A választások előtti hetek a számvetés időszaka, ezért a költségvetésről az egész ciklus távlatából beszélgetünk.

Frivaldszky Bernadett: Az idei költségvetést jellegében mi különbözteti meg az előzőektől? Hatással van rá a közelgő választás?

Idén az óvatosság és körültekintés jellemezte a költségvetési tervezést, ami egyrészt abból fakadt, hogy nem volt egyértelmű, hogy az infláció miatt emelkedő üzemeltetési költségeket mennyiben korrigálja az állam a normatíván keresztül. Emlékeztetőül, az adóbevételeink (idei terv 330 millió HUF) mellett az állam által kiutalt működési támogatás (idei terv 415 millió HUF) képezik a falunk üzemeltetésének pénzügyi alapjait.

Mivel a helyi ingatlan és telekadók 2012 óta számszakilag nem változtak, a helyi iparűzési adó kismértékű emelésének hatása pedig csak szeptemberben jelentkezik majd először, így a normatíva alakulása határozta meg a költségvetés számait.

FB: Év elején országos hír volt, hogy az önkormányzati normatívákat nem igazítják az inflációhoz, viszont nő a szolidaritási adó mértéke.

A fenti helyzetből Pilisborosjenő most pont szerencsésen jött ki, mert megemelték annyival a normatívánkat, amiből a faluüzemeltetés a jelenlegi szinten megoldható, de a helyzet kitettségét jelzi, hogy az emelés nélkül 70 millió forintot kellett volna saját forrásból előteremteni, vagy jelentősen csökkenteni a közszolgáltatásokat.

Ez a helyzet is jelzi, hogy már most is mennyire szűk az önkormányzati mozgástér pénzügyi szempontból.

FB: Mennyire sikerült végül minden képviselőnek pénzügyileg képben lennie a ciklus alatt, mi volt a működési metódus?

Szerintem ebben a kérdésben jól teljesítettünk. A költségvetés idei elfogadásakor minden képviselői értette a főbb számokat, a tendenciákat, és közösen határoztuk meg az alapelveket is.

Egyik ilyen alapelvünk volt, hogy idén csak akkor adunk zöld utat egy fejlesztésnek, ha a hozzá tartozó bevétel már be is érkezett a számlára, mert a pontos tervezés mellett az önkormányzat cash-flow helyzetével is gondosan szeretnénk bánni.

FB: Milyen mutatók mentén lehet megítélni egy falu anyagi helyzetét? És ezek mentén mi mondható el rólunk most, és mi volt a ciklusra jellemző tendencia?

Én három fő mutatót vizsgálnék: az üzemeltetés bevételi és kiadási egyenlegét; az éves fejlesztési források beépülését (azaz, hogy mekkora értékben valósultak meg fejlesztések) és az önkormányzati vagyon változását.

Az idei tervek mentén az elsőről már beszéltem: bár sikerült egyensúlyba hozni az üzemeltetési számokat, de ezek még tartalmaznak 40 millió forintnyi olyan egyszeri bevételeket, ami jelzi, hogy itt még feladat vár ránk a következő évi tervezésig.

A második mutatóra a leginkább szemmel láthatóak a válaszok: a felépült bölcsi, az épülő óvoda, az elkészült járdák és gyalogátkelőhelyek és a sok kisebb fejlesztés. Csak 2023-ban az önkormányzat beruházásra és felújításra összesen 306 868 465 Ft-ot költöttÁFA nélkül.

A harmadik mutató azt vizsgálja, hogy az üzemeltetés és a fejlesztések a vagyon (így a hosszú távú életünk) felélésével vagy épp növekedésével járt-e együtt.

Az elmúlt években a vagyongazdálkodás során értékesítettünk a lazaréti területen fekvő telkeinből a fejlesztések önrészének és előkészítésének céljából, de összességében a ciklus során jelentősen nőtt az önkormányzati ingatlanvagyon, hogy a legjelentősebbeket említsem: a Rozália lakópark két területéről összesen 4 belterületi telekkel, a Budai Tégla Zrt.-vel való megállapodás során 5,5 hektár sportterülettel, szintén a Budai Tégla Zrt. telekcseréje során 12 304 m2 intézményi területtel a Malomdűlő településrészen, illetve 1,5 hektár szántó területtel a Várvölgy felé vezető úton.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt évek fejlesztései egy növekvő ingatlan vagyonnal együtt tudtak megvalósulni, ami biztató a falu hosszú távú egészséges fejlődése szempontjából.

FB: A közös teherviselés elérése minden évben kitűzött feladat volt. Meddig sikerült eljutni ebben?

A falu már beépített részein az adókivetés egységességét és az adózási morált is sikerült javítani, számszerűen több telek fizet adót, mint 2019-ben, így mindenképp közelebb léptünk a közös teherviseléhez. A fejlesztési területek közül a szerződés szerint adóköteles területeken elkezdtük az adók kivetését, behajtását, de ezek gyakran csak hosszabb jogi procedúrák után válnak valós bevétellé.

Fontos feladat lesz a következő ciklusban egy egyszerűbb és a változásokat könnyebben követő helyi adó rendelet megalkotása.

FB: Szintén vállalás volt a pályázati lehetőségek jobb kihasználása…

A fejlesztési forrásokat intenzív pályázatfigyeléssel és megvalósítással tudtuk előteremteni. Az így elnyert összeg nagyságrendileg 2,5 milliárd forint. Pályázatokból megvalósult projektek például: bölcsőde, óvoda konyhafelújítás, Bécsi úti buszmegállók felújítása, Bécsi úti zebra, Kövesbérci úti parkoló és útfelújítás, járdák alsó buszmegállónál és a játszótérhez az ófaluban, tornaterem, orvosi eszközök, Faluház (benne könyvtár) létrehozása, Bor utca, Steinheim utca burkolata, parkoló a tűzoltóságnál. Jelenleg is készül az óvoda bővítése, és a vízelvezetés a falu több pontján. Azt gondolom, ebben a tekintetben várakozáson felül tudtunk teljesíteni, amiben a Hivatal dolgozóinak is nagy szerepe volt, mert ezeket a pályázatokat nem csak megnyerni nagy munka, hanem megvalósítani és az elszámolásokat elkészíteni is hatalmas terhelést jelent.

FB: Sikerült-e növelni az iparűzési adók mértékét az elmúlt években?

A helyi iparűzési adó (HIPA) befizetések 2023-ban 30%-kal emelkedtek, elérték a 149 millió forintot. Bár ennek egy része az infláció miatti áremelkedésnek köszönhető, reálértékben is nőtt az adóbefizetés értéke.

Tavaly ősszel a tágabb térségünkkel összhangban lévő 2%-ra emeltük a HIPA adósávját (1,5%-ról), mert – egyeztetve több település vezetőjével – az látható, hogy egy ekkora kedvezmény nem vonz ide szolgáltatókat, viszont összességében kb. 30 millió forint éves bevételtől esik el a falu. Ennek hatása először az idén szeptemberi HIPA befizetésekben fog jelentkezni.

További HIPA növekedés várható a Bécsi út menti GKSZ területek majdani beépülésétől, illetve a Trunk telep melletti, most közművesített GKSZ területeken történő szolgáltató cégek megtelepedésétől.

FB: Idén milyen fejlesztésekre, felújításokra lesz lehetőség a költségvetésből? Mire érdemes várakozni, minek lehet előre örülni?

A legnagyobb fejlesztések a pályázatokhoz köthetőek: az óvodabővítés, a TOP+ komplex vízelvezetési projekt, a Faluház park befejezése. Ezek mellett több kisebb fejlesztést tartunk készenlétben, de ahogy az interjú elején jeleztem, ezekbe csak a bevételek teljesülése esetén fogunk bele.

Felelős módon – és a politikai szokásokkal ellentétben – nem választási, hanem konzervatív költségvetési évvel tervezünk.