A gyerekek, a fiatalok az otthonlétet egy szabadabb és korlátoktól mentesebb környezetként ismerik. Most, hogy a tanulástól a szórakozásig minden otthon, az otthoni számítógépen történik, nehezebb betartható szabályokat hozni, összeegyeztetni a kötelességet a kikapcsolódással és a szórakozással. A négy fal között a videojátékok tökéletesen alkalmasak arra, hogy a gyerekek a hirtelen jött szabadidő nagy részét rájuk áldozzák. Számukra úgy tűnhet, hogy mostantól korlátlanul netezhetnek, játszhatnak online vagy merülhetnek el a digitális eszközök képernyőiben. Ez a túlzás azonban nem csak a napirendet fel, de komoly hatással lehet az alvás minőségére és az érzelmi életükre is.
Mielőtt tanuláson kívül letiltanád a gyereket a számítógépből vedd figyelembe:
1. Az online világ, a játék szociális térként is funkcionál. (A gyerekeknek akkor is, ha a szüleik ezt nem értik, nem tudják átérezni.)
2. A virtuális tér a kikapcsolódáshoz és a pihenéshez, lazításhoz is hasznos felület lehet.
3. A bizonytalanság és a növekvő stressz mellett az öngyógyítási próbálkozás azt jelenti, hogy az addig működő megoldásainkhoz is többször nyúlunk.
4. A digitális világban, játékokban való elmerülés jelezhet a szociális élethez vagy a teljesítményhez kapcsolódó feszültséget, problémákat.
5. Az eltiltás, a teljes megvonás ritkán ajánlott csak, a legtöbb esetben beszélgetéssel, a probléma feltárásával megoldható a helyzet.
A koronavírus világjárvány miatt a gyerekek nem járnak se iskolába, se edzésre és közös offline progrogramokat sem lehet szerverzni. Most csak az online eszközök segítségével tudnak kapcsolódni a barátaikhoz, és az online eszközeik segítenek a szabadidő eltöltésében is. Szülőkét ilyenkor lehetünk elnézőbbek, ám szabályokra, keretekre – a túlhasználat elkerülésére – ebben az időszakban is szükség van, illetve arra is gondolnunk kell, idővel hogyan lehet visszaterelni a gyerekeket a normális kerékvágásba.
Mikor beszélünk videojáték túlhasználatról?
A videojáték túlhasználat mögött a leggyakrabban két dolog áll:
– Szociális probléma: a gyerek a perifériára került az osztályban vagy a kortársai között, túl kevés barátja van, de az is lehet piszkálják, szekálják és gyakran érzi magát céltáblának. Emiatt kerüli a többieket és a szociális készségeit is leggyakrabban online fejleszti vagy használja. Ettől az élő közösségi helyzetek szokatlannak, ijesztőnek tűnnek neki és nehezebben tájékozódik vagy érvényesíti magát bennük.
– Teljesítményszorongás: az iskolai érdemjegyek, a dicséret, elismerés hiánya, vagy a szülők felől érkező maximalizmus is állhat. Ilyen helyzetben jó ötletnek tűnhet az online világba menekülni, ott keresni társaságot, vagy ilyen módon megélni, hogy kompetens, sikerei vannak és ezért (a játéktól) jutalmat is kap.
Fontos, hogy figyelembe vegyük, hogy a túlzások mögött rossz szokások, megoldási kísérletek állnak az esetek többségében. Ahhoz, hogy ezek ne alakulhassanak ki, fontos, hogy az online és az offline világ közötti egyensúlyt otthon is fenntartsuk, ha pedig felmerül a videojáték túlhasználat, akkor közösen keressünk megoldást az egyensúly visszaállítására.
Ragadós a szülői példa
Pozitív és negatív értelemben is „ragadós” lehet a szülői példa – a hozzáállásunk, az eszközök fontossága vagy mellőzhetősége, az életünkben betöltött szerepe mintaként szolgál. És hiába beszélünk az offline világ fontosságáról, ha nem mutatunk, nem csinálunk közösen ilyen programokat.
Emellett felügyeleti applikációkat (Norton Family, Google Family Link) is bevethetünk annak érdekében, hogy a biztonságos online környezetet biztosítani tudjuk otthon. A határok, otthoni és a kütyükre vonatkozó szabályok megbeszélése nagyon jó alkalmat adhat arra, hogy bepillantást kapjunk a gyerek digitális életébe, élményeibe, de egy saját digitális házirend összeállítása is jó alapokat teremthet ehhez.
Odafigyeléssel nagyon sokat tudunk egymásnak segíteni és a minőségi együtt töltött idő alatt sokat tanulhatunk egymástól. A fiatalabb generáció eltérő szemszöge újdonságokat, veszélyekre adott megoldásokat hozhat be a képbe, a szülők tapasztalata, jelenléte pedig kétségeket, ijesztő helyzeteket oszltathat el. Mindig van mit adni egymásnak, akár a digitális, akár az offline világról legyen szó!
Internetbiztonság: Így állítsd be a Norton Family szülői felügyeletet
A szülői felügyelet programok arra valók, hogy szülőként beállíthassuk és felügyelhessük gyermekeink online védelmét. Most a Norton Family szoftvert, annak telepítését és beállítási lehetőségeit mutatjuk be Vukovics Péter az internetbiztonság szakértőjével.
Norton Family
A Norton Family szülői felügyelet szoftver az internet használatának szabályozását teszi lehetővé Windows, Android és iOS alapú eszközökön egyaránt (Windows XP SP3 és újabb, Android 4.0 és újabb, valamint iOS 9 és újabb verziók). A szofver alapvetően ingyenes, bár bizonyos prémium funkciók fizetősek benne. Ezekkel a funkciókkal most nem foglalkozunk.
A kezdetek
A program használatához a szülőnek először regisztrálnia kell ezen az oldalon. TIPP: A magyar nyelvű oldal a szokásossal ellentétben a képernyő alján található listából választható ki.
Adjuk hozzá a gyermeke(ke)t
A személyes adatok megadása itt nem a felhasználó (gyermek) azonosítását szolgálja, hanem azokat az adatokat lehet itt megadni, amiket nem szeretnénk, ha a gyermek megosztana másokkal az interneten.
Telepítés mobil eszközre
A gyermek mobil eszközön végzett tevékenységének megfigyeléséhez keressük fel a Google Play vagy az App Store webhelyet és töltsük le a Norton Family alkalmazást. A telepítés ugyanúgy történik, mint bármelyik másik alkalmazás vagy játék telepítése: a Play Áruházban keressük meg az Norton Family alkalmazást és válasszuk a Telepítés lehetőséget. TIPP: A regisztrációnál megadott adatokra a későbbiekben szükségünk lesz, ezért jegyezzük meg jól.
Eszköz összekapcsolása a Norton fiókkal
Telepítés után indítsuk is el az alkalmazást, és a szülői regisztrációs fiók adataival lépjünk be. Ha ez sikeres, akkor ki tudjuk választani, hogy ez az eszköz melyik gyermekhez legyen hozzárendelve.
Ezt kiválasztva kapcsoljuk be a szolgáltatást
Házirend
Ha az eszközön elvégeztük a fenti beállításokat, akkor készen állunk a házirend megalkotására. A házirendben foglaltak automatikusan alkalmazásra kerülnek a hozzárendelt eszközhöz, semmi más teendőnk nincs vele. TIPP: a gyermek is játsszon szerepet a házirend elfogadásában. Nem szabad és nem is lehet őt mindentől eltiltani. Ha ő is érzi, hogy ez az ő biztonságát szolgálja, amit a kérése és szülői egyetértés esetén lazítani is lehet, akkor nem fog kerülő megoldásokat keresni (pl. osztálytárs védelem nélküli eszközét használva). A Norton Family esetében arra is van lehetőség, hogy több személy (pl. szülők vagy más rokon) is elvégezhesse a házirend beállításait. Őket a Norton Family weboldalon szülőként kell nevesíteni.
Ők külön-külön is felügyelhetik a gyermek(ek) házirendjeit. A házirendben a következő beállításokat lehet megtenni: Internetes felügyelet, Keresés felügyelete, Közösségi portál felügyelete és a fizetős premier funkciók (Idő felügyelete, videó felügyelet, mobil alkalmazás felügyelet) – utóbbiakkal most nem foglalkozunk.
Internetes felügyelet
Az internetes felügyelet háromféle szinten határozható meg. A tiltás helyett lehet figyelmeztetést, vagy csak megfigyelést is választani. Az utóbbi két esetben minden tartalom hozzáférhető a gyermek számára.
Idő felügyelete
Az időfelügyelet egyike a prémium funkcióknak, melyhez előfizetés szükséges.
Keresés felügyelete
A legnagyobb keresőmotorok támogatják a gyermekeknek szóló találati lista szűrését, hogy csak a számukra megfelelő tartalmú eredményeket adják vissza, a kifejezetten felnőtteknek szólóakat pedig nem. Ezt a beállítást nem kell a keresőmotoroknál egyesével megtenni, ha Norton Family-t használunk, hanem elegendő bekapcsolni azt a házirendben.
Prémium funkciók
Bizonyos funkciókat csak előfizetéssel rendelkező felhasználók érhetnek el. Ilyen funkciók az említetteken kívül például a tevékenység összefoglaló, tartózkodási hely felügyelete, havi/heti jelentések, stb.
Egy másik remek lehetőség a Norton mellett az ESET PARENTAL CONTROL, válasszuk ki, hogy melyik a szimpatikus és alkalmazzuk. Leírása:
https://www.digitaliscsalad.hu/biztonsag/internetbiztonsag-igy-tudod-kontrollalni-a-gyereket
Családi digitális szerződés nélkül ma már nem lehet gyereket nevelni?
zülőként a célunk, hogy a gyerekeink kezébe iránytűt adjunk az élethez. Megtanítjuk őket közlekedni, késsel-villával enni, sőt még tanulni is, a digitális világot azonban gyakran korlátok és a fokozatosság elve nélkül nyitjuk meg számukra. Némileg mentségünkre szól, hogy erre nincsenek mintáink, erről nem tudjuk megkérdezni a szüleinket, hiszen mi magunk is a digitális fejlődéssel együtt nőttünk fel. Folyamatosan vált az életünk részévé, beletanultunk. A gyerekeink viszont kész világot kapnak korlátlan internet eléréssel, videojátékokkal és közösségi médiával és mi ettől zavarban vagyunk. Hogyan lehet ezt szabályozni? Mi számít még „normálisnak” és hol csúszik ki a kezünkből az irányítás?
Ki mutat utat kinek?
Faramuci helyzet, hogy a gyerekek sokszor jobban értenek a 21. századi technológiákhoz, mint a szüleik. Régen egyértelmű volt, hogy a szülő többet tudott (az életről, a számtanról, a fontossági sorrendről), így ő mutatott irányokat, jelölt ki határokat. A digitális világban azonban nincs ilyen tudása, így ilyen hatalma sincs. (És nem csak a szülőknek, hanem úgy általában a felnőttek vesztik tekintélyüket a tudáshiány miatt.) Mégsem nyithatjuk ki a gyerekeink számára a digitális világot korlátok és szabályok nélkül! Ha pedig már megtettük, akkor újra kell tárgyalnunk a feltételeket.
A magyar családok digitális eszközhasználatát vizsgáló kutatásból kiderült, hogy a családok 76 százaléka szabályozza, hogy mennyi időt tölthet a gyerek képernyő előtt és a családok harmadában vannak kütyüzésre vonatkozó szabályok, amiket minden családtag betart. Ez már egy „fél” szerződés.
Miért fontos szerződést kötni?
A legtöbb szülőnek mégis görcsbe rándul a gyomra, ha arra gondol, hogy „szülő-gyerek digitális szerződést” kössön a gyerekével. Pedig a gyereknevelés nem áll másból, mint megállapodásokból és iránymutatásokból. Ritkán használjuk rá a szerződés szót és ritkán foglaljuk írásba, de alapvetően erről van szó, amikor vállalásokat, ígéreteket teszünk és következményeket jelölünk meg. „Most már elég nagy vagy ahhoz, hogy tanítás után egyedül gyere haza az iskolából.” „Szeretnél bulizni? Persze, de 10 órára gyere haza. Két év múlva már éjfélig is maradhatsz.”
A gyerek életkorától és a családban kialakult szokásoktól függ, hogy a szerződéshez elég egy szóbeli megállapodás, vagy pontokba szedett szabályok esetleg az aláírt megegyezés működik jobban. A lényeg a következetesség, tehát a szabályok adott és belátható időszakon belül állandóak legyenek, és a kölcsönösség, hogy az előre lefektetett szabályokat egyaránt el tudja fogadni. Az írásbeliség melletti fő érv, hogy a megállapodásra mindkét fél hivatkozhasson és az „én nem úgy emlékszem” vagy a „nem pontosan erről volt szó” viták elkerülhetőek legyenek.
Mit tartalmazzon a szerződés?
Egészen másfajta családi digitális szerződésre van szüksége egy kétévesnek, egy kisiskolásnak és egy gimnazistának. Sőt, talán azt gondoljuk, hogy az igazán kicsik digitális eszközhasználatát nem is kell szabályozni, pedig hogyan várhatnánk el egy gyerektől 8 évesen, hogy ne vigye oda az ebédhez a tabletet, ha élete első nyolc évében azt látta, hogy a szülei étkezés közben a telefonjukkal is foglalkoznak. Egy ovisnak lehet, hogy elég korlátozni a képernyő előtt tölthető idejét, míg nagyobb gyereknél hangsúlyt kap, az is, hogy mivel tölti az idejét a képernyő előtt. Versenyfeladatokat old meg, nyelvet tanul, videojátékozik, barátaival chatel vagy éppen filmet néz.
10 szabály digitális gyerekneveléshez – 0-6 éves korig
10 szabály digitális gyerekneveléshez – 6-11 éves korig
10 szabály digitális gyerekneveléshez – 12-16 éves korig
A családi digitális szerződésben vagy házirendben a következőkre érdemes kitérni:
1. Képernyő előtt tölthető idő (pl. mennyit kütyüzhet hétköznap, hétvégén, vakáció idején)
2. Mivel foglalkozhat kütyüzés címszó alatt (pl. milyen tartalmakat fogyaszthat, milyen videókat nézhet stb.)
3. Digitális eszköz mentes időszakok (pl. étkezések, ünnepek, közösen töltött idő, baráti összejövetelek stb.)
4. Digitális eszközök tárolása (pl. nem viheti be az ágyba elalváshoz)
5. Szabályok videojátékokhoz, alkalmazásokhoz (pl. tölthet-e le egyedül videojátékot, PEGI számok betartása, milyen videojátékokkal játszhat)
6. Közösségi média jelenlét és aktivitás
7. Okostelefonozási szabályok (pl. hol kell kikapcsolni, mikor kell/lehet felvenni)
8. Szabályok webes vásárláshoz (pl. mit vásárolhat, hogyan figzethet)
Fontos! Ne egy elképzelt idea alapján alkossuk meg a szabályokat, hanem életszerűen, az élethelyzeteinknek megfelelően. A megállapodást közösen dolgozzuk ki, a gyerekek igényeit is figyelembe véve. Nem az a cél, hogy rosszul érezzük magunkat a szabályoktól, hanem az, hogy keretet adjunk a digitális eszközök használatának.
Ne kérjünk olyat, amit mi magunk sem tudunk betartani, illetve szülőként gondoljuk újra a szokásainkat és mi magunk is változtassunk, hiszen példát mutatunk a gyerekeinknek illetve sok esetben minket és a viselkedésünket másolják.
Elkészítettünk egy Családi digitális házirendet is, amelyet átbeszélhettek, a saját adataitokkal kitölthettek, a családi szokásaitokhoz igazíthattok és azonnal nyomtathattok, használhattok.
A cikkeket és képeket a digitaliscsalad.hu-ról vettük át. A weblap tartalmait javasoljuk alaposan tanulmányozni.
