A Pilisborosjenői Önkormányzat szervezésében 2017-ben megkezdett, majd a 2097 Csoport Egyesület szervezésében 2018-ban folytatódott, Gauder Péter szakmai vezetésével zajlott településfejlesztési munka eredményeinek összefoglalását osztjuk meg az alábbiakban, amely a 10×4 órás műhelymunka esszenciális megállapításait tartalmazza. Ezt a műhelymunkát szeretnénk folytatni és lezárni 2021-ben, melynek alapján a közösségi tervezésben és településfejlesztésben járatos Völgyzugoly Műhely szakembereinek segítségével elkészítjük Pilisborosjenő hosszú távú Településfejlesztési Koncepcióját és a rövidebb időtávra szóló Integrált Településfejlesztési Stratégiáját.

Ahonnan indulunk

A 2017-18 évi műhelymunka során részletesen elemeztük a falu előtt álló lehetőségeket, és végül három lehetséges fejlődési irány körvonalazódott Pilisborosjenő számára. Mindhárom fejlődési irány egy-egy modell, ami szükségszerűen egyszerűsítéseket tartalmaz, így vegytisztán egyik sem valósulhat meg. Egy cselekvőképes, szakszerű önkormányzatnak a falu lakosságával közösen ezeknek az opcióknak a fejlődést szolgáló közös elemeit kell összeraknia működőképes koncepcióvá és stratégiává.

Vágyott jövőképünk, avagy ami az alább részletezett három fejlődési irányban közös:

Olyan Pilisborosjenőt szeretnénk, ami megőrzi az értékeinket. Ahol a helyiekkel, a helyiekért párbeszédben együttműködve, közösen építjük jövőnket. Óvjuk környezetünket, fenntartható módon gazdálkodunk, és építünk a helyi képességeinkre és vállalkozóinkra.

És most lássuk a három lehetséges fejlődési modell rövid összefoglalóját

1. Minőségi alvófalu

Ezen elképzelés szerint a falu számára adottság, hogy az itt élők a fővárosban, vagyis egy elkülönülő gazdasági térben szerzik meg javaikat, és abból szükség szerinti mennyiségben költenek az itteni létezésük fenntartására. Az élet minősége, benne a természet és a közösségi élet azonban fontos eleme a mindennapoknak, és az ebből származó energia falu- és jövőformáló erővel bír.

• Elsődleges szempont a települést körülvevő természeti környezet, a falusias méret és falusias arculat megőrzése ill. megteremtése.
• Kiemelten fontos a rendezett falumag, ahol a hagyományos, sváb építészetre jellemző utcaképet őrizni kell. Az új építkezéseknél a jelenleginél markánsabb településképi szabályozásra van szükség. A falut átszelő patakra a településképet meghatározó zöldterületként tekintünk, amelyet alkalmassá kell tenni rekreációs és közösségi célokra.
• Elengedhetetlenül fontos a közösségi terek fejlesztése, ahol a helyiek találkozhatnának egymással és ahol a kisközösségek meg tudják szervezni rendezvényeiket. Ez a faluközpont, magába foglalhatja és életre keltheti a sváb tájházat, a régi iskola épületét, a falugondnokságot, a Szedmák ház telkét ifjúsági klubbal, játéklehetőségekkel, co-working (közösségi munkatér) irodatérrel, kulturális terekkel, boltokkal stb.
• A turizmus konszolidálása keretében megoldjuk a szemétkezelési és a parkolási problémát, az ide érkezőknek pedig „szelíd” programokat kínálunk (pl.: helyi túraútvonalak kialakításával, amelyek kiindulópontja és végpontja is a faluban van). Az ide érkező szelíd turizmusra kisléptékű helyi kézműipar és élelmiszertermelés is települhet, ahogyan az már spontán is kezd kialakulni.
• A helyi lovas közösségek fejlődését, pályázását támogatjuk, hiszen a környező zöld területek hasznosításával organikus határt képeznek a falu körül, megakadályozva annak indokolatlan terjeszkedését a jelenlegi szántók és zöldterületek rovására.

• Fontos a „kisvárosi” környezeti minőség megteremtése, így a közlekedésre alkalmas utak (a gyalogos, kerékpáros és autós) kialakítása magas prioritással bír. Ez összhangban történik a felszíni vízelvezetéssel és a falu karakterével.

2. Modern élettér

Ez a fejlődési irány a saját igényeit nagy arányban belülről kielégítő, a saját gazdasági és humán tőkéjéből tudatosan építkező szelíden modern falut eredményezne.

E vízió megvalósulása esetén az itt lakók a falun belülről szereznék be a szükséges áruk és szolgáltatások jelentős részét, és ezzel összefüggésben egyre terjedne a helyben dolgozók aránya is. A létrejövő gazdasági egységek elsősorban a helyben lakó munkaerőre és szellemi tőkére alapulnának. E jövőkép stratégiai fókuszai:

• A jelenlegi alvófalu átalakítása egy kisvárosias működésű, „szelíden urbanizált, modernizált faluvá”.
• Egyrészt nő a helyben foglalkoztatás, csökken az ingázás, ami erősíti a faluban a jelenlétet, a kötődést és a kisközösségeket, a falu társadalmi kohézióját,

• Egy inkubátorház segítené a helyi vállalkozók településbe illő projektjeinek elindulását, megerősödését, a meglévőknek pedig a fejlődését.
• A közösségi terek a találkozások és az együttműködés helyszíne, a helyi művészek előadó- és kiállító tere. Szükséges a generációkon átnyúló közösségépítés és tudás átadás, valamint a közvetlen demokrácia kultúrájának megteremtése, használata.
• Kiemelt szerepet kapna a fenntartható, élelmiszer önrendelkezést támogató mezőgazdaság. A helyi földeken termelő gazdák a biotermékeket elsősorban a helyi piacra, másodsorban a budapestire állítják elő.

3. Profi turisztikai központ

Ezen jövőkép kiindulópontja, hogy a helyi gazdaság egy meghatározó eleme a Budapestről érkező turisták tömege, amely most rendezetlenül ömlik rá a falunkra, értéket nem teremtve, de használva a helyi infrastruktúrát. A falunknak érdemes lehet ezt mederbe terelnie, beszedni a lehetséges gazdasági hasznokat és megvédeni azt a környezetet, ami ennek az “egynapos turizmusnak” a feltétele és úticélja.

Pilisborosjenő pozíciója a főváros és a hegyvidék települései között jól meghatározható és a fejlesztés fő irányai kijelölhetők:

• Outdoor sportok (kerékpár, nordic walking, mászás oktatás)
• Természetjárás (túrázók, teljesítménytúrák)
• Gasztronómia (helyi borok és sör, környékbeli és helyi speciális ételek)
• Kultúra (fesztiválok, állandó kiállítások, tánctanítás, sváb hagyományok)
• Kereskedés (vásárok, piacok, szedd magad)
• Oktatási, képzési szektor (konferencia létesítményekkel, aktív elvonulás)

Ez a koncepció a Dunakanyar – Pilis körzet hasonló adottsággal és célokkal rendelkező településeivel együttműködve kerülhetne kidolgozásra, és a hozzá kapcsolódó Pilis Kapu Turistaközpont önmagában is már egy üzleti vállalkozás lehetne, amely megfelelő módon kivitelezve tehermentesítné a falu magterületét az átmenő látogatóktól.

Célunk, hogy közösen gondolkodva, a fenti lehetőségek „keverésével” kialakítsuk azt a közös jövőképünket, ami mentén mindannyian aktívan részt tudunk venni annak megvalósításában.  Ehhez azonban közösen kell cselekednünk, aktívan tennünk kell. 

Szakmai lektor: Gauder Péter

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a településfejlesztési műhelyek tematikája egymásra épül, ezért a hatékony közös munka érdekében célszerű minél több alkalommal, lehetőség szerint akár mindegyiken részt venni! A műhelyek lehetőség szerint az Önkormányzat földszinti nagytermében lesznek megtartva, a pontos helyszínről és az esetleges járványügyi korlátozásokról mindig a meghirdetett időpontok előtti héten adunk ki részletes tájékoztatást, melyet a regisztráció során megadott email címére is elküldünk. A műhelyek az alábbi időpontokban lesznek megtartva: 2021.09.21., 2021.09.27., 2021.10.04., 2021.10.25. A foglalkozások 18:00 órakor kezdődnek.