Településtörténeti és településképi szempontból nincs még egy ilyen meghatározó anyag, mint a helyi homokkő.

Legtöbbször az épületek lábazatán kváderkő formában, vagy a teljes utcai homlokzaton faragott kőburkolatként jelenik meg. Az ófaluban szép kapuoszlopok, kerékvetők és kútkávák is készültek ebből a helyben bányászott anyagból. Az emlékhelyeket, sírokat és kereszteket is természetesen ebből a kőből faragták. A házak, pincék, hidak, kerítések és támfalak építéséhez egykor kizárólag ezt az anyagot alkalmazták. A könnyen hozzáférhető helyi anyagot más célra is felhasználták: a háziállatok részére itató vályúkat, növények részére virágtartókat faragtak belőle. A szőlőprések alaplapjait is sokszor finomszemcsés homokkőből készítették.

Maga a kő sok helyen megjelenik a környező tájban is. Főleg a még működő és a felhagyott kőbányákban, de a külterületi földutaknál és ösvényeknél is előfordul.

A helyi földrajzi- és utcanevekben is megjelenik az anyagra történő utalás. Például Kőfaragó és Kőfuvaros utca, Köves-bérc. Az említett utcanevek egyben a helyben űzött foglalkozásokra is utalnak. Számos helyi lakosnak jelentett megélhetést a helyi kő bányászata, feldolgozása, szállítása.

A bányákban a fő termék és egyben a fő jövedelemforrás az előfaragott tömbkő volt. Robbantást nem alkalmaztak, a bánya falából előfúrással és vasékekkel hasították le a nagy kőtömböket. Ezekből még a bányában legalább fél tonna súlyú, nagyjából téglatest formájú kőtömböket nagyoltak ki, és úgy szállították ezeket főleg Budapestre, elsősorban középületek építéséhez.

Pilisborosjenőn az utóbbi évtizedekben sajnos több, településképi szempontból meghatározó és értékes házat elbontottak. A bontás során az értékes kövek, ill. kőszerkezetek sokszor eltűntek az épületekkel együtt.

A védelem elsődleges célja a meglévő kőszerkezetek megmaradásának, funkcióját betöltő állapotának biztosítása és a további állagromlás, megsemmisülés, eltűnés megakadályozása. Sem az egyedi kőszerkezetek, sem a bontott kőanyag nem szállítható el a településről.

Az egyedi védelemhez kapcsolódó, általános tulajdonosi kötelezettségeket az új Településkép Rendelet szabályozza.

A kőszerkezetekre vonatkozó külön követelmény, hogy ezeket az épületek kőfalainak kivételével nem szabad sem levakolni, sem lefesteni. A meghibásodásokat csak a kő eredeti struktúrájának megfelelő, ahhoz illeszkedő javítóanyaggal és technológiával lehet kijavítani.

A feleslegessé váló egyedi kőszerkezeteket egészben, a falazatokat, boltozatokat alkotó kőanyagot ömlesztve kell beszállítani az önkormányzat által kijelölt kőtárba. Az új építést vagy rekonstrukciót végző építtetők a kőtárból igényelhetik a számukra megfelelő egyedi kőszerkezeteket, vagy az ömlesztett kőanyagot.

 

Az írás a 2024. március-áprilisi Pilisborosjenői Hírmondóban jelent meg