Stromfeld Aurél-barlang feltárása

A támogatás által lehetővé válik számunkra a helyszín természeti és történeti értékeinek megőrzésére és további kutatásokra irányuló munkánk folytatása.

Kutatótársaimmal egy kb. tíz fős, önkéntesekből álló csapattal Pilisborosjenő község területén a Vendelin-dombnak a Bécsi út felé meredeken letörő, sziklás oldalán, tehát a kálvária mögött egy addig ismeretlen barlangot kutattunk fel, melyet Stromfeld Aurélről, a dicsőséges Északi Hadjárat (1919) vezetőjéről neveztünk el. Ezzel a névvel a közelben egykor volt – mára már nyomtalanul megsemmisült – Kevély-nyergi turistaháznak kívántunk emléket állítani.

A korábban ismeretlen barlang feltárása érdekes, új ismertetekkel alakította a térség földtani viszonyairól alkotott képet.

A rendkívüli újdonságot azonban a térségben egykor élt emberekről és azok életmódjáról, technikai fejlettségéről, azaz a terület történelméről hozta. Ezen okból kifolyólag a Magyar Nemzeti Múzeum felelős szakemberei mintegy védnökséget vállalva a kutatás felett, rendszeres jelenlétükkel is biztosították a szakmai színvonalat. A helyszín egyediségét az adja meg, hogy a kutatások a távoli környékre kitűnő kilátást nyújtó, mégis rejtett helyszínen egy a honfoglalást követő, az Árpádházi királyok idejében történt, kultikus áldozatbemutatás emlékeit őrizték meg. A leletek igazolták, hogy az adott helyet a korai Magyarország lakói felkeresték valami lelki, szellemi indíttatásból; sámánnal vagy nélküle, ez ma már nem tudható, de az biztos, hogy áldozatukat otthagyták, amit aztán majd ezer évvel később a mostani kutatások tártak fel.

Az ősi magyar áldozóhely egyébként egy a Kr. u. 4 évszázadban művelt római kőbánya helyén van. Kutatásaink föltárták, hogy a rómaiak monumentális aquincumi építkezéseikhez bányásztak itt kiváló minőségű és jól faragható követ. A rómaiak kőbányászatára vonatkozó eddigi feltételezések ezen a helyen leletekkel igazolódtak. Így először ezen a helyen bizonyosodott be az ember természetet átalakító tevékenysége, aminek eredménye lett azután a ma látható táj Pilisborosjenő ezen részén.

A további kutatások feltétele a kőfejtésekkel meggyengített sziklafelszínek megfelelő rögzítése, biztosítása, de ezek a munkálatok az eredeti helyszín megőrzését és biztonságos bemutatását is szolgálják.

Ez utóbbit, a bemutatás lehetőségének megteremtését azért is tartjuk fontosnak, mert a helyszín jó megközelíthetősége miatt egy leendő szabadtéri bemutató és oktatási hely lehet.

Szenthe István,
Széchenyi Ferenc-díjas,
okleveles geológus

Pilisborosjenő helytörténeti kutatása

„Múlt nélkül nincs jövő,
s mennél gazdagabb a múltad,
annál több fonálon
kapaszkodhatsz a jövőbe.”
(Babits Mihály)

Pilisborosjenő szellemi, kulturális értékeinek megóvása, a közösség múltjának feltárása a helyi identitás tudatos erősítésének egyik alapja, hiszen a helytörténet ugyan a múltról beszél, de a jelenhez szól. A lokálpatriotizmus olyan emberi tulajdonság, amely egyben a hazaszeretet megnyilvánulási formája is, vagy ahogy Eötvös József fogalmazott: „Az egész hazát csak eszmében foghatjuk fel, s így azon szeretet, mellyel az egyes falujához vagy környékéhez ragaszkodik, tulajdonképp azon kapocs, mely őt a hazához köti.” A falu történetének feltárása, a múlt eseményeinek megismerése azonban nem csak az érzelmi kötődést erősítheti, de elősegítheti az önkormányzati, intézményi döntések meghozatalát is a múltban rejlő információkkal.

A fentiek szellemében vállaltam Pilisborosjenő történetét feldolgozó munka kéziratának elkészítését, a már meglevő helytörténeti művek, levéltári iratgyűjteményekben fellelhető iratok, dokumentumok, magángyűjtemények, hagyatékok felkutatását és azok tudományos igényű feldolgozását. A kézirattal átfogó képet szeretnék adni a faluról, – az első fellelhető írásos emlékektől egészen napjainkig – a szélesebb közönség számára is könynyen befogadható, olvasmányos stílusban, fotókkal és a fontosabb forrásokkal illusztrálva. Megemlékeznék azokról az emberekről, akik Pilisborosjenő történelmében fontos szerepet játszottak, helyet kapnának a kötetben a falu legfontosabb építészeti, természeti értékei, továbbá helyi legendák, érdekes történetek is.

Dr. Cserényi-Zsitnyányi Ildikó
történész