Ahogy korábban rossz szemmel néztek arra, aki a gyerekét egész nap a TV előtt hagyja, most az okoseszközök előtt töltött képernyőidővel kapcsolatban merülnek fel hasonló aggályok. Vajon mit jelent, ha egy kisgyerek első szava a tablet? Büszkék legyünk vagy aggódjunk, ha az írni-olvasni nem tudó gyerekek magabiztosan használják az Youtube-ot? Ilyen szülői kétségek között rendkívül fontosak a szakmai álláspontok, javaslatok. Legutóbb az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fogalmazott meg egy állásfoglalást a gyerekek képernyő előtt töltött idejével, az online és offline tevékenységeikkel kapcsolatban.

Mennyi időt tölthet a gyerek a képernyő előtt?

A digitális világ térhódításával együtt komoly viták és beszélgetések zajlanak arról, hogy hat az online világ és az okoseszköz használat a fiatalabb generációkra. Különösképp a gyerekek és az őket érő hatások kerültek a középpontba az elmúlt évek során. Ők azok, akik olyan fejlődési szakaszban vannak, ahol alapvető változásokat okozhatnak az okoseszközök használatához kapcsolódó szokások.

A WHO ajánlásában a fizikai, társas és offline tevékenységek elsőbbséget élveznek bármely életkorban levő gyermekről is legyen szó a képernyő előtt töltött időhöz képest. Ez annak fényében is nagyon fontos, hogy a kutatások a testmozgással töltött idő csökkenése és a megnövekedett okoseszköz használat miatt egyre nagyobb veszélynek látják az elhízást is.

WHO ajánlás arról, hogy mennyi időt tölhet a gyerek a képernyő előtt

A WHO legfrissebb javaslatai

Eddig túl engedékenyek voltunk. Ideje összevetni a saját szokásainkat a WHO ajánlásával

A konkrét javaslatokat a következőkben lehet összefoglalni:

– 2 éves kor alatt ne legyen a gyerek képernyő előtt, 2-5 éves kor között is maximum 1 órát, szülői felügyelet mellett.

– Elalvás előtt egy órával még az idősebb gyerekek, serdülők se legyenek képernyő előtt, mivel ez az elalvást és az alvás minőségét is befolyásolhatja.

– A telefonok és egyéb eszközök legyenek félretéve evésnél és egyéb családi programoknál (pl. beszélgetés, társasjátékozás).

– Kirándulások és más programok esetén inkább olyan eszközt használjunk, ami nem küld értesítéseket (pl. fényképezőgép) és korlátozzuk a fotók számát is az élmények megélésének javára.

– Ha több órát töltünk a monitorok előtt, 2 óránként mindenképpen tartsunk egy kis szünetet, mozgassuk át az izmainkat és figyeljünk a folyadékbevitelre is.

Betartható a WHO ajánlása?

A WHO ajánlás egyáltalán nem szigorú, mivel figyelembe veszi, hogy a gyerekek agyi régióinak, valamint fizikai fejlődésének az offline játékok (rajzolás, gyurma, hinta, fogócska, homokozás, társas játékok stb.), tevékenységek és programok tesznek leginkább jót. Emellett komoly szokásformáló hatása is van ezeknek az éveknek, amik az okoseszközök esetében káros mellékhatásokkal is bírhat. Bármennyire is vonzó, kényelmes vagy épp ígéretes a technológia, amit használunk, úgy érdemes az életünk részévé tenni, hogy az előnyei által minél jobbá tegyük a mindennapjainkat.

A felsorolt javaslatok mellett nagyon fontos, hogy a szülők példamutatása, a meghúzott határok és a közösen kialakított szokások milyen mértékben részei a családi közösségnek. Eltérő szokásokkal és világnézettel rendelkezünk, különböző vehemenciával tették életük részévé az egyes generációk a digitális fejlődés vívmányait. A hosszú távú tervezés, valamint a veszélyek, kockázatok felmérése azonban a tapasztalt felnőttek feladata, akik nem csak a pillanatnyi örömöket veszik figyelembe. A WHO ajánlásáról beszélgetni kell a családban, érdemes felülvizsgálni a családi szokásokat és ez remek alkalom egy digitális családi szerződés (erről is fogunk cikket közölni, mert a többi életkorra is lesznek konkrét javaslatok benne – a szerk.) megalkotására is.

Az írás a digitaliscsalad.hu oldalon jelent meg.