

 

 

 

Érdemes lenne ezeket a kutakat kitisztítani, vízvételre alkalmassá tenni (nem ivóvíz, hanem locsolás céljából). A kút mellett elférne egy pad és a környéket parkosítani lehetne. Ezáltal egy rendezett, szép és hasznos tér jönne létre ott.

– kút tisztítása és javítása 2×500,000 Ft

– parkosítás anyag és gépi munka költsége 2×1,500,000 Ft

Becsült költség: 2×2.000.000 Ft

A munkálatok egy részét civilek végeznék, társadalmi munkában.

Kutak szerepe a települések életében egykor

Pilisborosjenõ, 1964. december 3.
Asszonyok hordják a vizet a kerekeskútból az elsõ havazás reggelén.
MTI Fotó: Fehérváry Ferenc

Az ivóvízforrások – mint például a kutak – a történelmi idők során mindig meghatározó szerepet töltöttek be az emberiség mindennapi életében. A múlt század elején még sok településen közös kutakról hordták a vizet, ott itatták a jószágot, minthogy a portákon nem volt kút. Ha volt is portakút, jó ivóvízért akár a falu másik végébe is eljártak. A közkutakat egy-egy falurész, utca lakói használták közösen. Forrástisztítás, kúttisztítás az a szokás, hogy a község vízellátása érdekében évente, rendszerint a tavaszi határjárással egyszerre, György napján országszerte közös erővel megtisztították a forrásokat, közkutakat, víznyerő helyeket. A források tisztítása rendszerint a legények, a kutaké pedig a férfiak feladata volt. Mindezt közmunkában végezték; fizetségük az esti áldomás volt, amit a község fizetett, vagy a falubeliek közösen természetben adtak össze. Az egyes kutak környezetében élénk társadalmi élet folyt, ugyanis naponta vagy maximum 2-3 naponta a család valamely, vízhordásért felelős tagja agyag, vagy zománcozott falú kannákkal megfordult a közelükben lévő kútnál. A környékben élő emberek itt találkoztak, beszélgettek, információt cseréltek és megosztottak egymással. Nem véletlen, hogy a kutak közvetlen közelében biztosan volt elhelyezve minimum egy-egy hirdetőtábla, vagy oszlop.

A közkutak parkosított közegben való helyreállítása egyrészt szolgálhatja a falu vízhez jutását vízhiány esetén, másrészt újabb közösség tér lehet a környéke.

Pilisborosjenő, 1964. december 3. Asszonyok hordják a vizet a kerekeskútból az első havazás reggelén. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc

Egy ötlet, amelyik nem várta meg a döntést és önerőből, helyi összefogással megvalósult:

MEZÍTLÁBAS ÖSVÉNY PILISBOROSJENŐN – SÁROSI DOROTTYA ÖTLETE