A Fenntartható Fejlődés és Településfejlesztési Bizottságban az utóbbi hetekben a folyamatban lévő HÉSZ-módosítás által felvetett kérdéseket és problémákat igyekeztünk megválaszolni. Ennek egyik fókuszpontja az ún. Lovas-fennsík szabályozásának ügye. Ismeretes, hogy jelenleg itt nulla százalékos a beépíthetőség, de az évtizedes múltra visszatekintő lótartás miatt számos szilárd alappal nem rendelkező építmény áll a területen, melyek jogszerűsége minimum erősen megkérdőjelezhető, emellett esztétikai értékük is erős szórást mutat.
Tekintettel arra, hogy a területen már-már hagyományosnak mondható lótartás fenntartható fejlesztését és a falu gazdasági életébe történő integrációját az önkormányzat támogatni, a tájképet pedig szebbíteni szeretné, így felkínáltuk az itteni földtulajdonosoknak a lehetőséget egy csekély mértékű beépíthetőség megváltására, melynek paraméterei jelenleg véglegesítés alatt állnak. Úgy tűnik, hogy a tulajdonosok zöme élni is szeretne ezzel a lehetőséggel. Ezzel együtt is igyekszünk a beépíthetőséget korlátok között tartani, emiatt a minimálisan kialakítható telekméretet megemelnénk 8000 négyzetméterre, az engedélyezett építmények 80%-ban csak három oldalról lehetnek zártak, és alanyi jogon nem járna minden telekre építési jog, csak azokra, ahol a tulajdonos ez irányú igényét jelezte és az önkormányzat által meghatározott díjat megfizette. A felépíthető istállókkal kapcsolatos egyéb esztétikai paramétereket a Településképi Rendelet (TKR) fogja előírni, amelyet szándékunkban is áll majd betartatni a szabályozás jogerőre emelkedését követően.
Pilisborosjenőn számos olyan – néhány száz, esetleg 1-2 ezer négyzetméteres – terület van, ahol a tényleges telekhasználat (a valós telekhatárok), a földhivatali nyilvántartás és a szabályozási terv nincsen összhangban. Ezek kijavítása – összhangba hozása – is a jelen HÉSZ-módosítás részét képezi, de a kapcsolódó munka sokrétű. Első lépésben geodéziailag fel kell mérni a tényleges telekhatárokat, telekhasználatot, második lépésben megállapodásra kell jutni a telektulajdonosokkal a szükséges telekalakítások ügyében, ami jellemzően területcserékkel és pénzbeli kompenzációval jár együtt, mindezt fel kell tüntetni a HÉSZ részét képező szabályozási tervben és végezetül átvezetni a földhivatali nyilvántartásban. Ez egy hosszadalmas és soklépéses folyamat, sok élő munkát igényel, szerencsére a telekerendezések kapcsán befolyó összegek fedezni tudják ezeket a költségeket.
Friss hír, hogy nemrégiben új tulajdonosa lett a Budai Tégla utolsó nagyobb fejlesztési területének, a Téglagyári út mentén található, egybefüggő 10 hektáros lakóövezetnek. Az új tulajdonos nagyon szimpatikus módon fontosnak tartotta és feladatának tekintette, hogy még mielőtt bármilyen tervet készítene a területre, egyeztessen az önkormányzattal, hogy lehetőleg olyan fejlesztési koncepciót dolgozzanak ki, amelyet az önkormányzat is támogatni tud, és nemcsak tűr, mint a HÉSZ-ben foglalt beépíthetőséget maximálisan kihasználó, üzletszerűen ikerházakat építő vállalkozók esetében. A biztató kezdet után reméljük a folytatás is hasonló szellemben zajlik majd.
Lakosok vizet hordanak Solymár utcáin 2022 nyarán
Ha máshogy nem, de legalábbis kötetlen beszélgetések keretében folyamatosan napirenden van tavaly nyár óta a vízhiány, annak ellenére, hogy jelenleg nincs égető aktualitása. Tavaly novemberben meghívtuk Farkas Egonnét, a DMRV ZRt Üzemeltetési Főmérnökét, hogy tartson átfogó tájékoztatást a régió vízellátási rendszeréről, a problémák hátteréről, a megoldási lehetőségekről. A beszélgetésben sok hasznos információt kaptunk, talán a legfontosabb az, hogy a tavaly nyári vízhiánynak – ami legdurvábban Solymár egyes területeit sújtotta, de nálunk is rengeteg nehézséget okozott a magasabban fekvő házak egy részében – nem az volt az oka, hogy a Duna mentén fekvő kutak vízhozama csökkent (noha korábbi években erre is volt példa a Duna extrém alacsony vízállása esetén), hanem az, hogy a csővezetékek és a helyi víztározók nem voltak képesek annyi vizet szállítani, amennyit a felhasználók a cső végén kilocsoltak a kertjeikben, nagyrészt a rövidre nyírt, így csekély árnyékoló képességgel rendelkező gyepek zölden tartása végett. A vízfelhasználás az aszály idején ugyanis a sokszorosa volt a normál – pl. téli – vízigénynek.
Kényszermegoldás Pilisborosjenőn 2022 nyarán
Az a helyzet, hogy sajnos nincs az a csőkeresztmetszet, ami egy ilyen erősen aszályos évben ne lenne kevés, ami annyi vizet tudna szállítani, amit már nem tudnánk kilocsolni a kertjeinkben, különösen az automata locsolóberendezésekkel. Nem hiszem, hogy bárkinek végig kellene néznie azt, hogy az ablakban elszáradnak a muskátlijai, de üdvözítő lenne, ha egyfajta társadalmi normaként elterjedne, hogy a tavalyihoz hasonló aszály esetén legyen “ciki” a szép sűrű, rövidre nyírt zöld gyep. Annál is inkább, mert a Magyarországon honos pázsitfüvek különösebb gond nélkül átvészelik az aszályos időket locsolás nélkül, vagy minimális locsolással, igaz ehhez érdemes nem drótkefe hosszúságúra nyírni őket ebben az időszakban. Fontos lenne a tavalyi aszályból okulva már most elkezdeni a felkészülést a nyárra a csapadékvizek összegyűjtésére alkalmas tárolók beszerzésével és beüzemelésével. Az önkormányzatnak sajnos nagyon korlátozott mozgástere van ennek támogatására, mindenesetre igyekszünk tájékozódni e téren, és elkezdtük felmérni, hogy más önkormányzatoktól milyen jó gyakorlatokat vehetnénk át a már megépült lakóingatlanok csapadékvíz gazdálkodásának fejlesztése érdekében. Az aktuális HÉSZ módosítás során is tervezünk kitérni arra, hogy az új építésű házak esetében milyen műszaki paraméterek előírásával biztosítsuk a környezettudatos csapadékvíz kezelést és tárolást.
