Egyelőre sorra jelentkeznek az eddig nem fizető tulajdonosok, hogy szeretnének TRSZ-t kötni az új keretrendszerben, így bízunk abban, hogy a legtöbb tulajdonos belátja, hogy a saját érdeke is, hogy a telke teljesen közművel ellátott legyen. Természetesen a szerződéses kötelezettségüktől mereven elzárkózó tulajdonosok esetén jogi eszközökkel igyekszünk majd érvényesíteni a tulajdonukra eső kötelezettséget, de ez csak akkor esedékes, ha a minden értelmes párbeszédre való törekvésünk kudarcba fullad. Jelenleg az erős többség által támogatott rendezési terv kialakítása zajlik.
A tulajdonosokkal egyeztetni kívánunk a kialakult helyzetről, és abban bízunk, hogy józan belátásuk alapján tudunk egy új egyezséget kötni, hiszen nekik is fontos a közművesítés befejezése. Ajánlatunk része az is, hogy a szerződésekben szereplő 10.000 forint/m2 helyett 20.000 forint/m2 áron számoljuk el a leadott területeiket. Emellett a megkötött TRSZ-ek nem térnek ki a 2004-es megállapodás azon kitételére, hogy az önkormányzatnak átadott telkek illetve az osztatlan közös telkek megközművesítése ugyancsak a tulajdonosok feladata. Ezen telekrészek után a TRSZ-t kötők nem fizették meg a hozzájárulásukat, így ennek megfizetése a jelzálogtól függetlenül jogos elvárás az önkormányzat részéről.
A VKT fizető tagjai jóhiszeműen elkezdték a közművesítést és komoly összegeket fordítottak erre, de mindezt szabad döntésük alapján tették egy, a VKT megalakulásának pillanatától kérdéses, a tulajdonosok egy része által el nem ismert jogi helyzetben, ami alapján az eddig nem fizetők is joggal jelezhetik, hogy nem kérték a közművesítést. Ebben a helyzetben helyesebbnek tartjuk a konkrét, elszámolható összegek figyelembe vételét.
Emellett a VKT által indított “Jogalap nélküli gazdagodás” tárgyú perben a bírói döntés “Megbízás nélküli ügyvitel” lett, amely jogerőre emelkedett. Ebből is látható, hogy a helyzet megítélése jogi szempontból nem egyértelmű. Ebben a helyzetben kompromisszumos megoldásnak szánjuk az általunk javasolt nominálértéken történő beszámítást.
Terveink szerint ezen telektulajdonosokkal is az új TRSZ-t kötjük meg. Amennyiben valaki már egyáltalán nem tulajdonosa semmilyen lazarethi ingatlannak, akkor kívül került az érdekeltek körén, az érintett telek jelenlegi tulajdonosa viszont a 2004-es megállapodást aláíró jogutódjának számít, így a mostani tulajdonost terheli a fentiek alapján az ajándék részre jutó közművesítési költség is. Amennyiben a jelenlegi telektulajdonos a szerződéskötéskor nem kapott megfelelő tájékoztatást a telekkel kapcsolatos közművesítési kötelezettségről, tárgyalásos vagy jogi úton követelhet kártérítést az eladótól.
Értelmezésünk szerint az osztatlan közös telkek eladásából származó bevétel a 2004-es megállapodás értelmében egyértelműen a közművesítést szolgálja, így jogi szempontból egyetlen olyan tulajdonosi döntés nem állja meg a helyét, ami ennek a célnak a megvalósulását akadályozza. Más vélemény esetén egyeztetni igyekszünk a tulajdonostárssal, ugyanakkor minden jogszerű eszközt használni fogunk a szerződés céljainak biztosítására. Tekintettel arra, hogy az osztatlan közös telekben lévő tulajdonrész “befagyott” vagyonnak tekinthető, így bízunk benne, hogy nem lesz szükség a 2004-es megállapodás jogi úton történő érvényesítésére. Azt is bizonyára átgondolják az osztatlan közös tulajdonosok, hogy ha jogi úton kell érvényesíteni a tulajdonostársak követelését a telkek 2004-es megállapodásban rögzített célban történő felhasználhatósága érdekében, abban az esetben az összes kimutatható járulékos költség az “ellenálló” tulajdonost terheli, ami akár tízmilliós nagyságrendű fizetési kötelezettséget eredményezhet számára.
Az ajánlat 2019.12.16-án érkezett a Polgármesternek címezve.
A kért dokumentumokkal jelen pillanatban kizárólag a VKT rendelkezik, kérjük, hozzájuk forduljanak ezzel a kéréssel. A VKT-val kötendő megállapodás tervezete tartalmazza ezen dokumentumok hitelesített másolatainak átadását az önkormányzat részére, így a megállapodás megkötése után ezek a dokumentumok másolatban rendelkezésünkre fognak állni, azokba betekintést kérhetnek majd.
Nincs és nem is lesz jogosultságunk ezen bizalmas adatok nyilvánosságra hozatalához. A tulajdonosi állapot lekérhető a földhivatali adatbázisból. Azért kértük az adatok egyedi egyeztetését, hogy a személyiségi adatok védelme mellett tudjuk az egyeztetést lefolytatni.
Megalakult a Lazareth munkacsoport, melyben számos lazareth-i ingatlan tulajdonos vesz részt, munkájával hozzájárulva a koncepció további fejlődéséhez, az átláthatóság és a hatékony kommunikáció biztosításához.
Ez sajnos nem lehet szempont, mert abból az aránytalanul alacsony befizetendő összegből nem lehetne fedezni a hátralévő közművesítési feladatokat. Bízunk abban, hogy a már egyedi TRSZ-szel rendelkezők is belátják, hogy a közművesítési feladataikat nem fedezik a már befizetett összegeik. Emellett a megkötött TRSZ-ek nem térnek ki a 2004-es megállapodás azon kitételére, hogy az önkormányzatnak átadott telkek illetve az osztatlan közös telkek megközművesítése ugyancsak a tulajdonosok feladata. Ezen telekrészek után a TRSZ-t kötők nem fizették meg a hozzájárulásukat, így ennek megfizetése jogos elvárás az önkormányzat részéről.
A tulajdonosok nem az Önkormányzatot hitelezik, hanem az Önkormányzat begyűjti a közművesítéshez szükséges forrásokat az arra kötelezett tulajdonosoktól, egy elkülönített számlán tárolja, és vállalja, hogy azt csak a lazarethi közművesítésre fordítja. Tekintettel arra, hogy a 2004-es megállapodásban rögzítésre került, hogy Lazareth közművesítése a tulajdonosok feladata, így ha hitelezésről beszélünk, akkor jelenleg legfeljebb az jelenthető ki hogy a tulajdonosi kör tagjai egymást hitelezik.
A folyamatosan befolyó összegek már elegendőek a további közművesítés elindítására, és lehetővé teszik, hogy az osztatlan közös telkeket is magasabb áron kezdhessük el értékesíteni, mivel az önkormányzatnak nincs egyéb forrása, hogy meghitelezze az osztatlan telkek eladásából származó várhatóan közel 0,5 Mrd forintot.
Az ajándékozás pillanatában 20.000 Ft/nm áron számítjuk be a leadott osztatlan közös tulajdonú telekrészeket.
A telek értékesítése és a közművesítés befejezése után viszont a fajlagos eladási árral is el fogunk számolni a tulajdonosok felé.
Mivel az osztaltan közös telkek várhatóan különböző időpontokban és más-más fajlagos áron fognak eladásra kerülni, az értékesítéseket követően egy átlagárat fogunk minden tulajdonos felé egységesen megállapítani, hogy ne legyenek újabb érdeksérelmek. Az elszámolás a fejlesztés végén várható, amikor biztosan tudható, hogy a fejlesztés további forrásokat nem igényel.
A kintlevőségek jelenleg a VKT felé jelentenek tartozást. A közművek és a hátralévő feladatok átvételével a továbbiakban az Önkormányzat köt szerződést és szedi be a közművesítési díjakat. Számos tulajdonos jelezte szerződéskötési szándékát, köztük több olyan, aki korábban nem fizetett.
A tervezés során konzervítív módon nem terveztünk előre nem biztosítható bevételekkel. Mivel az Önkormányzat vállalja, hogy a közművesítés végén teljeskörűen elszámol, így egy esetleges jelentős pályázati pénz akár a befizetett összegek egy részének visszafizetésével is járhat. A pályázás lehetőségét nem zártuk ki, de nem élvez prioritást a falu más, régebb óta lakott, utakkal és vízelvezetéssel szintén nem rendelkező utcáival szemben, ahol az önkormányzat a nevesített kötelezettje a közműfejlesztésnek, szemben Lazareth-tel, ahol a tulajdonsoké ez a kötelezettség.
Az önkormányzat csupán akkor vállalja fel akár egyetlen tulajdonos felé is a közművesítési kötelezettségét (TRSZ megkötése), ha a területen lévő tulajdonosok legalább 90%-a aláírja az egységes TRSZ megkötési szándéknyilatkozatot, és így nem jelent elfogadhatatlan kockázatot az önkormányzat számára, továbbá nem jelent anyagi terhet a Lazareth-en nem érdekelt, az ottani telekérték növekedésből nem részesülő adófizető polgárok részére.
A HRSZ-enként fizetendő hozzájárulásból levonásra kerül:
- Eddig a VKT-nak fejlesztésre befizetett összeg (tehát a perköltségek nélküli összeg)
- Eddig az egyedi TRSZ alapján az Önkormányzatnak befizetett összeg,
- Az osztatlan közös telkekben tulajdonolt területre a beszámítási egység alapján 20.000 Ft/nm, amennyiben rendelkezik ilyen tulajdonrésszel és azt átadja az Önkormányzatnak.
- A 2004-es tulajdonosok által birtokolt területekből kivontuk az általuk útra leadott 10% területet, és a megmaradt teljes területet az ugyanazon tulajdonos által birtokolt 1/1-es telkek mérete alapján arányosítva terheltük az 1/1-es hrsz-ekre.
- Példák fiktív nevekkel:
- Alfa Anna: nagy területei voltak, melyből végül 3 db 1/1-es telek alakult ki azon kívül, hogy osztatlan közösbe is adott le területet, így a HRSZ-ekre jutó befizetési kötelezettségek csökkennek, mégpedig a leadott telekméretek arányában. amennyiben a kialakult 1/1-es telkeknek már más a tulajdonosa, a mostani tulajdonos kötelezettsége csökken a telekre jutó és átadott osztatlan tulajdonú telkek beszámítási összegével, ha az jelenleg is az ő nevükön van.
- Béta Géza: a tulajdonos nem adott le osztatlan közös tulajdonba telket (vagy úgy vásárolt telket, hogy nem vásárolt hozzá osztatlan közös tulajdont), így kötelezettségei a teljes területre vonatkoznak (saját telek+önkormányzati ajándék telek)
- Cékla Amálka: az útra és az Önkormányzatnak leadott terület mellett 50m2 osztatlan közös területet is leadott. A közművesítési kötelezettsége ezeket a m2-eket tartalmazza, de az osztatlanba leadott telkét beszámítjuk, így az csökkenti a befizetési kötelezettségét.
Your Content Goes Here
-
- A teljes költség a VKT által eddig elvégzett munkák értéke plusz a területen még hátralévő összes elvégzendő munka anyagi fedezete (közvilágítás, útburkolat, járda és vízelvezetés) várhatóan bruttó 1.455.000 Ft
- A teherviselők területe: a 2004-es megállapodás alapján a teljes terület mínusz az utak és az utakra leadott (egységesen 10%) területek = 162.398 nm
Hozzájárulás mértéke: 1.455.000 Ft / 162.398 nm = 8.959 Ft/nm
A telektulajdonosok által befizetendő összeg áfamentes, azaz ennyit kell fizetni négyzetméterenként. A vállalkozók által a finanszírozó felé kiállított számla ÁFÁ-t tartalmaz, de ezt az ÁFÁ-t az Önkormányzat nem tudja visszaigényelni a hatályos jogszabályok alapján, így a bruttó értéket terheli tovább a tulajdonosok felé.
A jelzálog a koncepció elfogadását követően az érintettekkel való egyedi szerződések megkötése és szerződéses összeg befizetése után tud lekerülni az ingatlanokról.
Az új KT nem hozott még a Lazareth-tel kapcsolatos határozatot azon túl, hogy TRSZ kötési moratóriumot hirdetett a korábbi, gazdasági számításokkal nem megalapozott TRSZ-ekre. A rendezési tervet az FFT és a pénzügyi bizottság tagjai készítették.
Köszönjük az észrevételt. A hivatkozott dokumentum ide kattintva érhető el. A szerződések megkötésekor mindenképpen figyelemmel leszünk a hivatkozott ÉTV 30/A§-ra:
30/A. § * (1) * A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója). A településrendezési szerződés közigazgatási szerződésnek minősül.
(2) * A szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről annak hiánytalan benyújtásától számított 30 napon belül.
(3) A szerződés tárgya lehet különösen
a) a telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök kidolgozásának finanszírozása,
b) azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának
ba) előfeltételei – az érintett terület előkészítése, ennek keretében a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása – vagy
bb) következményei – a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések -, és azok megvalósítása az önkormányzatot terhelné.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti szerződés esetén
a) az önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a szükséges településrendezési eljárást a megállapított határidőn belül megindítja és azt az előírásoknak megfelelően lefolytatja,
b) a szerződésben rendelkezni kell a településrendezési eszközök véleményezési eljárása során a véleményezők részéről felmerülő, jogszabály által alátámasztott észrevétel kapcsán szükséges intézkedésekről, a településrendezési eszközökön végrehajtandó változtatások kötelezettségéről, a változtatás miatti esetleges ismételt véleményeztetési kötelezettségről.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szerződésben kikötött vagy vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. A településrendezési szerződésben a telek tulajdonosa vagy annak hozzájárulásával a beruházó által vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a településrendezési kötelezettség tényét a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a mellékelt szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni. A kötelezettség megszűnését követő 15 munkanapon belül az önkormányzat jegyzője megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tény törlése érdekében.
(6) * Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az önkormányzat a szerződést a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a települési önkormányzat képviselő-testületének döntésétől számított 30 napon belül írásban köti meg.
A hivatkozott anyag nem rendezési terv, hanem település-szerkezeti terv, illetve közúthálózat fejlesztési terv. Ezen anyagok nem keletkeztetnek, és nem vonnak el jogot.
Kérjük az adatokat lehetőleg az online felületen megadni, mert ezek feldolgozása jelentősen egyszerűbb és hibázásmentesebb. Amennyiben ez nehézségekbe ütközik, a Hivatalban az Ügyfélszolgálat tud segíteni.
Az eredeti koncepciónkban ezt a lehetőséget elvetettük. Időközben ez annyit módosult, hogy elvben van erre lehetőség, de a gyakorlati kivitelezését továbbra is rendkívül nehézkesnek találjuk.
Az alábbi feltételeknek kell ugyanis teljesülniük:
1. A tulajdonosok az osztatlan közös tulajdonuk minden négyzetmétere után fizessék meg a 9000 Ft-ot, természetesen a rájuk eső önkormányzati telekhányaduk és saját tulajdonú telkeik után fizetendő összegen felül.
2. A tulajdon megtartásának célja felett prioritást élvez az osztatlan közös tulajdon 2004-es megállapodásban rögzített céljának megvalósítása, azaz a tulajdon megtartása nem akadályozhatja az osztatlan közös telkek finanszírozásban való felhasználását.
3. Nem választhatják ki, hogy melyik telket szeretnék, mert a többség (az osztatlan közös telekhányadukat beszámíttatók) érdeke nem sérülhet azáltal, hogy az illető tulajdonosok a legjobb fekvésű (tehát legdrágábban értékesíthető) telket kiválasztják maguknak. Magyarán az a telek lehet az övék, ami a végén „megmarad”. Ez elvben kiváltható lehet azzal, hogy az értékesített osztatlan közös telkek átlag négyzetméterára és a kiválasztott telek piaci ára közötti különbséget megfizetik az önkormányzat részére, de ez tovább bonyolítja a helyzetet és az adminisztrációt.
Összességében azt kérjük és javasoljuk, hogy csak az gondolkodjon el ezen a várhatóan bonyolult, költséges és bizonytalan kimenetelű tulajdonmegtartáson, akinél valamilyen speciális feltételek állnak fenn, pl. eleve több ezer négyzetméternyi osztatlan közös tulajdonnal rendelkezik, amelynek értéke több, mint amennyit be tudna számíttatni.
