Avagy hogyan játsszuk ki a felújítási aduászt?

Előző cikkünkben az energiaközösségek létrehozásáról írtunk, az ilyen kezdeményezések egyik legklasszikusabb formája a lakók összefogásával megvalósuló,  megújuló energiaforrások integrálásával (pl. napelemek) egybekötött, társasházi energetikai felújítás.

Az épületek korszerűsítésére talán még soha nem volt ekkora szükség, mint most. A koronavírus-járvány utáni gazdasági válság számos területen okozott károkat, ami többek között növekvő munkanélküliséget is okozott, ezzel összefüggésben sok háztartás jövedelme drámaian lecsökkent. Ez a negatív folyamat különösen kiszolgáltatott helyzetbe hozta az energiaszegénységben szenvedő háztartásokat. Ráadásul a helytelen tüzelésből eredő légszennyezettség kiemelt egészségügyi kockázattal jár, pl. az asztma, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását okozhatja. Ezen problémák egy részére átfogó megoldást kínál az energiahatékonyság célzott növelése, különösen a rossz állapotú épületek szakszerű energetikai felújítása. A „felújítási hullám” már a küszöbön áll, de hogy lehet ezt az EU- szerte erősödő szakpolitikai sodorvonalat az energiaszegények malmára hajtani?

Miben élünk?

Összesen 4 millió lakás van Magyarországon, és ezek háromnegyede 1980 előtt épült. Ebben az időben az építkezéseknél az energiahatékonyság még egyáltalán nem volt szempont, és jogszabályilag sem volt elvárás. Manapság egyre több a felújított épület, de azt, hogy energetikai szempontból valójában milyen állapotban vannak a hazai lakások és házak, ránézésre szinte lehetetlen megállapítani. Ehhez az energetikai tanúsítványok adhatnak támpontot, de a tényleges fogyasztás mindig a felhasználón múlik. Az energiaszegénységgel küzdő háztartásokban az alulfűtés és a túlfűtés is egyaránt megjelenhet. Hazánkban a felhasznált energia 40 %-áért az épületállomány felelős, amelynek jelentős része az elavult házak fűtéséből és a használati melegvíz előállításából fakad.

A rossz állapotú lakások alapvetően határozzák meg az életminőséget is. Az Eurostat kimutatása szerint az EU27 országa közül Magyarországon kiemelkedően magas azon háztartások száma, amelyek az energiahatékonyságot érintő problémával küzdenek pl. dohosodó, vizesedő falakkal, tetőbeázással stb. Ebből a több mint 1 millió háztartásból kerülnek ki a legnagyobb arányban az energiaszegények is.

Éppen ezért a felújításokra akár aduászként is tekinthetünk: egy épületenergetikai programmal a háztartások energiaköltségei fenntartható módon csökkennének, miközben fellendülne a gazdaság, az építőipar nagyszámú új munkahelyet teremtene szerte az országban és javulna a levegőminőség. Mindezen túl számos egyéb társadalmi, gazdasági és környezeti előnnyel is járna egy jelentős energiamegtakarítást hozó, hosszútávú épület felújítási program. Ezeknek a pozitív hatásoknak a legfontosabb indikátora a mérséklődő energiaszegénység lenne, tehát a lakóépületek energiahatékonyságának gondosan megtervezett és kivitelezett növelése az energiaszegénység felszámolásának záloga.

Felújítási láz

Dacára egy felújítás minden anyagi terhének, a magyar lakosságban magas a hajlandóság az otthonok korszerűsítésére: a következő öt évre több mint 1,4 millió lakástulajdonos tervez összesen 3000 milliárd forint értékben valamilyen energetikai korszerűsítést – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Hazai Felújítási Hullám című tanulmányában olvasható 2020-as reprezentatív lakossági felmérés eredményeiből. A kutatás ugyanakkor az elmúlt évek felújításait is vizsgálva azt mutatta, hogy a hazai energetikai felújítások döntő része csak részleges volt, ami energetikai tervezés nélkül készül el, így több mint a 50 százalékuk nem is jár érdemi energiamegtakarítással.

A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítás a lock-in (vagy bezáródási) hatás melegágya. Ez a jelenség sajnos nagyon gyakran megfigyelhető. A legolcsóbb, azaz már nagyjából elavult megoldásokkal nem érhető el hosszútávú energiamegtakarítás és érdemi rezsicsökkentés sem a következő 15-20 évben. Egy ilyen rosszul tervezett/kivitelezett, ugyanakkor költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőségét egy valódi energiamegtakarítást eredményező felújítás elől. Tehát fontos lenne elkerülni a házi barkács (fél)megoldásokat. Ez persze komoly kihívás, hiszen az energiaszegények, akiknek többsége rossz állapotú lakásokban él, sok esetben csak a szakszerűtlen módon, a legolcsóbb alapanyagok helytelen felhasználásával tudnak javítani helyzetükön. A rosszul kivitelezett szigetelés azonban hosszú távon több kárt okozhat, mint hasznot.

Forrás: dr. Munkácsy Béla, 2019. Tibolddaróc 

(A képen látható felújítás jól tükrözi hogy, milyen nehéz helyzetben van egy energiaszegény háztartás, ha önerőből, anyagi források hiányában házi barkács megoldásokkal próbálja otthonát komfortosabbá és energiahatékonyabbá tenni. A lelkesedés és a tenni akarás példaértékű, de az ilyen jellegű kivitelezés sok esetben nem szakszerű. A minőségi alapanyagok használata, a gondosan megtervezett és megvalósított munkafolyamat elengedhetetlen egy sikeres és eredményes renováláshoz. Az épületenergetikai felújítások során kulcsfontosságú elkerülni a „lock-in” hatást és szakszerűtlen munkából fakadó problémákat pl. vizesedés, penészesedés stb. Ebből is látszik, hogy mekkora szükség van egy, az épületenrgetikai felújításokat támogató szakmai (iroda)hálózat létrehozására, amely hosszú távon tud tanácsot adni, támogatást és segítséget nyújtani az energiaszegénységgel küzdő családoknak is.)

A MEHI lakossági felméréséből az is kiderült, hogy az előző 5 évben számos otthonban történt energetikai korszerűsítés, de ezek legtöbbször csak részleges felújítások voltak energetikai tervek nélkül. Emiatt nem hoztak jelentős energiamegtakarítást és igazán látványos rezsicsökkenést sem. Ahhoz, hogy az ország elérje a 2050-es klímasemlegességi célt, hozzávetőleg 130 000 lakás mélyfelújítását kellene évente elvégezni, amit a tulajdonosok maguktól nem fognak megtenni, ehhez állami ösztönzőkkel kell őket a komplex felújítások felé terelni.

Az év elejétől a gyermekes családoknak igénybe vehető Otthonfelújítási támogatás nagy előrelépés lehet, ugyanakkor fontos lenne szélesebb társadalmi rétegek, akár a nyugdíjasok vagy a gyermeküket egyedül nevelő szülők felé is kiterjeszteni ezt a lehetőséget. Továbbá szükségszerű lenne minél előbb beépíteni az energetikai követelményeket a pályázati feltételek közé, hiszen pl. a fürdőszoba zöldről kékre való átcsempézése és az ehhez hasonló, csupán csak esztétikai célokat szolgáló beavatkozások ugyanakkora támogatást kapnak, mint egy teljeskörű szigetelés és nyílászáró csere, amely akár lefelezheti az épület energiafelhasználását. A felújítások rengetegében ugyanakkor jó tanácsot kapni és adni sem egyszerű. Különösen az energiaszegénységgel küzdő háztartásoknak, ahol az önerő előteremtése és az információhiány jelenti a legnagyobb gondot. A kihívás tehát adott, már csak ki kell játszani az aduászt! De hogyan?

Egy iroda minden felújítani vágyónak

Egy felújítási projekt a világ minden részén hasonló kihívásokat jelent, a szakértelem hiányából fakadó nehézségek leküzdésére pedig nemzetközi tapasztalatok szerint az egyik legjobb megoldás az úgynevezett one-stop-shop (OSS) modell, amit magyarul egyablakos felújítási tanácsadó irodának fordíthatunk. Egy ilyen irodában olyan emberek várják a felújítani vágyókat, akik nemcsak a korszerűsítések szakmai és anyagi részéhez értenek, de képesek erről közérthetően beszélni, és tisztában vannak vele, min megy keresztül egy átlagos felújító.

Egy helyen adnak át minden szükséges információt a felújításokhoz a tervezéstől a pénzügyi lehetőségeken át a kivitelezők kiválasztásáig és az átadott munka ellenőrzéséig, így a felújítók sokkal magabiztosabban tudnak belevágni a folyamatba. A szakértőkkel való egyeztetés során tanácsot kapnak, hogy mire figyeljenek, a zsebükben pedig ott lapul egy megbízható tervező energetikus, a kivitelezők és az egyablakos iroda operátorának telefonszáma. Ebben az esetben sokkal magasabb az esély arra, hogy az egész folyamat a kívánt mederben halad, és egy igazán hatékony otthon lesz a végeredmény, elégedett lakókkal és komoly energiamegtakarítással.

Forrás: https://renopont.hu/

Egy ilyen rendszerű irodahálózat a RenoPont, amely egy összetett online platform (internetes tudástár) és fizikai irodák segítségével segíteni a felújítókatA projekt célja, hogy egy több irodából álló, országosan elérhető hálózat jöjjön létre, ahol hasznos anyagok és hozzáértő szakemberek segítenek majd könnyebbé, kiszámíthatóbbá tenni az energetikai felújításokat, miközben biztosítják a minőségi eredményeket.

Érthető módon az ilyen jellegű kezdeményezések beindítása során elsősorban a fizetőképes kereslet megszólításán van a hangsúly. Ezért joggal vetődhet fel a kérdés: Hogy fog tudni segíteni egy ilyen irodahálózat az energiaszegényeken? Az energiaszegénység alapvetően szociális probléma, amelynek megoldásához állami szerepvállalásra és kiegészítő forrásokra van szükség, hiszen egy ilyen otthonban gyakran sokkal sürgetőbb problémákat is kezelni kell, mint például lyukas tető, omladozó falak, fürdőszoba hiánya. Ennek ellenére a RenoPont a tanácsadó irodahálózat kiépülése során újabb és újabb szolgáltatásokkal szeretne minél több felújítani vágyó igényeit segíteni. Ez akár már 5-10 éves távlatban is valóra válhat.

Az energiaszegények bevonásával olyan társadalmi rétegeket is épületenergetikai felújításokra sarkalhatnak, amelyek számára ez még ma elérhetetlen álom. Az energiaszegény háztartások renoválásában az alternatív finanszírozási módok és a közösségi kezdeményezések úttörő szerepet vállalhatnak a következő évtizedben. Ezek sikere alapvetően határoza meg az emberek életszínvonalát, településeink utcaképét és Magyarország sikerét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ugyanakkor soha nem szabad elfelejteni az emberi tényezőt, hiszen az energiatudatosság és a fogyasztói magatartás szerepe minden felújítás sikerének kulcsa, hiszen valódi sikert csak az energiahatékony otthonokban, energiatakarékos életmódot élő emberekkel lehet elérni. Következő és egyben a cikksorozatunkat záró, energiaszegénységgel kapcsolatos írásunkban ezt a témakört járjuk majd tüzetesebben körbe.

A szöveg a MEHI szakértőinek a https://masfelfok.hu/ portálon megjelent cikkein alapul és abból vett szövegrészeket tartalmaz. Az eredeti írások itt és itt, olvashatóak.