→ Javaslat új településképi rendelet megalkotására és arculati kézikönyv elfogadására

A testülete a 70/2022. (IX. 21.) KT határozatával döntött a településkép védelméről szóló 17/2018. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet (TKR) és az arculati kézikönyv (TAK) felülvizsgálatáról és módosításáról. A tervezési munka elvégzésére a HÉSZ módosításán dolgozó DRO Studio Bt. (képviseli: Ongjerth Richárd ügyvezető) településtervezővel kötött szerződést. Tervező az önkormányzat illetékes vezetőivel és testületeivel történt egyeztetés nyomán a TAK és TKR módosítási javaslatának a vonatkozó jogszabályok szerinti államigazgatási, valamint a község partnerségi rendelete szerinti lakossági és partnerségi egyeztetésre szánt egyeztetési dokumentációját elkészítette. A dokumentációt a Településkép Védelmi Tanács a Főépítész szervezésében, a Tervező jelenlétében több alkalommal a helyszínen, a Polgármesteri Hivatalban, illetve internetes felületen egyeztette. Az egyeztetés kiterjedt a HÉSZ folyamatban lévő módosítására is. A javasolt jogszabályi előírások a HÉSZ előírásaival összhangban lettek kialakítva. Az elkészült tervezetet az államigazgatási, önkormányzati szervek és az Állami főépítész véleményezte, valamint lakossági fórum keretében bárki kifejtethette véleményét. A Tervező összeállította a javaslatok alapján a rendelet és az arculati kézikönyv tervezetét a képviselők elfogadták. A témáról részletesebben a főépítésszel készült írásban olvashatnak a jelen számban.

→ Javaslat Jamaicai Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. szerződésmódosítási kérelmének elbírálására

Pilisborosjenő Község Önkormányzata és a Jamaicai Bt. 2012. március 15-től bérleti szerződést kötött a 3183. hrsz-ú önkormányzati tulajdonú ingatlanon büfé üzemeltetése céljából. A büfé üzemelésével kapcsolatban semmilyen panasz az elmúlt években nem érkezett, ezért a megkötött bérleti szerződést további öt évre – 2028. december 31- napjáig – módosítja.

→ Javaslat lazareti osztatlan közös tulajdoni hányad megvételére

Az Önkormányzat 2023. szeptember 27. napján adásvételre vonatkozó ajánlatot tett Oláh Sándor részére, tekintettel arra, hogy összesen 204,991 m2 területű osztatlan közös tulajdoni hányaddal rendelkezik Lazarét területén. Az Önkormányzat ajánlata alapján, amennyiben Oláh Sándor az osztatlan közös tulajdoni hányadát leadja az Önkormányzat részére, úgy az a leadással 20.000 Ft/m2 összeg ellenében átszáll az Önkormányzatra azzal, hogy Oláh Sándor a továbbiakban mentesül minden további fizetési kötelezettségétől. Szentpétery Elemér szakértő értékbecslésében a 20.000,-Ft/m2 összeget helytállónak találta. Lazaret területén összesen 20 db osztatlan közös tulajdoni hányadú ingatlan található. Ezek összterülete 19.902 m2. 20.000 Ft/m2 áron számolva 398.000.000 Ft értéket képvisel. Az önkormányzat tulajdoni hányada 41616/200.000, azaz 20,8 %, ami 82.784.000 Ft értékű. A nem önkormányzati tulajdon értéke tehát 398.000.000 Ft – 82.784.000 Ft = 315.216.000 Ft. Azaz, ha az összes nem önkormányzati tulajdont meg kívánja vásárolni az önkormányzat, annak költsége mai áron 315.216.000 Ft. Pilisborosjenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy döntött, hogy

Oláh Sándor Pilisborosjenő belterület 528, 559, 562, 565, 566, 567, 568, 569, 570, 571, 573, 576, 577, 581, 582, 586, 587, 664, 685, 687 helyrajzi számú ingatlanokon fennálló 2060/200000-ed tulajdoni hányadát 205 m2 nagyságban az értékbecslében megállapított 20.000 Ft/m2 áron 4.100.000 Ft, azaz négymillióegyszázezer forint összegben megvásárolja.

→ Javaslat ingatlan eladási megkeresés elbírálására

Soltész János Mihály újabb eladási ajánlatot tett a tulajdonában álló 070/7 hrsz-u 8320 m2 szántó és 088/2 hrsz-u 29.029 m2 területű erdő ingatlanokra. Az erdő önállóan nem eladó, csak a szántóval együtt. A szántó önállóan is megvehető.

Pilisborosjenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete nem fogadja el Soltész János Mihály tulajdonos felajánlását a jelenlegi pénzügyi helyzet miatt nem kívánja megvásárolni a Pilisborosjenő 070/7 hrsz-u 8.320 m2 területű szántó és 088/2 hrsz-u 29.029 m2 területű erdő ingatlanokat.

→ Javaslat, 2602, 2603, 2604, 2606, 2701/8, 2701/9, 2701/10, 2701/11 hrsz-ú ingatlanok belterületbe vonási kérelem elbírálására

 

A zártkerti művelés alól kivett terület besorolású ingatlanok tulajdonosai 2024. január 15. napján belterületbe vonás iránti kérelmet nyújtottak be az ingatlanokra vonatkozóan lakóépület építése céljából (Lásd az 1. mellékletet).

 

 

 

Pilisborosjenő Önkormányzat Képviselő-testülete az 53/1/2022. (VI.15.) KT határozatával a Településfejlesztési Koncepciót elfogadta. A koncepciót 2022. július 1. napjától kell használni.

Az Önkormányzat új, hatályos településfejlesztési koncepciója nem tartja indokoltnak a lakóterületek bővítését. A koncepció hosszú távra rögzítette az itt élő, vállalkozó emberek kívánságát (Lásd TFK 31. oldal).

„Még be nem épült lakó fejlesztési területeken „visszalépés”

• Településrendezési eszközök módosítása, beépítésre szánt területek csökkentése

• Esetleges kártalanítási igények felmérése

Még be nem épült fejlesztési területek beépülésének lassítása

• Településrendezési eszközök módosítása: a lakosságszám maximalizálása

• Közműkapacitással kapcsolatos egyeztetések bonyolítása

• Közlekedési rendszerek kapacitásának felmérése

• Intézményi igények felmérése

• A korlátozottság miatti „folyamat-lassítás”

 

Az 53/2/2022. (VI.15.) határozatával a Képviselő-testület felkérte az FFT Bizottságot, hogy a folyamatban lévő, a HÉSZ módosítására irányuló eljárásban a településrendezési témakört tartalmazó véleményeket a tervezővel vizsgáltassa meg és annak eredményéről a véleményezőket értesítse.

A HÉSZ módosítás településrendezési igényei között szerepel a 20. Malomdűlő Ölyv utcáról, Őz utcáról, Süllő utca északnyugati végéről megközelíthető telkek fejlesztési irányának újratervezése. A tervező fejlesztési javaslatát a 2. melléklet mutatja be. A telektömbre vonatkozó lakóterületi besorolást a javaslat csak a 7 év lejárta után (2025. március) helyesli megváltoztatni.

A belterületbe vonás szabályait a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 15. § tartalmazza. Idézem a legfontosabb, idevágó szabályokat.

15. §

(2) Termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelemhez csatolni kell az érintett földrészletek helyrajzi számait, a területnagyságot, és a területfelhasználási célt tartalmazó képviselő-testületi döntést, valamint a településrendezési terv kivonatát. A kérelemben az önkormányzatnak nyilatkoznia kell arról, miszerint a kérelemben megjelölt földrészletek a kérelemben megjelölt célra 4 éven belül ténylegesen felhasználásra kerülnek.

(3) Külterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók a belterületbe.

(4) Belterületbe vonás iránti kérelem elbírálása során elutasítási ok lehet, ha a kérelemmel érintett termőföldek nem szomszédosak belterületi fölrészletekkel, továbbá a kérelmezett, az átlagosnál jobb minőségű termőföldek mellett gyengébb minőségű termőföldek is szomszédosak belterületi földrészletekkel. E bekezdés alkalmazása során szomszédos földrészleteknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választ el a belterülettől.

(5) El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet,

a) ha az nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településrendezési tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez,

b) ha az olyan területfelhasználási célra irányul, amely a település belterületén beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén megvalósítható, vagy

c) ha a kérelemben és a képviselő-testületi döntésben megjelölt földrészletek nem azonosak.

(7) Ha a földrészlet belterületbe vonási eljárásának a megindítását az önkormányzatnál természetes személy kezdeményezi saját tulajdonában álló ingatlana vonatkozásában abból a célból, hogy ezáltal saját, illetve közeli hozzátartozói lakhatása biztosítására szolgáló lakóépületet létesítsen, a belterületbe vonás során a 11. § (2) bekezdésének első mondatában és az (5) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(8) * A (7) bekezdésben foglalt esetben az ingatlan természetes személy tulajdonosának saját, illetve közeli hozzátartozóinak lakhatása szempontjából az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. § (3a) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(9) A belterületbe vonás (7) bekezdésben rögzített esetében az önkormányzatnak – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – csatolnia a kell az ingatlan természetes személy tulajdonosának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett ingatlan a saját tulajdonában áll, és azon saját, illetve közeli hozzátartozói lakhatására kíván lakóépületet létesíteni.

(10) Ha az ingatlan természetes személy tulajdonosa nem tesz eleget a (9) bekezdés szerinti nyilatkozatában foglaltaknak, vele szemben a 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti földvédelmi bírság kiszabásának van helye.

Az Önkormányzat legutóbb 3 évvel ezelőtt kezdeményezett hasonló kérelemre belterületbe vonási eljárást lakásépítés céljára. Az ingatlanügyi hatóság elutasította, s döntését azzal indokolta, hogy Pilisborosjenőn több mint 500 lakásépítésre alkalmas telek van beépítetlenül, ezért a törvény idézett előírása alapján nem engedélyezheti a belterületbe vonást. Mindezek alapján nem várható, hogy a tárgyi ingatlanok belterületbe vonását a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya engedélyezni fogja.

Összefoglalás:

A KT. 53/1/2022. (VI.15.) határozatával elfogadott Településfejlesztési Koncepció elhatározását figyelembe véve a telektömb HÉSZ módosítása nélkül történő belterületbe vonását nem javasoljuk.

A kérelem jóváhagyása esetén számolni kell azzal, hogy a közeli ingatlanok telektulajdonosai felléphetnek ugyanezzel az átsorolási igénnyel, amit – ha itt megtörténik – máshol sem ajánlatos visszautasítani.

A képviselő-testület a belterületbe vonást a fentiek miatt nem fogadta el, viszont felajánlotta, hogy visszaállítja a következő HÉSZ módosításnál a zártkerti státuszt a területen 10%-os beépítési lehetőséggel abban az esetben, ha a tulajdonosok elállnak a kártérítési igényüktől.

→ Javaslat Helyi Vízkár-elhárítási Terv elfogadására

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4.§ (1) pontjában rögzíti a települési önkormányzatok vízgazdálkodással összefüggő feladatait, amelynek értelmében a település önkormányzatának dolga a helyi vízrendezés, ár- és belvízelvezetés és a települési vízkárelhárítás ellátása.

A vizek kártételei elleni védekezés részletes feladatait a 232/1996. (XII.26.) Korm. rendelet határozza meg. A rendelet értelmében az árvíz- és belvízvédekezés céljából kiépített védművek hiányában fellépő káros vizek elleni védekezés helyi vízkár elhárításnak minősül, és a védekezésre kötelezettek feladatai közé tartozik a védekezési tervek és nyilvántartások elkészítése.

A Helyi Vízkár-elhárítási Tervet a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság előzetes szakmai egyetértése után a polgármester hagyja jóvá. A jóváhagyott Vízkár-elhárítási Terv egy példányát a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni, míg egy másik példányát pedig az Vízügyi Igazgatóságnak vissza kell küldeni. A Helyi Vízkár-elhárítási Terv legfőbb célja, hogy hatékonyabbá és eredményesebbé tegye a védekezést. Pilisborosjenő Község hatályos Helyi Vízkár-elhárítási Terve 2016-ban készült, tartalmi módosítására egy alkalommal, 2018-ban került sor. A tervet napra készen kell tartani, ezért aktuálissá vált felülvizsgálata. A változásokat be kell jegyezni, illetve ha nem történt változás, akkor ezt a tényt kell rögzíteni, és erről is értesíteni kell az illetékes Vízügyi Igazgatóságot. A tervben foglaltakat hivatalosan képviseli a polgármester, mint védelemvezető álláspontját, a védekezési fokozattól függő bevédési szándékról.

Az elkészült Integrált Települési Vízgazdálkodási terv, továbbá a közelmúltban történt személyi változások és infrastrukturális fejlesztések szükségessé teszik a dokumentum frissítését. A testület elfogadta módosítási javaslatokat.

→ Javaslat intézmény átszervezésre az Érdi Tankerületi Központ fenntartásában lévő Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Általános Iskola és AIapfokú Művészeti Iskola köznevelési intézményben

Az átszervezés indoklása Érdi Tankerületi Központ részéről: A Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola többcélú intézmény alapfokú művészetoktatási feladatát a továbbiakban a térségben működő tiszta profilú Pilisvörösvári Cziffra György Alapfokú Művészeti Iskola fogja ellátni. Az átszervezés célja a profiltisztítás. A testület – az iskola állásfoglalását megerősítve – a rövid határidő és az addig nem tisztázható kérdések és bizonytalanságok miatt nem támogatja Érdi Tankerületi Központ fenntartásában és működtetésébeni lévő Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Általános iskola AIapfokú Művészeti iskola átszervezési javaslatát.