Fókuszban a külső településrészek problémái

Pilisborosjenő Község Önkormányzata 2020 októberében papíralapú kérdőíves felmérést végzett a külső településrészek problématérképének véglegesítése és a feltárt problémák priorizálása céljából.

2020. október 17-én 290 háztartásba küldtünk két-két kérdőívet postai úton, továbbá elérhetővé tettük a kérdőívet a pilisborosjeno.hu honlapon kinyomtatható pdf formában is, arra kérve a lakosokat, hogy lehetőleg minden, a háztartásban élő 18. életévét betöltött személy töltsön ki egy ívet. Összesen 111 válaszboríték érkezett be, amelyből 175 db kitöltött kérdőív került elő. A 2019-es választási adatok alapján a 175 kitöltött kérdőív a megkérdezettek 38%-át jelenti, mely egy ilyen típusú felmérés esetén jó eredménynek tekinthető.

A településrészek legfontosabb problémái

A korábbi lakossági fórumokból megismert problémákat két csoportba osztottuk, arra kérve a lakosokat, hogy válasszák ki és rangsorolják a számukra legfontosabb három ügyet. A válaszokból jól kirajzolódik, hogy bár a legfontosabbnak ítélt problémák hasonlóak az egyes településrészeken, fontosságuk eltér, és megjelennek specifikusan az egyes településrészre jellemző problémák is. Az utak állapota, a vízelvezetés hiánya és a zebra hiánya valamennyi településrészt egyaránt érinti, míg a járda inkább a Panoráma út – Tücsök utca – Bécsi úti rész problémája, addig a Téglagyáron a szennyvízelvezetés, a Malomdűlőn a faluba bejutás került dobogós helyre.

Az illegális szemétlerakás szintén minden területen probléma. Az egyes településrészek előre soroltak speciálisan, csak az adott településrészt érintő problémákat. Ilyen a parkoló autók okozta nehézségek a Panoráma úton, vagy a lakosok és az ingatlanfejlesztők közti konfliktus a Malomdűlőn. A legtöbb területet érintő probléma az illegális szemétlerakás, az átmenő forgalom, a területek jogi rendezetlensége és a környezet rendezetlensége.

Ha összeadjuk, hogy egy tényezőt hányan jelöltek első, második vagy harmadik helyre, akkor az alábbi sorrend bontakozik ki:

A listán nem szereplő problémákon túl a buszmegállók állapotát, helyzetét említették a legtöbb alkalommal.

Az önkormányzattól kapott tájékoztatás minősége

A válaszadók 78%-a értékelte úgy, hogy előrelépést tapasztal az önkormányzati tájékoztatásban. A kapott tájékoztatással mindemellett a válaszadók negyede elégedett, míg 45%-a elvárja a további javulást.

Az ófalu és a településrészek közötti kapcsolat

A válaszadók több, mint fele ritkábban, mint havonta, vagy egyáltalán nem jár be az ófaluba. A napi szinten ingázók aránya mindössze 11%. Az ófaluba járás célja elsősorban postai, orvosi, valamint hivatali ügyintézés.

Diagram: Milyen gyakran jár be Ön egy átlagos hétköznap az ófaluba/faluközpontba?

Az ipartelepi bekötőút támogatottsága

Az út megépülését támogatók aránya 37%, szemben az utat ellenző 45%-kal. 7% nyilatkozott úgy, hogy az útépítés nem érinti, 11% pedig nem tudta a kérdést megválaszolni.

Diagram: Mi a véleménye az ipartelepi bekötőút építéséről a 10-es út és a Budai út között?

Amennyiben kizárólag az útról támogató vagy ellenző véleményt alkotók arányát hasonlítjuk össze, úgy 45% a támogatók, 55% az ellenzők aránya.

Itt is jól kirajzolódik a különböző településrészek eltérő attitűdje. A beérkező válaszokból azt láthatjuk, hogy az úttal kapcsolatban a válaszadók legnagyobb részét adó Panoráma utca környékén élők (76 db kitöltött kérdőív) fogalmazták meg a leghatározottabb véleményt. Ők azok, akiket az út építése közvetlenül érintene: 87%-a nem támogatja az utat, ebből 68% kifejezetten ellenzi.

A Bécsi út – Tücsök utcai válaszadók (55 db válasz) véleménye megosztott. 51 %-a támogató lenne egy ilyen bekötőúttal kapcsolatban, míg 27% ellenezné.

A válaszadók 14 százalékát kitevő Malomdűlői lakosok (24 db kitöltött kérdőív) támogatnák egyértelműen egy ilyen út megépülését.

A Téglagyári útról beérkezett kisszámú válaszból (20 db válasz) azt láthatjuk, hogy őket érinti legkevésbé a bekötőút kérdése.

Egy tervezett bekötőút megítélésében a lakóhely mellett az is lényeges szempont, hogy milyen gyakran jár be valaki a külső településrészről az ófaluba.

A kérdőívek alapján azt láttuk, hogy a válaszadóknak csupán csak az ötöde jár be heti többszöri alkalommal a külső településrészről az ófaluba. Ők értékelték úgy, hogy számukra segítség lenne egy új bekötőút, mivel a rendszeres bejárók 70%-a támogatna egy ilyen bekötőutat.

A külső településrészen lakók ⅘ része viszont csak heti, havi gyakorisággal jár be az ófaluba. Azt mondhatjuk, hogy a két falurész közötti rendszeres életvitelszerű forgalom nem tipikus, nem jellemző. Aki már csak heti, havi szinten jár be a faluba (válaszadók szintén 22%-a), azoknak közel fele (49%) nem támogatna egy ilyen utat.

A külső településrészeken élők többsége (57%) pedig csak egy hónapban egyszer vagy annál is ritkábban jár be a faluba. Ez – a külső településrészre legjellemzőbb – csoport nem szeretné, ha új bekötőút épülne, 70 %-uk nem támogat egy új utat.

Azt mondhatjuk, hogy azok, akiknek a lakóhelyét közvetlenül érinti a tervezett új bekötőút, azok nem támogatják, sőt kifejezetten ellenzik egy ilyen bekötőút építését. A felmérésben résztvevők 43 %-a lakik az érintett Panoráma út környékén.

Azok számára pedig segítség lenne egy ilyen új bekötőút, akik naponta, vagy hetente többször járnak be az ófaluba. A külső településrészen élőknek viszont csak ötöde ingázik rendszeresen a két településrész között.

Az út megépülésének 90 előnyét sorolták fel a válaszadók, melynek zöme a faluba történő könnyebb bejárást említi. Érdekes azonban, hogy miközben ezt az előnyt 55 fő említette, összesen nincs 55 válaszadó, aki gyakori rendszerességgel (legalább heti egyszer) jár a faluba.

Az úttal szemben felsorolt hátrányok száma 219, melyek közül a legfontosabbak az odaterelődő forgalom, az útépítés okozta környezetkárosítás, a megnövekedő zaj-, por- és károsanyag-terhelés, valamint az ingatlanok elértéktelenedése.

Összegzés

Az elvégzett felmérés fontos iránymutató az önkormányzat számára, segít abban, hogy a megfelelő helyre tegyüka fókuszt. Látható, hogy a problémák nagyja csak költséges beavatkozás által számolható fel. Az ehhez szükséges forrás önerőből nem áll rendelkezésre, így minden pályázati lehetőséget megragadunk, hogy ezt előteremtsük. Jelenleg elbírálás alatt van a VEKOP-5.3.2-15 pályázatra beadott 299 millió forintos támogatási igényünk, mellyel a Bécsi úti járda és gyalogátkelőhelyek kialakítását, valamint a buszmegállók felújítását szeretnénk megvalósítani, és folyamatosan figyeljük az újabb pályázati lehetőségeket.

Mindemellett a területen lakók fontos helyre soroltak olyan problémákat is, melyek nem beruházásigényesek, mint az illegális szemétlerakás, vagy a területek rendezetlenségének problémája. Ezen problémákat haladéktalanul kézbe vesszük, és bízunk benne, hogy rövid úton érzékelhető eredményt tudunk felmutatni. Végül szeretnénk köszönetet mondani minden válaszadónak, aki időt szánt a kérdőív átgondolására és kitöltésére, ezzel segítve a terület fejlődéséért végzett munkánkat! Szintén köszönettel tartozunk a felmérés kivitelezésében segítő valamennyi személynek!

A felmérés és a kiküldött kérdőív teljes terjedelmében itt olvasható el:

Antonovits Bence és Gál Nikolett