Beszélgetés Dömötörfy Zsolttal és Bubik Szabolccsal a Fenntartható Fejlődés és Településfejlesztési Bizottság munkájáról

A bizottsági tagok idejének 90 százalékát még mindig olyan ügyek teszik ki, melyek sürgős beavatkozást igényelnek. Nem kivételek ez alól a cikkben általuk röviden összefoglalt projektek sem.

Hol tart Lazareth ügye?

Bubik Szabolcs: Nagyon jól működik a lazarethi tulajdonosokból és a bizottsági tagokból álló munkacsoport. Kéthetente találkozunk online, 10-12 fő szokott aktívan részt venni.. A csoport első feladata az volt, hogy elérjék azokat az embereket is, akikhez az Önkormányzatnak nem volt kapcsolata. Becsöngettek hát a szomszédhoz, vagy végigtelefonáltak egy listát, és próbálták megtudni, hogy az illető olvasta-e a rendezési tervet, mi a véleménye, akar-e csatlakozni. Megtudtuk így azt is, hogy mi nem elég világos még a tervben, vagy mi az, ami visszatartja a tulajdonosokat a csatlakozástól, és ezért jó lenne módosítani. Ilyen volt például az út- és vízelvezetési terv, amelyet sokan homályosnak, bonyolultnak, drágának tartottak. Ezért meghívtuk az eredeti tervezőt, hogy magyarázza el a terveket és a mögötte húzódó miérteket.. Így első kézből tudtuk meg például, hogy miért nem lehetséges a területen a nyíltszíni, árkos vízelvezetés. A lejárt tervek aktualizálásának beszerzéséhez így konszenzusos műszaki kiírás tudott születni a munkacsoport mérnök tagjainak segítségével, valamint felmerültek összköltséget csökkentő ötletek is. A visszaérkezett véleményekből az is kiderült, hogy sokaknak gondot jelent előre úgy kifizetni a teljes, rájuk eső összeget, hogy esetleg 2-3 évig nem történik még útfejlesztés a területen. Kérdezték, hogy nem lehetséges-e valahogy ütemezni a befizetéseket. Itt megoldásként az találtuk ki, hogy aki közös osztatlan tulajdonnal rendelkezik, elég ha azt most leadja az Önkormányzat részére, és azt a részt fizeti csak ki – ha még nem tette meg –, ami a fejlesztésekből már megvalósult, a többi befizetéssel megvárhatjuk a közművesítés idejét. Húsz olyan telek van ugyanis, amely közös osztatlan tulajdonú, és annak idején azzal a céllal adták le kisebb- nagyobb telekhányadaikat a tulajdonosok, hogy ezek eladásából finanszírozzák majd a fejlesztéseket, és így majd nem kell készpénzt befizetniük. Ha ezeket a telkeket most átadják az önkormányzatnak, aki értékesíti azokat, akkor a befolyó pénzből finanszírozni tudjuk a fejlesztéseket, és mivel a telekárak is nagyon felmentek – lehet, hogy lesznek tulajdonosok, akiknek nem is kell már további befizetéseket tenniük. Az eladott közös telek átlagára alapján pedig mindenképp utólag elszámolunk, vagyis ha megmarad pénzt, azt visszautaljuk a tulajdonosoknak. Természetesen az egész folyamat maximális átláthatóság mellett fog zajlani: ki mennyit fizetett be, mennyibe kerülnek a fejlesztések, és mennyi folyt be értékesítésből. Amit most elmondhatunk, hogy mindenkit elértünk, sokkakkal konzultáltunk, és a regisztráltak aránya már 60 százalékos. Nekik már kezükben van az elszámolás tervezete véleményezésre. Idei további nagy eredmény, hogy tavasz végén, nyáron közvilágítás is lehet a területen, mert a lapzártakor zajlik a beérkezett ajánlatok értékelése, a szerződés aláírása után pedig 150 nap áll rendelkezésre a kivitelezés megvalósítására.

A várvölgyi kárpótlások témája is neuralgikus…

Dömötörfy Zsolt: A Várvölgy beépítése kapcsán szerveződött hajdan a civil ellenállásunk, mert egy HÉSZ módosítással az akkori testület 6000 nm²-es parcellákat akart kialakítani beépíthető házhelyekkel. Egy korábbi HÉSZ-ben pedig már ezelőtt is beépítési jogot adtak számos, a Várvölgy felé eső területnek. A falu sem az addigi, sem az újabb építési jogokért cserébe sem kapott volna semmit. Tudni kell, hogy az önkormányzat belterületbe vonás esetén, illetve építési jogokért cserébe, telkeket vagy más vagyoni értékű jogokat kell, hogy kapjon, mert majd neki kell kiszolgálnia a kialakuló telkekre költöző lakosokat (óvoda, bölcsőde, utak  rendben tartása, orvosi ellátás, polgármesteri hivatal…), és a beszedett forrásokból tudja finanszírozni majd a megnövekedett szükségleteket.

Miközben a fentiek szerint módosítani akarták a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ), még zajlott a hierarchiában magasabb szinten lévő településfejlesztési koncepció megalkotása, ami pedig meg kellett volna, hogy előzze a HÉSZ átalakítását. Azt követeltük, hogy állítsák le a HÉSZ alakítási folyamatot, és ebből a tiltakozásból született meg a 2097 Csoport Egyesület.

Az ellenállásunk hatására – bár nem ezt kértük – az ottani területeken először építési moratóriumot hirdettek, majd lenullázták az építési jogokat, figyelmen kívül hagyva a várhatóan felmerülő kártérítési igényeket. Amikor átvettük az önkormányzatot, már folyamatban volt Soltész János tulajdonos pere, melyben decemberre a másodfokon is megítéltek 17 millió forint értékű kártérítést az elvont építési jogokért cserébe, és melyet már ki is kellett fizettünk decemberben. Mivel kötelességünk minden jogi lehetőséggel élni, ezért jogorvoslatra terjesztettük fel az ítéletet a legmagasabb fokra, a Kúriához. Ezzel párhuzamosan napirenden van az is, hogy reális áron megvásároljuk a területet, hosszú távon biztosítva a terület beépítetlenségét. Így beépítetlenül ugyanis a Várvölgy kitűnő filmforgatási helyszín, ami pár éves távlatban a kifizetett kártérítés megtérülését vetíti előre.

Egy másik tulajdonos, Szalai Péter 80 milliós kártérítési igénye esetén – bírósági döntés híján – még több mozgásterünk volt, és úgy döntöttünk, hogy – peren kívüli egyezség keretében – inkább megveszszük a területet 35 millió forintért, amivel egyrészt megmenekülünk egy 80 milliós forintos kártérítéstől, másrészt másfél hektár területtel lesz gazdagabb a falu. Az érintett föld az, ahol tavaly a House Piknik volt, és idén várhatóan ott szervezzük meg a Szelavi fesztivált. A terület hosszútávú felhasználási lehetőségeit pedig a faluval közösen fogjuk kitalálni az idén meginduló településfejlesztési koncepció készítése során. A beépítés veszélye így elhárult, és a környező földeken nem is áll fenn, mert a földvédelmi törvény szerint a falu átlagnál jobb termőföldek nem vonhatóak ki művelés alól, és az általunk megvásárolt területen kívül a többi mind ilyen. Ezen a településrészen további egy kártérítési igény merült még fel, ennek megoldásán dolgozunk.

Mikor indulhat a közösségi településfejlesztési koncepció alkotás?

BSZ: Idén elkezdjük a folyamatot, amire igen nagy szükség van, viszont abban maradtunk a nyertes Völgyzugoly Műhely Kft-vel, hogy előbb megvárjuk, hogy a körülmények lehetővé tegyék azt, hogy az abban részt venni kívánó lakosok személyesen is találkozni tudjanak egymással. Internetes fórumokkal ugyanis fontos lakossági csoportokat egyáltalán nem,vagy csak alig értünk volna el.

Van változás a Kövesbérc alatti bekötőút ügyében?

DZS: A falu véleményének meghallgatását ígértük az ipartelepi bekötőúttal kapcsolatban is, de ez továbbra sem aktuális. Emlékeztetőül: ez az út oda épül, ahová a Meditop települ, így amíg nem dől el a telephely sorsa, addig nincs értelme az útról egyeztetni. Az önkormányzat kérése volt a Meditop felé, hogy az új épületeiket a kereskedelmi-szolgáltató területen próbálják meg elhelyezni a Budai úti szántóföldek helyett. Erre a Meditop továbbra is nyitott, a tárgyalások még nem fejeződtek be, továbbra is bízunk egy mindenki számára elfogadható megoldás megtalálásában.

Elhárult-e a száz milliós fenyegetettség a Tücsök utcai lakópark fejlesztésnél?

BSZ: Talán sokan emlékeznek rá, hogy támadtuk az önkormányzat és a fejlesztő között létrejött szerződést a kampány évében, mert rendkívül hátrányos helyzetbe hozta volna a falut. Extrém magas – több százmilliós – kötbért tartalmazott, ha nem tartjuk be a benne foglaltakat, viszont közművesítési kötelezettséget írt elő számunkra. Szerencsére a befektető tulajdonosok nyitottak voltak arra, hogy újratárgyalják a szerződést az új vezetéssel, és ennek tartunk most a vége felé. A tervek szerint elkerül az önkormányzattól a közművesítés terhe, a beépítettség és így a lakosságszám is az eredeti tervek felére fog csökkeni, továbbá kisebb terület kerül majd bevonásra. Így is rendelkezni fogunk kb. 5000 nm² közművesített belterületi építési ingatlannal, amely részben a térség közösségi/intézményi fejlesztéseinek adhat teret, részben pedig ingatlanfejlesztésbe apportáljuk, ami által önköltségi áron bér-, szolgálati- vagy fecskelakások épülhetnének ott a település számára. A terület fejlesztőivel konstruktív, megoldáskereső, partneri viszony alakult ki, és úgy tűnik, sikerül olyan új szerződéses viszonyt kialakítani, amelyen a fejlesztői célok mellett sokkal hangsúlyosabban megjelennek a falunk érdekei is.

Mikor tudnak beköltözni a lakók Moderndorfba?

DZS: Azt a területet nem mi fejlesztjük, így erre közvetlen ráhatásunk nincs, azonban a 2012-es településrendezési szerződés (TRSZ) szerint az önkormányzatnak átadandó telkek és vagyoni elemek még nincsenek a tulajdonunkban, ezért folyamatos egyeztetésben vagyunk a fejlesztőkkel, tulajdonosokkal, hogy ezekhez hozzájussunk.

Említettük már, hogy a fejlesztéseknél a belterületbe vonáskor pénz vagy telek illeti az önkormányzatot, ami biztosítja a beköltözők későbbi kiszolgálásának anyagi hátterét. Ebben a projektben a falu még nem kapott semmit, pedig már állnak a házak, és ha hagyjuk így befejeződni a projektet, akkor semmilyen garanciánk nem marad arra, hogy teljesülnek a 2012-es trsz-ben vállalt kötelezettségek. Jelenleg a TRSZ aktualizálásáról és a vállalt kötelezettségek teljesítési módjáról egyeztetünk, és reményeim szerint egy lépésre vagyunk egy olyan verzió aláírásától, melyben teljesülnek az önkormányzatnak tett ígéretek, és ami után befejeződhet a közművesítés, és elhárul az akadálya annak, hogy a lakosok beköltözhessenek a házaikba.

Frivaldszky Bernadett