Ha Ön Pilisborosjenőn a helyi iparűzési adózásban is a KATA adózást választotta, vagy választani szeretné, kérjük figyeljen az alábbiak betartására is

 

Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet

 

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Kata tv.) 3. §-sa értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet

 

– az egyéni vállalkozó,
– az egyéni cég,
– a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
– a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
– az ügyvédi iroda,

 

ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény II. Fejezet rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást választott.

 

A hivatkozott törvény 4. §-a alapján a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy – ha az korábbi időpont – a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával jön létre. E rendelkezés alkalmazásában tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak minősül az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő, az e törvény szerinti adóalanyiságot választó gazdasági társaság is. Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte.

 

Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett, továbbá az sem, amely a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll.

 

Az 5. § értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik
– a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti;
– a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával;
– a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésének napjával;
– a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre;
– a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból, az ügyvédi irodából való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és a kisadózó tag kilépését követő napig más kisadózó nem kerül bejelentésre;
– a tagsági jogviszony keletkezésének napjával, ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz;
– az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;
– az adószám alkalmazását törlő határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt véglegessé vált döntéssel törli;
– az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti;
– a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;
– a 4. § (4) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal;
– az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek.
– A kisadózó vállalkozás a 4. § (4) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel megszerzését követő 15 napon belül köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni ezen bevétel megszerzésének időpontját.

 

KATA választása helyi iparűzési adót illetően az önkormányzati adóhatóságnál

 

A helyi iparűzési adóztatásban is van lehetőség arra, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (a továbbiakban e § alkalmazásában: kisadózó vállalkozás) bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint lehet. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.

 

/Ennek szabályozása a Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) „Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása” fejezete /Htv. 39/A-39/B §-sai/ foglalkoznak részletesen./

 

A KATA választás szorosan összefügg azzal is, hogy az állami adóhatóságnál az adózó milyen formában és módon adózik, ugyanis csak az lehet és választhat KATA adózást az önkormányzatnál, aki az állami adóhatóságnál is ebben a formában adózik.

 

KATA választása az állami adóhatóságnál

 

A kisadózó vállalkozások tételes adóját, vagyis a katát választhatja egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és ügyvédi iroda.

 

/2021. január 1-től egy magánszemélynek csak egy kisadózói jogviszonya lehet. Ha 2021. január 1-jén egy magánszemélynek több kisadózói jogviszonya van, akkor csak a legkorábban bejelentett jogviszonya szerepelhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásában./

 

A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás a kata választásának bejelentését a NAV-hoz a webes ügysegéden keresztül való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ilyenkor az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával, vagy a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával jön létre, ha ez az előbbitől korábbi időpont.

 

A már működő adózók év közben is választhatják a katát az adat- és változásbejelentő nyomtatványon, ha a feltételeknek megfelelnek. Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A kata választásának nem akadálya az sem, ha a vállalkozás az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást választotta.

 

KATA választása időtartama az önkormányzati adóhatóságnál

 

Ha a kisadózó vállalkozás ezt az adóalap-megállapítást választja és a kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben
– 12 hónap, akkor adóját évente két egyenlő részletben, az adóév március 15-ig és szeptember 15-ig,
– 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg.

 

Ezt az adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás a naptári év egészére (mint adóévre) egy adóbevallást nyújt be az adóévet követő év január 15-ig, ha
– az adóévre fizetendő adó az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség – egy vagy több alkalommal – szünetelt,
– az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, a 40/A. § alapján az adó csökkentésére jogosult és a fizetendő adót csökkenteni kívánja.

 

Ha a kisadózó vállalkozás ezt az adóalap-megállapítást adóév közben választja, akkor az adóév első napjától a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyisága kezdő napját megelőző napig terjedő adóköteles időtartamról HIPA adóbevallást nyújt be a NAV-on keresztül az önkormányzati adóhatósághoz.

 

KATA választás bejelentése az önkormányzati adóhatóságnál

 

Ezt az adóalap-megállapítás választását a vállalkozó – az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített – bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül vagy február 15-ig jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára.

 

A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és az adóév február 15-ig jelentheti be, hogy az adó alapját nem ebben a formában kívánja megállapítani. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

 

Egyre közkedveltebb a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), így érdemes tudni azt is, hogy ennek az adózási mód választásának – függetlenül az állami adóhatóságnál történt választástól – az önkormányzati adóhatóság felé is van egy egyszeri bejelentési kötelezettsége.

 

Fontos, hogy ehhez ezt az igényét az adóalanyiság kezdetétől számított 45 napon belül be kell jelentenie egy elektronikus nyomtatványon Pilisborosjenő Önkormányzati Adóhatósághoz.

 

/Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, 45 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az az adóhatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól számítottan legfeljebb negyvenöt napon belül, a bejelentés pótlásával egyidejűleg lehet előterjeszteni./

 

Könyvelőknek és az adózóknak fontos azt is tudni, hogy a szabályozásból eredően a bejelentési határidő jogvesztő, azaz 45 + 45 napon túl ez már nem jelenthető be, azaz a KATA adózási módot elvesztheti az adózó.

 

Erre azért is érdemes figyelni, mivel ezt követően az általános adóbevallást kell az adózónak benyújtania, melyben, ha és amennyiben nem gyűjti külön is a számláit az adóalap csökkentés lehetőségét elveszíti és a teljes bevétel lesz egyben az adó alapja is. Ennek következtében jelentősen megnőhet az iparűzési adófizetése.

 

Például az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének befejeztével ezen vállalkozó az önkormányzati adóhatóság felé kvázi „új adózóként” jelenik meg ismét, s bár az állami adóhatóság önkormányzati adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatása miatt ugyan „bejelentkezni” az önkormányzati adóhatósághoz nem köteles, azonban a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítás választása esetén a tevékenysége (újra történő) megkezdésétől számított 45 napon belül erről szóló nyilatkozattételi kötelezettség ilyen esetben is terheli.

 

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy nem elegendő a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál választani a KATA-t, hanem amennyiben a helyi iparűzési adóban az önkormányzati adóhatóságnál is ilyen alapon kíván tételes adóval adózni és már az állami adóhatóságnál is ezt az adózási formát választotta, úgy ezt az igényét külön be kell – elektronikus úton – jelenteni – az előírt nyomtatványon – az önkormányzati adóhatóságnak!

 

Az Elektronikus Önkormányzati Portál az önkormányzati ASP-rendszerben az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne. Az adózó vagy meghatalmazottja a Portálról tudja az bejelentési kötelezettségének megtételét indítani: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap . Az online ügyintézéshez szükséges a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztüli azonosítás.

 

Az elektronikus bejelentkezés és Pilisborosjenő Önkormányzata kiválasztását követően az ÜGYINDÍTÁS menüben ágazta: „ADÓÜGYEK” és ügytípus „ÁLTALÁNOS ADÓNYOMTATVÁNYOK” között „BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS” néven található űrlapon tölthető ki és nyújtható be.

 

Míg az iparűzési adóbevallás a NAV-on keresztül nyújtható be, addig az iparűzési bejelentkezési, változás bejelentési nyomtatvány kizárólag elektronikus úton nyújtható be, kifejezetten az önkormányzati adóhatósághoz.

 

A kisadózó vállalkozás az iparűzési tevékenység végzése esetén választása szerint jogosult az adó alapjának egyszerűsített meghatározására. A KATA alanya az adóévre a Htv. 39/B. § (3) bekezdés szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást (székhely, telephely szerinti település esetén az adó alapja 2,5 millió forint) kívánja választani, vagy ezt az adóalap-megállapítási módot az adóévet követő adóévben már nem kívánja alkalmazni. Ekkor az adózó azonosítására szolgáló adatokon kívül csak az adóalap-megállapítás választására vonatkozó nyilatkozatot tartalmazó blokkot kell kitölteni.

Tájékoztatjuk arról, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját, adóalap-megállapítás választását a vállalkozó – az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített – bejelentkezési, bejelentési („ASP_ADO_BEJ” számú nyomtatvány), bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül vagy 2022. február 15-ig jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik.

 

A kisadózó vállalkozások tételes iparűzési adója a 2022. adóévre 25.000 Ft/, amit két egyenlő részletben (12.500-12.500 Ft) kell
március 15-ig és szeptember 15-ig megfizetni
Pilisborosjenő Önkormányzat Helyi iparűzési adó beszedési számlájára

 11742001-15441276-03540000

 

A Htv. 51/L. §-a értelmében a 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke – az 51/N. §-ra figyelemmel – 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított helyi iparűzési adómérték több, mint 1 százalék.

 

Az előbb említettek – ha az ott meghatározott feltételek a vállalkozó esetén a 2022-ben végződő adóévben fennállnak – alkalmazható a 2022. évben végződő adóévben is.

 

Az önkormányzatnál KATA adózást választóknak külön nyilatkozatban nem kell kérni a KKV minőség miatt a tételes adó felezését, hiszen ez automatikusan megtörténik!

 

A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), így több ezer adózót érinthet az év eleji iparűzési adóbevallási határidő. (Általános szabályként a bevallás határnapja 2022. május 31-e.)

 

Abban az esetben, ha a kata alanya a helyi iparűzési adóban az adóévre az adóalap tételes összegben való (egyszerűsített) megállapítását választotta, akkor főszabály szerint /bizonyos esetektől eltekintve/ bevallás-benyújtási kötelezettség nem terheli. Az iparűzési adóbevallás benyújtása csak lehetőség a KATA adóalanyok számára, nem kötelező érvényű, ám az adóelőny érvényesítése – valamennyi hivatkozott tényállás esetében – csak a bevallás benyújtásával lehetséges.

 

A Kata-alanyok arányosított összegű iparűzési adófizetését előíró Htv-beli rendelkezés arra az esetre vonatkozik, ha az adóalany helyi iparűzési adóalanyisága ugyan folyamatosan fennáll, de a tevékenységvégzésében való időszakos akadályoztatása okán a Kata-fizetési kötelezettsége egy vagy több alkalommal az adóév közben szünetelt.

 

Ezen eseteket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Kata tv.) 8. §-a (9) bekezdésének a)-c), valamint e) pontjai rögzítik. A Htv. 39/B. § (6) bekezdésének a) pontja alapján ezen, a 2,5 millió adóalap arányosított része után iparűzési adófizetésre kötelezett adóalanyoknak az adóévet követő év január 15-ig adóbevallást kell benyújtaniuk az általuk ténylegesen fizetendő iparűzési adó összegéről. E határidő – a jogszabályhely erre utaló kifejezett rendelkezése hiányában – nem jogvesztő.

 

/Más a helyzet azonban akkor, ha a Kata-alany Kata-fizetési kötelezettsége a Kata tv. 8. §-a (9) bekezdésének d) pontja alapján, azaz azért szünetel(t), mert az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette. Ekkor ugyanis az adóalany az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 52. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében soron kívüli (záró) bevallás benyújtására köteles a helyi iparűzési adóban az önkormányzati adóhatóság felé, azaz helyi iparűzési adóalanyisága megszűnik.

 

A soron kívüli (záró) bevallás benyújtásának a határideje ebben az esetben – az Art. 52. § (2) bekezdésében foglaltak alapján – az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése kezdő időpontjától számított 30. nap. Ez esetben az adózó hipa-alanyisága helyben megszűnik, záró bevallást kell benyújtania./
2021. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóságnál lehet benyújtani a helyi iparűzési adó /HIPA/ bevallásokat javításokat és önellenőrzéseket.

 

A nyomtatványok majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján https://www.nav.gov.hu / ÁNYK formátumban érhető el. Maga az iparűzési adóbevallás feldolgozása, esetleges javítása az önkormányzati adóhatóságnál történik és az adófizetést is az önkormányzat számlájára kell változatlanul megtenni. Tájékoztatjuk, hogy az iparűzési adóbevallási nyomtatvány kizárólag elektronikus úton nyújtható be az állami adóhatósághoz.

 

Az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltető soron kívüli HIPA bevallás benyújtási kötelezettsége az önkormányzati adóhatóság felé

 

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 52. § (1) bekezdés e) pontja értelmében – kivételt nem engedve – előírja az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltető számára az adóév szünetelésig terjedő időszakáról a soron kívüli bevallás benyújtásának kötelezettségét, s ezt nem teszi attól függővé, hogy az adózó egyébként Kata-alany vagy sem.

 

„Art. 52. § [Soron kívüli adóbevallás] e) az Szja tv. szerint, egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetve a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, illetve ha az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény)..”

 

Erre a szabályra is figyelemmel nem az adóévet követően január 15-ig, hanem soron kívül kell adóbevallást adni.

 

Az az egyéni vállalkozó, aki szünetelteti tevékenységét, tehát nem végez vállalkozási tevékenységet, nem számít iparűzési adóalanynak. Ahhoz ugyanis nemcsak az szükségeltetik, hogy egyéni vállalkozó legyen valaki, de az is, hogy vállalkozási tevékenységet végezzen. A megszűnő adóalanyiság, megszűnő adókötelezettséget jelent, amit bevallással kell lezárni.

 

A Kata hatálya alá tartozó iparűzési adóalany, akinek a Kata-fizetési kötelezettsége azért szünetel, mert egyéni vállalkozási tevékenységét szünetelteti, az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése megkezdésétől számított 30 nap elteltével záró bevallás benyújtására köteles az adóévi helyi iparűzési adóról, mely bevallásban a Htv. 39/B. § (3) bekezdésében rögzített tételes nagyságú (2,5 millió forint) iparűzési adóalap – az adóév első napjától az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése megkezdésének napjáig tartó időszak napjai alapján számított – időarányos része utáni adót köteles bevallani.

 

Ha egy Kata-alany év közben az egyéni vállalkozói tevékenysége szünetelése miatt záró bevallás benyújtására köteles, illetve ha az egyéni vállalkozói tevékenységét ugyanebben az adóévben folytatja, szükségszerűen azt eredményezi, hogy ugyanabban az évben több adóelszámolási időszaka lesz. Ez esetben a záró bevallás benyújtásával megszűnik iparűzési adóalany lenni a településen, s ha a tevékenységét folytatja, akkor új adózóként újra nyilatkoznia kell 45 napon belül a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerint adóalap-megállapítási módszer választásáról.

 

Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését kivéve a Kata-fizetési kötelezettség szünetelésének egyéb esetei nem eredményezik a soron kívüli (záró) iparűzési adóbevallás benyújtásának a kötelezettségét, így ezen esetekben a Kata-fizetési kötelezettség szünetelésétől függetlenül az adóév január 1-től december 31-ig tart.

 

Pilisborosjenő, 2022. január 28.

 

Pilisborosjenő Polgármesteri Hivatal Adócsoportja