Önkormányzatok kerültek nehéz helyzetbe a megnövekedett rezsiszámlák és az elszaladt infláció miatt, miközben több pályázat is parkolópályára vagy éppen leálításra került. Pilisborosjenő szerencsére még nem kényszerült intézményei bezárására, és maradtak bőven kivitelezésre váró nyertes pályázatok is, sőt izgalmas kísérletbe kezdtünk a közösségi költségvetés bevezetésével.

Frivaldszky Bernadett: Mennyire érinti településünket a nehéz gazdasági helyzet? Mennyivel több rezsit fizetünk, és mennyivel kellett a szociális keretet bővíteni? Veszélyezteti a működésünket valami? Ha nem, miért nem?

Bubik Szabolcs: Különösen a nekilódult infláció, az ebből fakadó ár- és bérnövekedések, illetve a megemelkedett rezsiszámlák ütnek méretes lyukat a költségvetés kiadási oldalán. A bevételi oldalon kissé emelkedett a kapott állami normatíva, de ehhez bővülő szolgáltatási kör is társul (pl. bölcsőde), ami részben fel is emészti a növekményt.

A bevételek másik része az adókból származik, ahol a HIPA (helyi iparűzési adó) bevételek 30%-kal emelkedtek kb. 140 millió forintra, míg a telek- és ingatlanadók nominális összege 130 millió forint körüli összegen stagnált.

A 2023-as költségvetésben a fenti folyamatok egy 60-70 millió forintos olyan hiányt okoznak, melyeket idén még egyszeri bevételekkel pótolni tudunk, de közös felelősségünk, hogy a gazdálkodásunkat stabil bevételekre alapozzuk a megnövekedett költségek mellett is.

Emiatt idén át kell alakítanunk az adórendeletünket, nem azért, mert szeretnénk, hanem mert muszáj. Mert az sajnos nem megoldható, hogy a 11 éve, 2012-ben nominálisan rögzített, azaz nem inflációkövető összegekből egy település 2023-ban felelősen gazdálkodni tudjon, növekő árak és bővülő szolgáltatások mellett. Összehasonlításul, a helyi adók aktuális maximumát közlő, évről évre az inflációs adatok alapján frissülő törvényben a tíz évvel ezelőtti 1.000 forint/m2 maximális építményadó mára jóval több mint 2.000 forint/m2-nél tart. 

A mostani adórendelet több jogcímen összességében meglehetősen nagy kedvezménnyel él, emiatt az építményadó esetében csak az ingatlanok 8%-a, míg a telekadó esetén a telkek 22%-a fizet kedvezménymentes, teljes összegű adót. Noha a rendelet alapján úgy tűnik, hogy magas az adó Pilisborosjenőn, de ténylegesen jóval kevesebb folyik be a kasszába: az átlagosan befizetett építményadó 356 forint/m2, miközben 1.000 forint a teljes adómérték, ugyanez a telekadónál 52 forint/m2, 200 forint/m2 teljes adómérték mellett).

A helyi iparűzési adó (HIPA) az az adóforma, amelyből befolyó bevétel növekedése – pont az árak növekedése által – követheti az inflációt, és a cégek fejlődésének köszönhetően akár meg is haladhatja azt. Az iparűzési adóbevétel 2022-ben 149 millió forintra emelkedett (2021 – 112 millió forint). Ezzel párhuzamosan azonban az adóerőben az átlagnál erősebb önkormányzatoktól államilag elvont, ún. szolidaritási hozzájárulás is nőtt 4 millióról 18 millió forintra, így a tényleges növekedés csak 23 millió forint volt.

FB: Hol tartunk az arányos közteherviselésben az adózás terén? Sikerült továbblépni ebben és elérni, hogy minden belterületi ingatlan adózzon?

BSZ: Az adózás területén az elsődleges cél az adózási morál javítása, amelynek egyik eleme, hogy felhívjuk a lakosok figyelmét az adózási kötelezettségre. Itt 2022-ben kiemelten a még be nem épült, de az országos és helyi szabályozásokból (törvényekből és rendeletekből) levezethetően adókötelesnek számító területekre koncentráltunk, mert a már lakott, beépült részek adókivetési elmaradásait az elmúlt években nagyobbrészt rendezni tudtuk.

A másik fókusz a beépítettségi változások lekövetése volt az adóbevallásokban. Gyakori, hogy egy-egy házhoz bővítmény, terasz épül, vagy eddig fedetlen részek beépítetté válnak. Ilyenkor ritkán jut a tulajdonos eszébe, hogy bizony ez adóalap – adóköteles alapterület – változással jár, amit be kell jelenteni az adóhatóságnál. Itt is figyelemfelhívással, hiánypótlási eljárások elindításával igyekszünk rendezni a helyzetet, hiszen az adózók egyik fontos igénye, hogy az adóhatóság, amennyiben kockázatot tár fel, először az adózókkal együttműködve próbálja rávezetni az adózókat az adószabályok helyes értelmezésére és az esetleges adminisztrációs hibák, hiányosságok kijavítására, pótlására.

Ezúton a Pénzügyi Bizottság nevében is kérjük a kedves lakosokat, hogy ebből a szempontból gondolják át a saját építményeiket, és ha az adóbejelentésük óta nőtt a beépített terület, akkor jelezzék ezt az Adócsoportnak, akik szívesen segítenek a változás mértékének kiszámításában és a bevallás módosításában!

FB: Milyen nagyobb projektek tudtak megvalósulni tavaly, és mire lesz idén lehetőség? Van olyan projekt, amit le kellett húzni vagy amit az állam mondott vissza?

BSZ: A két legnagyobb projektünk a tornaterem és bölcsőde átadása volt. Bár mindkettő pályázati pénzből valósult meg, mindkét esetben 20-40 millió forinttal kellett kiegészíteni a beruházást saját forrásból, egyrészt az előre nem látható és így nem tervezhető extra kiadások, beruházások, másrészt a pályázat beadásához bekért indikatív árajánlatok és a hónapokkal vagy akár évekkel később induló kivitelezéskori tényleges árak különbsége miatt.

A tornaterem esetében kiváltottuk a szennyvízelvezetés udvart átszelő részét, ami rendszeres dugulásos problémákat okozott, míg a bölcsőde esetén víz- és elektromos áram extra kapacitást kellett sürgősen kialakítani.

A Steinheim és a Tücsök utca korrekt felújítása, fejlesztése pedig összesen 50 milliós forint extra kiadással járt a pályázaton nyert összeg felett, mert a Pest Megyei Közút Igazgatósága olyan vízelvezetési elvárásokat fogalmazott meg, ami a pályázatnak még nem volt része.

Az idei három nagy beruházás esetén (óvodabővítés – 700 millió; VEKOP Közlekedésfejlesztés – 300 millió; TOP+ vízelvezetés – 300 millió) már eleve kalkulálunk egy 10%-os felmerülő extra költséggel. Mivel ezek a pályázatok 100%-os támogatottságúak, a község úgy is nagyon jól jár, ha a végén 10% önerőt mi tettünk bele, és lettünk gazdagabbak egy-egy ingatlannal, járdákkal, buszmegállókkal, vagy épp megvalósult a felszíni vízelvezetés egy fontos szakaszon.

Sajnos egy nagyon várt és nyertes projektet, a Fő utca teljes felújítását a költségvetési helyzetre hivatkozva felfüggesztették, pedig már elérhető távolságra volt egy kátyú- és zötyögésmentes érkezés Pilisborosjenőre. Reméljük, hogy amint lesz ismét pénzügyi forrás, ez a projekt is zöld lámpát kap.

Közben fontos a települést érintő – pályázatok zajlanak a tágabb környezetünkben is: elkezdődött a Pilisi-medence vízellátását javító, összesen kb. 14 milliárd forintos fejlesztések tervezése, kivitelezése is, ami középtávon megszüntetné a nyári vízhiányt nálunk és a környező településeken is. Pilisborosjenőn ennek a projektnek a keretében egy expressz nyomóvezeték valósul majd meg Üröm felől, illetve több víztároló épül a jelenlegi medencék mellett. Ezt a projektet a DMRV koordinálja.

FB: Milyen tapasztalatokat vont le a Pénzügyi Bizottság a közösségi költségvetésből? Milyen közösségi projektek fognak megvalósulni? Volt érdeklődés? Lesz folytatás?

BSZ: A Közösségi Költségvetés első próbája jól sikerült, 16 darab ötlet érkezett be, és jól vizsgázott a 2097 Csoport Egyesület által beüzemelt szavazási rendszer is, ahová összesen 160 szavazat érkezett, és mostanra már 239 lakos regisztrálta magát későbbi szavazásokra és hírlevélre.

Az is kiderült az idei tapasztalatok alapján, hogy mely pontokon kell továbbfejleszteni a rendszert: részletesebb leírást fogunk kérni a jelentkezőktől, hogy a lakosok jobban értsék, hogy miként is fog kinézni a projekt, ha megvalósul (ez az igény a mostani első helyezett termelői piac esetén merült fel), illetve pontosabb elbírálási rendszert hirdetünk majd, hogy a szavazás után milyen szempontok mentén fogja az önkormányzat megvizsgálni a legtöbb szavazatot kapott ötleteket: van-e erre élő pályázat, van-e jogi akadálya, gazdaságossági szempontok, hogyan illeszkedik a szintén közösen megalkotott településfejlesztési koncepcióba stb.). Szintén idei feladat a szavazási felület népszerűsítése, hogy a következő szavazásnál már 1000 regisztrált tag fejthesse ki a véleményét! Összességében pozitívak a tapasztalatok, így folytatni és finomítani szeretnénk a közösségi költségvetések megvalósítását!