Leírás
A Kevélyhegyi Tanösvény állomása
A környezetéből merészen kiálló, kettős ágú szirt, a Teve-szikla közvetlen közelében látványos földtani képződményeket tár elénk egy kőfejtő fala, amelynek tetejéről kilátást is élvezhetünk. A sziklafalat közelebbről megvizsgálva érdekes földtani megfigyeléseket tehetünk.
A megfelelő szögből nézve, némi fantáziát is mozgósítva a Teve-szikla legmagasabb, kettős ágú szirtje a névadó állatra emlékeztet. A dolomitból álló tömböket korábban hévizes oldatok járták át, és kalcittal különösen ellenállóvá cementálták. A kemény kőzet ezért gyorsabban pusztuló környezetéből lassacskán kiemelkedett. Emellett, ahogy az egyből szembetűnik a helyszínen, a kőbányászat is rásegített a kimagasodásra: a porló dolomitot murvának fejtették, így persze a sziklafalban látható üregek is mind mesterséges eredetűek. A helyenként vöröses bemosódások vastartalmú oldatokról árulkodnak.
A kőfejtő falát közelebbről, valamely törmelékkúp tetejéről szemlélve észrevehetjük, hogy különböző rétegek települnek egymásra. Alul a fehér dolomit nyitja a sort, melyet jóval kialakulása után elöntött a tenger, és a sekély, partmenti vízben kavicsos, törmelékes összlet rakódott rá. Ezt a színében is elütő sávot nagy kavicsszemcséiről ismerhetjük fel. Legfölül a tenger mélyülésének idejéből hátramaradt (hárshegyi) homokkő látható, mely a lerakódott kvarchomokból és kavicsokból épül fel, keménységét pedig forró, kovás oldatoknak köszönheti.
A kőfejtő falának peremére állva kilátást élvezhetünk a Szénások és a Kutya-hegy csoportja felé, melyek alján a hegyoldalra felkúszó Pilisvörösvár tetői piroslanak.
Térkép
Képek
