A megemlékezéshez ajánlunk olvasnivalót arról, hogy hogyan érintette megyénket az országhatárok változása. Virtuális kiállítást is megtekinthetünk a témában. Ezt követően korabeli filmhíradókat és a közmédia mai tematikus műsorajánlóját tesszük közzé addig is, amíg a tavaly említett helyi dokumentumfilm el nem készül. Ez utóbbiról annyit tudunk elmondani, hogy mint a legtöbb dokumentumfilm, ez is több éves folyamat. A stáb felállt, a szinopszis is elkészült, jelenleg a forrásteremtés fázisában tart a projekt, mely azt fogja vizsgálni, hogy a Trianon miképpen jelenik meg a határon túlról érkezett lakosaink életében.

Trianon és Pest megye 

Magyar Nemzeti Levéltár Pest megyei Levéltárának írása

1920. június 4-én írtak alá a trianoni békeszerződést, amelynek következtében Magyarország területének több mint kétharmadát, lakosságának pedig több mint felét elvesztette.

Ugyan a történelmi Pest megyét, az akkori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét nem érte területi veszteség a trianoni határok kijelölését követően, itt is számos módon éreztette hatását a változás. Különböző intézmények, egyesületek és szervezeteket kényszerültek áthelyezni székhelyüket többek között Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe amiatt, mert az új határok kijelölését követően elszakadtak Magyarországtól.

Az elcsatolt országrészek elhagyására kényszerült több tisztviselő is, akik akkori vármegyénkben folytatták tovább hivatali tevékenységüket. A visszahonosítás lehetőségével is sokan éltek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, akik még valamelyik elcsatolt országrészben születtek, de végül itt telepedtek le.

A korra jellemző revizionista gondolkodás áthatotta akkori vármegyénk mindennapjait is. A közgyűlési ülések visszatérő napirendi pontja volt a megemlékezések mellett a trianoni békeszerződés elleni tiltakozás. A beszédek többsége Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapjában is megjelent. A revizionista gondolkodás népszerűsítését különböző kiadványokkal is segítették belföldön és külföldön egyaránt.

Az „ország első vármegyéje” különösen fontosnak tartotta, hogy a töretlenség szimbóluma legyen ezekben az időkben. Dömjén Miklós Pestmegye Trianon után című, 1930-ban megjelent kötetében a következőket írta ezzel kapcsolatban: „A magyar ügynek ebben az általános konstellációjában a múltnak egy értékét töretlenül tudta a nemzet átmenteni a trianoni határvonalakból. Ez a töretlen rész: Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye. Amikor célul tűztük ki magunk elé azt a feladatot, hogy a nemzet egyeteme előtt bemutassuk a területi épségében töretlen Pestmegyét, azok a szempontok vezettek minket, hogy ennek a vármegyének az utolsó tíz év alatt elért munkáján keresztül mutassunk rá a magyar társadalom kötelességeire. Ha ennek a megyének a tízéves munkáját vizsgáljuk, büszke örömmel állapíthatjuk meg, hogy a magyarság régi ereje, évezredes elhivatottsága változatlanul él.”[1]

Az első bécsi döntés értelmében visszacsatolt felvidéki területek „hazatérését” Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye is üdvözölte, különös tekintettel Fülekre, amely a török uralom alatt vármegyénk székhelyeként szolgált, ezért közvetlen kötődése is volt hozzá.

A trianoni békeszerződés aláírásának 100 éves évfordulója alkalmából válogattunk össze néhány, a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárában található forrást, amely a trianoni békeszerződés közvetlen, illetve közvetett következményeivel foglalkozik.

A virtuális kiállítás ITT tekinthető meg.

[1] Pestmegye Trianon után I. kötet. Szerk.: Frühwirth Mátyás, Dömjén Miklós. Budapest, 1930. 40. o.

 

Jelzet:
MNL PML XV. 6. PMT 49.
Megjegyzés:
Magyarország néprajzi térképe. Az 1910. évi népszámlálás adatainak alapján.

Korabeli filmhíradók:

A közmédia mai trianoni műsorai:

Válogatás a tavalyi, 100. évforduló képeiből: