Beszélgetés Bubik Szabolccsal, a pénzügyi bizottság elnökével

Településünkön a költségvetés készítése – rendhagyó módon – a képviselők részvételével zajlik, és fontos cél az is, hogy a lakosság jobban beleláthasson abba, hogy mire költi az önkormányzat a bevételeit.

Hogyan készül a költségvetés? Hogyan kell elképzelni a folyamatot? Annyit magam is észleltem, hogy volt több péntek reggel, amit a hivatalban kezdett az összes képviselő. Máshol is így van?

Egy ekkora településen inkább jellemző, hogy a polgármester készíti el a költségvetést a hivatal pénzügyi vezetőjével együtt, a pénzügyi bizottság csak átnézi, a képviselők pedig jóváhagyják.

Nálunk az önkormányzat és intézményeinek működési költségeit dr. Horti István jegyző és Poros Anikó pénzügyi vezető készítette elő az elmúlt év tapasztalatai alapján, míg a képviselők hozták saját bizottságaik fejlesztési javaslatait. Az összekötő kapocs köztük pedig a pénzügyi bizottság tagjai: dr. Zádor István, Dömötörfy Zsolt és jómagam. Harminchárom projekt vagy ötlet állt össze, újak vagy az előző évről átjövők, melyeket előtte egy évindító szombati napon egyenként át is beszéltünk és mindannyian jóváhagytunk. A költségvetés-alkotás folyamata során pedig átbeszéltük, hogy melyik projektet tervezzük be a költségvetésbe részben vagy egészben, az esetleg hiányzó forrást honnan kívánjuk pótolni. 

Mivel a képviselő testület nem minden tagja jártas pénzügyekben, és ha igen, akkor sem az államháztartási költségvetésben, úgyhogy ez egy nagy tanulás is egyben, ahol egy költségvetési szerv –  halandó számára értelmezhetetlen – táblázatait kell érthető, laikus nyelvre lefordítani, amiben nagy segítségünkre vannak a hivatal dolgozói. Célunk volt ugyanis, hogy minden képviselő képben legyen a költségvetés fő számaival, mindenkinek legyen önkormányzati költségvetési alapismerete. De visszakanyarodva a három alkalomhoz, ezeket a témákat beszéltük át:

  • a teljes költségvetés tavalyi értékelése: hogyan alakultak a tényszámok a tervekhez képest, és hogy mennyi szabad pénzzel zártuk 2020-as évet. 2019-ről 2020-ra 107 millió megtakarítása volt a falunak (amit akkor beárnyékolt a 130 milliós visszafizetési kényszer), idén meg 170 millió címkézetlen forinttal fordultunk rá, vagyis sikerült a pénzvagyont gyarapítani.
  • a vagyongyarapodás alakulása: a Budai Tégla Zrt.-vel történt megállapodásnak köszönhetően tavaly 436 100 000 Ft vagyongyarapodásról beszélhetünk.
  • az intézményeink alapműködésének pénzügyi tervezése: miben változott a működésük egy év alatt, van-e olyan feladat, ami megnövekedett vagy éppen lecsökkent, igényel-e ez költségvetési változtatást a tavalyi tervekhez képest?
  • a fejlesztések, projektek sorsa: mi az, amit már most beemelünk a költségvetésbe, melyik fejlesztést honnan tervezzük fedezni?

Megbeszéltük azt is, hogy hogyan szeretnénk követni a pénzügyeket az év során bizottságként, illetve képviselőként. A működési kiadásokat például az év során nem szeretnénk nyomon követni, hiszen az a jegyző és a pénzügyi vezető felelőssége. Míg az  alapműködés általában jól tervezhető és ritkán változik egy év során, addig a projektek, fejlesztések hétről-hétre alakulnak, változnak például  egy-egy pályázat elnyerése miatt. (Lapzártakor is több – köztük igen nagy értékű – pályázati eredményhirdetést is várunk, melyek átrendezhetik az egész költségvetést pozitív értelemben.)

Képviselőként ezeket követnénk figyelemmel: halad-e a projekt, tényleg jött-e pályázati pénz, betehetünk-e a sorra összeget, mert több pénzünk lett, vagy ki kell venni, mert nem alakulnak jól az adóbevételek, kiderült-e fontosabb ügy, ami miatt cserélni kell a projektek között, stb. Mivel az adóbevételekről hetente kapunk jelentést, így mostanra tényleg egy jól menedzselt cégre kezdünk hasonlítani a pénzügyek terén!

Fontos, hogy a törvényileg kötelező költségvetési rendelet mellé olyan táblázatokat és grafikonokat is készítünk, ami nemcsak nekünk, hanem a lakosságnak is átláthatóvá teszi az idei pénzügyi évet. 

A bölcsőde akkor is megépül, ha nem nyerünk a pályázaton.

Még egy pár általános önkormányzati költségvetési kérdés: milyen bevételekkel gazdálkodik egy település? Milyen bevételeket vont el a kormány a járvány elleni védekezés miatt? Hogyan érinti ez településünket számszerűleg? 

Alapvetően két fő forrásból gazdálkodunk!  Az egyik: a falu működtetését az állam normatívákkal támogatja, ami a beruházások nélküli költségek 40-50%-t fedezi (2021-es normatíva terv: 243 millió forint). A helyi adók teszik ki a bevételek másik oldalát (2021-es terv: 213 millió forint).  Ebből kb. százmillió forint az iparűzésiadó-bevétel és másik százmillió forint körüli a telek- és építményadóból származó bevétel. A gépjárműadóból évente 10-12 millió forint bevételünk származott, de ezt elvonta a kormány a járvány elleni védekezés keretében. Tavaly ez még nem okozott gondot, mert egyes kiadások sem realizálódtak a koronavírus következményei miatt, például a tervezett rendezvényeket sem tudtuk megszervezni. 2021-ben az iparűzési adó egy százalék feletti részét a kis- és középvállalkozásoknak nem kell megfizetniük. Ez harmadával csökkenti a bevételeket, lévén nálunk másfél százalékos ez az adónem, mivel nem éltünk a törvény adta két százalékos maximummal. Az iparűzési adó elvonását a 25 ezer fő alatti lakosságszámú települések – az ígéret szerint – automatikus kompenzációként visszakapják majd.

A focipálya környékének befejezése is szerepel az idei projektek között.

A tisztánlátás végett: a bevételeknek mekkora arányát teszik ki az ingatlan- és telekadók? Azért fontos ez, mert sokszor hallanni olyan hangokat, hogy egy önkormányzat a lakosság adójából működik.

Ahogy a diagramból is látszik, nagyon fontosak a lakosság által befizetett telek- és ingatlanadók, mert nagyságrendileg az alapműködés (nem a fejlesztések!) felét teszik ki. Persze a befolyt adók nincsenek így felcímkézve, nem kötelező pont arra költeni, de tudni kell, hogy egy önkormányzatnak először a törvényben meghatározott kötelező feladatait (diagramon tulajdonképpen működési költségként jelenik meg, bár a civilek támogatása nem kötelező) kell ellátnia, és csak akkor vállalhat fel egyéb feladatokat, ha azzal nem veszélyezteti ezeket. Ilyen alapfeladatok többek között: a településfejlesztés; a településrendezés; a településüzemeltetés; az egészségügyi alapellátás; az óvodai ellátás, a kulturális szolgáltatás, a gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, a szociális szolgáltatások és ellátások, a lakás- és helyiséggazdálkodás, a helyi környezet- és természetvédelem, a vízgazdálkodás, a vízkárelhárítás; a sport, az ifjúsági ügyek; a nemzetiségi ügyek; közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; a hulladékgazdálkodás.

Nagyságrendileg tehát a lakosság telek- és ingatlanadója 100 millió forint körüli érték, de csak az óvoda működéséhez tavaly a normatíván felül az adóforintokból 60-70 milliót kellett hozzátenni, hogy a 170 milliós teljes költségvetése fedezve legyen. Nagyon fontos tehát a jó adófizetési morál. Az adócsoport munkatársainak köszönhetően – Lapusnyik Judit  vezetésével – a kivetések száma nagyságrendileg nőtt, de mivel végrehajtási moratórium van érvényben, ezért a kivetett hátralékok igazán csak a következő időszakban jelennek majd meg, de a tendencia már erősen érzékelhető.

A kötelező feladatokon felül mekkora mozgástér maradt az idei költségvetésben? 

Tapasztalatunk, hogy sok olyan 1 és 15 millió forint közötti fejlesztési ötlet merül fel akár év közben, amit el is bír a falu költségvetése. Ezek sokszor önrészek, tervezési költségek, vagy apró, de az életminőséget javító beavatkozások. Az ennél nagyobb pénzigényű ügyekhez már pályázati pénzek szükségesek, így arra is tettünk félre pénzt, hogy pályázatokat előkészítsünk, terveket készíttessünk. Nem akarunk ugyanis lemaradni egy pályázatról sem. Értelemszerűen azokat a terveinket nem tervezzük be a költségvetésbe, amelyekhez pályázat nélkül hozzá se tudunk fogni. Ilyen például a VEKOP keretein belül (300 milliós nagyságrend) kiépíteni szándékozott külterületi járdák, zebrák és buszmegállók. Ha nyerünk egy ekkora pályázaton, akkor egy költségvetés-módosítással kerül bele a projekt az idei összegek közé. Szerepel viszont minden olyan tétel a fejlesztések között, melyeket mindenképp idén meg akarunk valósítani. A legnagyobb ilyen tétel a bölcsőde építése, melyre külön is pályázunk, hogy az évek során megnövekedett kivitelezési költségeket finanszírozni tudjuk. Ha itt nyerünk, akkor az így felszabaduló összeget átcsoportosítjuk más ügyekre.

A mostani költségvetésbe összesen 692 millió forintnyi fejlesztést terveztünk be, ami vetekszik az éves üzemeltetési költséggel. Ebből 471 millió forintnyi fedezettel már most rendelkezünk, további 200 millió majdnem biztosan befolyik, így összesen – ha már nem nyernénk semmilyen további támogatást – akkor  21 millió forintot használnánk el a meglévő tartalékokból. A részletes tervek a mellékelt táblázatban olvashatók!

A parkolásfejlesztés az egyik kiemelt feladat a rekordszámú turista miatt.

Az önkormányzati telkekkel mi az elképzelés?

A két moderndorfi terület és a 027-es fejlesztési terület településrendezési szerződését (TRSZ) aláírtuk, illetve módosítjuk, és ezek révén az önkormányzat belterületi telkekhez, illetve készpénzhez is hozzájut.

Ezek a vagyonelemek pont azt szolgálják, ami a nevükben is szerepel: fejlesztési háttértámogatások, azaz ebből építhetünk óvodát, iskolát, játszóteret. Mikor mire van szükség, hiszen a megnövekedett lakosságszámmal arányosan az önkormányzati terhek is egyre növekednek. Csak a már megépült moderndorfi házak kb. 100 gyermek beköltözését jelentik, akik bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátást igényelnek.

Persze ezeket a fejlesztéseket megpróbáljuk elsősorban pályázatokból megoldani és csak a végső esetben finanszírozni a telkek eladásából. Ha ez sikerül, akkor ezzel extrán gazdagodik a falu, mert ezen telkek értéke is folyamatosan emelkedik!

A falugondnokság területének kitakarítására és új eszköz beszerzésekre is szükség van.

Gondolom, váratlan helyzetekkel is kell kalkulálni. Mennyire vannak ,,feszesre húzva” a számok, vagy esetleg van bennük valamennyi mozgástér apróbb korrigálásra? Nagyobb gond esetére is van terv, hogy mi nem valósul meg?

Mint egy jól szervezett háztartásban, itt is van, aki kifejezetten arra figyel, hogy csak a szükségszerű és hatékonyan tervezett kiadásokat valósítsuk meg! A hivatalban Poros Anikó az észszerű költések őre! Az ő sikeres munkájának is egyik kedvező hatása az előző évi megtakarítás. Szintén ,,szokás” volt korábban, hogy minden, az üzemeltetés feletti pénzt általános tartalékba csoportosítottak, ami egy nagy zsák volt, és a költségvetés módosítása nélkül lehetett egy-egy célra kivenni belőle. 

Az óvoda igényei is szerepelnek a költségvetésben (pl. eszközfejlesztés, konyha felújítás).

Mi, az átláthatóság érdekében, inkább nevesítettük a már ismert fejlesztéseket, és csak három, kisebb összegű tartalékot különítettünk el: 4 millió forintot az év közben felmerülő kisebb szolgáltatások vásárlására (pl. értékbecslés, szakértői díjak, kisebb tervezések), illetve két tartalékot is, egy általánost és egy polgármesteri keretet 10-10 millió forinttal az apró kiadások gyors lereagálására. 

Én a következő egy-két évben még inkább pénzbőségre számítok, egyrészt a parlamenti választások közeledtével, másrészt a vírus hatására megszavazott további EU-s pénzek lehívási lehetősége miatt. Így szerintem stratégiai feladatként pályázatképesnek kell lennünk (azaz legyenek kész tervek és koncepciók), és hiteles megvalósításokkal bizonyítanunk kell tudni, hogy az ide érkező forrásokat hatékonyan és értékteremtő módon fogjuk elkölteni. Szóval, ez most települési szinten egyelőre a pénzbőség ideje, jól szeretnénk élni vele!

A Faluház fejlesztése is megindult az épület felújításával.

Fejlesztési tervek 2021-re

Frivaldszky Bernadett