A Lazaret körüli perek zömét sikerült lezárni, de még mindig fennállnak kihívások, például az osztatlan telkek tulajdonjogainak rendezése. A szőlőhegy és más területek fejlesztése is nehézségekbe ütközik, különféle érdekek összecsapásával. Az önkormányzat igyekszik közvetítő szerepet betölteni és egyeztetni az érintett felekkel. További peres ügyek is folyamatban vannak, például az Ezüsthegyi út burkolása kapcsán tett feljelentés, amelyben az önkormányzat sértetti pozícióban vesz részt, de a nyomozás állásáról nincs hivatalos információ.

Frivaldszky Bernadett: Azt az időszakot éljük, amikor visszatekintünk erre a ciklusra. A peres ügyek szemszögéből milyen ívet látsz? Sikerült keresztülverekedni magatokat a rátok omló csontvázakon? 

dr. György Péter ügyvéd: Én azt gondolom, hogy túl vagyunk rajta, sikerült azokat a tömegpereket lezárni, amelyek zömében Lazarethez kötődtek. Ebből kifolyólag jelentős mennyiségű peres eljárás megszűnt. Ehhez képest új eljárás, teljesen más témakörben már jóval kevesebb indult. Helyére beléptek a mindennapossá vált jogi feladatok. Ilyen például a Lazaretnek a hátralevő közművesítése, tehát a felszíni csapadékvíz elvezetésének és az útépítésnek a kérdése. Ennek megvalósításához elengedhetetlen lesz a közművesítés fedezetéül szolgáló 20 darab osztatlan közös tulajdonban álló telek mobilizálhatósága, ami rendkívül nehéz feladat, mert még mindig negyvennél is több tulajdonos kezében van a húsz telek.

Miért ilyen lassú a Lazeret rendezésének folyamata? 

2019-ben valóban azt gondoltuk, hogy Lazaret ügyének rendezése rövidebb folyamat lesz. Megismerni a részleteket önmagában is sok időt vett igénybe, mert kiderült hogy rendkívül szövevényes a lazareti 2004-es megállapodás és annak az utóélete.

Az önkormányzat Lazareten a közművesítési feladatok kapcsán belelépett egy olyan szerepkörbe, ami az alapszerződés értelmében nem volt kötelezettsége, de idővel szükségszerűvé vált, hiszen nincs olyan egyéb szereplő, aki terület a hátralevő közművesítést be tudná fejezni. Nyilván önkritikát is tudni kell gyakorolni, mert nem biztos, hogy jól sikerült mindig mindenkivel mindent megértetni. Az ilyen horderejű döntéseknél különböző érdekek vannak, ami az egyik tulajdonosnak elfogadható, az egy másiknak nem, és ezekben kell valahol megtalálni a középutat.

Mi is sokkal gyorsabb rendezésben bíztunk évekkel ezelőtt. 2023-2024 fordulóján olyan találkozók, beszélgetések, folyamatok indultak el, melyek reményeim szerint a megoldás irányába mutatnak. Az önkormányzat az egyeztetést azon tulajdonosokkal kezdte el, akiknek zömében osztatlan közös tulajdona volt csak, mivel azt éreztük, hogy az ő érdekeik eltérőek az ingatlantulajdoni hányadaikat illetően, mint az itt lakóknak. Az egyeztetési folyamat sajnos 2022-2023 között – nem kizárólag az önkormányzatnak felróható okok miatt – lelassult. Nagyon remélem, hogy a most elindult egyeztetések a mielőbbi megoldás irányába mutatnak.

Ahogy figyelem, a szőlő témája is igen nehéz ügy, sok különböző érdek ütközik.

Igen, hogyha kitekintünk az egyéb ügyekre, azért az utóbbi másfél év jelentős része a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ), a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) és a Településképi Rendelet (TKR) szerkesztésével, létrehozásával és hatályba léptetésével telt. Ez érinti a szőlőt is, ugyanis fontos számunkra tájképvédelmi szempontból is a szőlőnk megmaradása, védelme. Ehhez közös nevezőre kell jutni a tulajdonosokkal nem engedve abból, hogy mindenképpen meg kívánjuk akadályozni a szőlő spekulatív célú felvásárlását, és lakóingatlanokkal történő beépítését.

Hasonlóan nehéz kérdés a lovas fennsíknak nevezett terület, a rendezetlen felépítményeivel.

Muszáj volt valamit kezdeni az ottani összképpel, illetve az ehhez a területhez tartozó “Levendulás” és “Barackos” résszel is. Ebben a tulajdonosok 90 %-a szerencsére partner volt. Velük egyeztetve olyan szabályozást hoztunk létre, ami lehetővé teszi a szigorúan az állatok ellátásához vagy az ültetvények kezeléséhez szükséges karámok, beállók, tárolók jogszerű létesítést, de tilt minden más építményt. Ugyanitt szabályoztuk a felhasználható anyagokat is, amitől azt várjuk, hogy egységes, természetközeli kép alakulhat ki.

A Rozália lakóparkban (Moderndorf) pedig mediálni próbáltatok a lakosok és a fejlesztő között. Itt – ha jól tudom – tartozás is fennáll. 

Magára a beruházásra sem a jelenlegi, sem a korábbi az önkormányzatoknak nem volt semmilyen ráhatása, befolyása, mivel egy magán beruházó fejlesztéséről van szó. A beruházóval a jelenlegi ciklusban Településrendezési Szerződést kötöttünk, de sajnos azt a beruházó csak részlegesen, csekély mértékben teljesítette, ezért jelenleg végrehajtási eljárás alatt áll a fedezetként felajánlott beruházói ingatlan a lakóparkban.

Mi újság van Malomdűlő környékével? 

Ott két, sőt három különböző jellegű fejlesztési terület is van. A Téglagyári út elején, rögtön a buszforduló után található az önkormányzat ipari zónája, ahol közvetítő szerepet látunk el annak érdekében, hogy az elvárásainknak megfelelő csillapított ipari vagy kereskedelmi terület jöhessen létre, ami adóbevételeket generál a falunak. A tó felé tovább haladva, a korábban már belterületbe vont telkek tekintetében tulajdonosváltozás történt. Egy új fejlesztő jelent meg, jelenleg velük egyeztet az önkormányzat.

Malomdűlő vonatkozásában, amikor a peres ügyekről beszélünk, meg kell említeni, hogy mind a mai napig folyamatban van egy, a Malomdűlő Kft. és a terület tulajdonosai által az önkormányzattal szemben indított per, ami a felperesi oldalon bekövetkezett halálesetek miatt évekkel ezelőtt félbeszakadt. Mi már ezzel az üggyel együtt vettük át az önkormányzatot.

Az előző kampány során több ügy kapcsán felmerült, hogy az előző vezetés jogszerűtlenül járt el. Sokan várták és kérdezték, hogy ebben fogunk-e lépni? 

Az Ezüsthegyi út burkolása kapcsán 2020. tavaszán tettünk feljelentést ismeretlen tettes ellen. Ezt az eljárást befogadták, és tudomásom szerint tanúkihallgatások zajlottak az elmúlt időszakban. Az önkormányzat az eljárásban sértetti pozícióban vesz részt, a nyomozás jelenlegi állásról nincs hivatalos információnk.